Áller Képes Családi Lapja, 1926. január-március (3. évfolyam, 2-13. szám)

1926-01-08 / 2. szám

I ? ALLER KÉPES CS­A­L­ÁD­I LAPJA 2. szám Lapunk képeinek és szövegének utánnyomása tilos! FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL A képen látható valami — automobil­­bölcső. Automobilbölcső? — kérdezi bi­zonyára az olvasó. — Igen, az. Vagy hogyan nevezzük másképpen az olyan készüléket, amelyet szándékosan úgy készítenek, hogy össze lehessen hajtani, hogy n­e sok helyet foglaljon el, úgy hogy autón kényelmesen szállítható legyen és felállítva mégis bólesőnek lehessen használni? Az összehajtott áll­vány olyan kis helyet foglal el, hogy kényelmesen elfér a bölcső zsákszerű részében. Magától értetődik, hogy ez a bölcső nyaralásra induló családoknál igen sok hasznos szolgálatot tehet, való forgalmát. Éppen ezért olyan nagyméretű gépekre van szükség, ami­lyenek nagyon kevés helyen vannak. A gép ezer kilowatt energiát szolgáltat a leadóállomásnak, nagyot ütünk arra a kezünkre, amely­ben tartjuk. Ilyenkor a tehetetlenségi energiát használjuk ki, mert a higany folytatja a megkezdett mozgást, míg az üvegcső, amelyben mozog, a kezünkkel együtt félbehagyja azt. A képen lát­ható hőmérőnél a higanyoszlop lejjebb­­hajtására a centrifugális erőt használ­juk fel. Az egész hőmérőt ugyanis olyan foglalatba tesszük, amelynek se­gítségével sebesen tudjuk forgatni az ujjaink között és mivel a hőmérő merő­legesen áll a forgási tengelyre, termé­szetes, hogy a centrifugális erő ugyan­azt az eredményt adja, mint az ütö­­getés. Az ilyen hőmérőt különösen kór­házakban használják. És ez természe­tes. Ez a módszer nemcsak praktikus, hanem jól be is vált. Igen sokszor van szükség arra, hogy az ember gyorsan megállapítsa, milyen kemény valamilyen darab acélvas vagy­­ más fém, hogy megtudjuk, valjon al­kalmas-e valamilyen célra. De hogyan tudjuk meg enn­ek a keménységi fokát? Igen egyszerű, ha az embernek van olyan készüléke, mint a képen látható. A működése a következő: kemény acél­­gömb nyomódik abba a fémdarabba, amelynek a kemén­ységi fokát meg akarjuk mérni. Minthogy a sajtónak megvan a maga ismert és állandó ka­pacitása úgy előre, mint időre nézve, pontosan meg lehet állapítani a fém keménységi fokát, ha lemérjük annak a mélyedésnek az átmérőjét, amelyet a fémbe nyomódó acélgömb okozott a megmérendő fémen és a kapott számot a külön erre a célra kiszámított táblá­zatban megkeressük. Ezt az eljárást már meglehetősen sok helyen és a legkielégítőbb eredménnyel alkal­mazzák.­ A modern elektromos művek dimen­ziói mind nagyobbak és nagyobbak lesznek, az ott használt gépek nagy­sága is folyton növekszik és ezzel együtt természetesen nő az elektromos­­áram feszültségének a nagysága is. Mikor legutóbb százezer Voltot sike­rült elérni, azt hitték, hogy ennél ma­gasabb feszültségű áramot már nem tudnak termelni. Az áramnak ilyen magas feszültségűre való változtatásá­hoz óriási nagy transzformátorokat használnak, olyanokat, mint itt a ké­pen látható. A belsejében többszáz ki­lométer hosszú drót húzódik , olajban forgó tekercseken. A gép tetején levő nagy porcel­lánszigetelők megakadá­lyozzák, hogy az áram másfelé folyjon el, mint amerre mennie kell. Kis ok, nagy okozat, vagy mi mindenre használható egy biciklikerék? Ezek lehetnének a címei ennek a képnek, mert ez a házilag készített szélkerék egyetlen biciklikerékből és pár desz­kából áll, de két óra alatt két hétre való vizet tud a tartóba pumpálni. Ha elég erős a szél, ez a kis szélmalom akár egy kisebb körfűrészt is elhajt, szóval igen nagy hasznot hajthat. Di­namó hajtására is igen alkalmas. Szó­val, ügyes ember egyszerű eszközökkel is igen nagy eredményeket érhet el. Csak némi élelmességre és ügyességre van tehát szükség, hogy úgyszólván a legprimitívebb anyagból készítsünk céljainknak megfelelő dolgokat. Ha leszáll az éj és sötét leplét ráteríti a világra, rendesen megcsökken az automobil forgalom a városokban. Mégis a sötétségben nagyobb az eshető­ség valamilyen szerencsétlenségre, mert sokhelyütt bevonják a forgalmat irányító őrszemeket, másutt azonban olyan nagy marad a forgalom, mint nappal, még éjszaka is, hogy feltétlenül szükség van az őrszemekre. Hogy az őrszem jól be tudja tölteni hivatását, különleges eszközökre van szük­sége. Nagy városokban, Európában és másutt is, lassanként mindinkább használni kezdik a fenti képen látható jelzőlámpákat. Ha az őrszem meg akarja állítani a forgalmat, kinyújtja az egyik kezét, a másikat pedig a feje fölé hajtja és ezzel jelzi, hogy arrafelé szabad az út. Itt bátran beszélhetünk nagy méretek­ről, mert mint látjuk, annak a dinamó­nak a váza, amely a bajorországi Her­­zogenstadtban levő rádióleadó állomás áramát szolgáltatja, olyan nagy, hogy egy felnőtt ember kényelmesen elfér benne. Az említett rádióállomás látja el a Lorenz-Poulsen féle fényívek se­gítségével előállított elektromos hullá­­mok útján Németországnak a Kelettel A lázmérőben a higanyt rendesen erős rázással hajtjuk le, vagy úgy, hogy Elektromos tréning futbaljátékosok és más sportemberek számára. Manapság már az is lehetséges, hogy az ember valamely karosszékben kényelmesen hátra­dőlve gyakorolhatja izmait és trenírozhatja őket a legnagyobb teljesítő­­képességig. Más szóval: a modern sportembernek nem kell feltétlenül sport­­pályán treníroznia magát, ezt nagyon jól elvégezheti otthon a szobájában is, ha szüksége van rá, még­hozzá újsággal vagy valamely jó könyvvel a kezében. Az itt alkalmazott módszer feltalálója és készülékek konstruktora Bergonié professzor. E készülékek úgy vannak berendezve, hogy a «páciens»-nek éppen azokat az izmait lehet különösképpen kezelni, amelyeknek használata az ő különös specialitása. És annyi villamosáramot kaphat, amennyit akar vagy amennyit a körülmények követelnek; a készüléket ugyanis nagyon finoman lehet beállítani. E képen futbaljátékos látható, amint az «elektr­omosszék»-ben stílszerűen és nagyon hatásos módon trenírozza magát. A kép közepén van a beállító­tábla sok misztikus berendezésével. 'a­s. a Furcsa cipőkefének nevezhetjük azt a valamit, amivel ez a férfi éppen a cipő­jét fényesíti. Ha közelebbről megnéz­zük ezt a kefét, azt látjuk, hogy szarvas­csont. Ez a csont azonban nem a kefé­nek a háta, maga a csont a kefe.­ A ci­pőnek ez a fényesítési módja eredeti­leg Angliából származik, onnan terjedt el Amerikában, ott mindenki, aki sze­reti a fényes cipőt, ezt használja. A csontnak persze rendkívül simának kell lennie és ha ilyen, tükörfényesre tisz­títhatjuk vele a cipőnket. J

Next