Amatőrfilm, 1980 (14. évfolyam, 1-2. szám)
1980 / 1-2. szám
vételével tevékenykedett, s bár számos vonatkozásban élvezi a népművelési Intézet támogatását, jelenlegi formájában már nem képes arra, hogy a mozgalmat - az adott igényekhez és lehetőségekhez mérten - szélesíteni tudja. II. Le kell szögeznünk, hogy meggyőződésünk szerint az amatőrfilmezés — anélkül, hogy ezzel bármely más kulturális tevékenységgel szemben privilegizálnánk — az egyik legkomplexebb és legkorszerűbb közművelődési forma, amelynek az elterjedő videotechnika segítségével további igen tágas perspektívái vannak. Különösen nagyok a lehetőségei az ifjúság körében, különösképpen azokban az intézményekben, amelyek az általános esztétikai nevelés terén amúgy is hátrányos helyzetben vannak. Az audiovizuális tevékenység sokoldalúságában egyszerre ad lehetőséget a technikai és esztétikai tevékenységre, önkifejezésre és társadalmi hatékonyságra. Ennek felismerésében eddig szinte mindenütt nyitott kapukra találtunk, akár országos, akár helyi intézményekkel kerestük a kapcsolatot. Mindazok az országos szervek, amelyekkel a kérdésekről eddig beszéltünkSZOT, Munkaügyi Minisztérium, KISZ KB, Állami Ifjúsági Bizottság/ késznek mutatkoztak a mozgalom szélesebb körű támogatására. Jelenlegi szervezeti formánk mellett azonban ezekkel a lehetőségekkel csak alkalmilag tudunk élni,pl. közös pályázatok, egy-egy országos rendezvény lebonyolítása, de átfogó, részben már el is készült tervek vagy elindított kezdeményezések koordinálását nem tudjuk ellátni. Nagyobbrészt ugyanezen gyengeségünk következményének véljük, hogy bár az amatőrfilmes körök általában valamely állami intézmény vagy társadalmi szervezet keretében működnek, korántsem mondható, hogy közművelődési rendszerünknek egészében integráns része lenne a mozgalom. III. Mindezek figyelembevételével elkerülhetetlenül szükséges 4