Állattenyésztés és Takarmányozás, 1998 (47. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Horn P. - Schmidt J. - Kovács F. - Dohy J. - Baltay M.: Az állattenyésztés és takarmánygazdálkodás fejlesztési lehetőségei = Possibilities of improving animal breeding and feeding in Hungary
1 ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS, 1998. Vol. 48. No. 1 AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI HORN P. — SCHMIDT J. — KOVÁCS F. — DOHY J. — BALTAY M. — MANNINGER S. — DEMETER J. ÖSSZEFOGLALÁS A magyar állattenyésztés helyzetével, az azt alapvetően befolyásoló takarmánygazdálkodás, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés kérdéseivel foglalkozik a beszámoló, kitér a fejlesztés szükségességére a nemzetgazdasági és a felvevőpiac szempontjából, a takarmánygazdálkodás és az állattenyésztés fejlesztésének kapcsolatára. Takarmánytermesztési és gyártási kapacitásunk mintegy 12%-kal több állattartását tenné lehetővé az energiaellátás szempontjából, és 15%-kal lehetne a fehérjetakarmány-termelést növelni a kérődző állatállomány részére. A termelés gazdaságosságának a növelése érdekében átfogó fehérjeprogram kidolgozására van szükség, amit ki kell terjeszteni a kutatás és műszaki fejlesztés támogatására is. A szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzete szerint, az elmúlt 7 évben, a tejtermelés 40%kal, a vágómarha-előállítás 60%-kal csökkent. A tejtermelést az ezredfordulóra a jelenlegi 1900 millió literről 2300-2400 millió literre lenne célszerű növelni, de egyidejűleg a húshasznosítású tehénállomány (jelenleg 25-26 ezer a létszám) racionális növelése is szükséges. A sertéstenyésztés területén 1987-1995. között közel 40%-os volt az állománycsökkenés, míg a világ sertésállománya ugyanezen időszakban mintegy 10%-kal növekedett. Az EU-országokban erőteljes a koncentráció, míg hazánkban ellenkező tendencia tapasztalható. A minőségi mutatókat, a színhús kihozatallal párhuzamosan, mintegy 8%-kal kellene növelni, a takarmányértékesítés és a stressztűrő képesség javítása mellett. A sertéstakarmányozás színvonala nagymértékben csökkent az elmúlt években, ami a genetikai alapok romlásával együtt versenyképességünket erősen csökkenti a világpiacon. A takarmányozás színvonalának növeléséhez a keverék takarmányok minőségi javulására van szükség, aminek alapja a keverőüzemek korszerűsítése és a feldolgozásra kerülő alapanyagok minőségének ellenőrzése a követelményrendszernek megfelelően. A fejlett országokban minőségbiztosítási rendszerek működnek, amelyekhez a csatlakozás első lépése az EUROP minősítési rendszer bevezetése volt. A sertéstenyésztés fejlesztése strukturális változásokat is igényel, az első ütemben a 200-300 kocát vagy a 4000-5000 hízót tartó telepek támogatása lenne indokolt, második ütemben pedig a kisebb árutermelő, illetve a részben melléktevékenységben üzemelő állományok fejlesztése. A biológiai alapok területén a genetikai lemaradás felszámolása, a húsminőség javítását célzó szelekciós paraméterek szem előtt tartása szükséges követendő cél. Fejleszteni kell a teljesítményvizsgálati rendszert, támogatni a legmodernebb ultrahang és CT technikák alkalmazását, a teljesítményvizsgáló állomások létrehozását, a tenyészállat export megindítását, a minőségbiztosítási rendszerek alkalmazását, az államilag támogatott szaktanácsadást, amely csak az alkalmazott kutatásra és szakemberképzésre épülhet. * "Magyarország az ezredfordulón” stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Kutatási jelentés összefoglalója „Az agrártermelés tudományos alapozása” című kutatási program, "Az állattenyésztés, a takarmánygazdálkodás fejlesztési lehetőségei” c. alprogramjában végzett munkáról. Budapest, 1997. november. Összeállította Horn Péter, az MTA r. tagja Research report: „Hungary in 2000" strategic researches in the Hungarian Acad, of Sciences Composed by P. Horn, Member of Hung. Acad, of Sei.