Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1981. február (23. évfolyam, 5-8. szám)

1981-02-07 / 4. szám (5. szám)

1981. február 7. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 3.oldal. AZ AMERIKAI FŐVÁROS NAGY NAPJA tisztségviselőjévé válik. Annak minden dicsőségével és felelősségével. Az eskütétel és a rövid beszéd után a Reagan-házaspár a Fehér Házzal szembeni Lafayette Parkban felállított dísztribünhöz hajtatott, ahonnét kíséretükkel együtt végignézték a minden beiktatási ceremónia elmaradhatatlan részét: a parádét. A felvonulás - melyben több mint hatezer ember és 35 zenekar vett részt - kb. két óráig tartott és a járdákon, meg az e célra összeácsolt hatalmas tribünökön nézősereg önfeledten tapsolt a látványosságnak és ünnepelte az új elnököt. Az “Avenue” - aho­gy a törzsökös washingtoniak nevezik a főváros teljes hosszában átszelő, klasszikus vonalú középületekkel szegélyezett Pennsylvania sugárutat - az utolsó másfélszáz esztendő alatt már sok ilyen fényes parádét és ujjongó tömeget látott. Aztán csak később a hétköznapok során derült ki, hogy indokolt volt-e az ujjongás... Most 1981. január 20-án kettős ok is volt az örömre: nemcsak az elnökválasztás, hanem az a hír is, hogy kiszabadultak a túszok és a 444 napja tartó iráni túszdráma szerencsésen megoldódott. Az esti tűzijáték pukkanó petárdáinak csillogása így nemcsak Reagant köszöntötte - akinek elnökké választása nélkül aligha jöttek volna haza a túszok -, hanem a kiszabadult fogságokat is. Mi magyarok tiszta szívvel csatlakozunk az amerikai nép nagy öröméhez. Őszinte szívvel, de lelkendezés nélkül. Négy évvel ezelőtt jaj de sokan lelkendeztek közülünk, s aztán annál nagyobb volt a kiábrándulás. Bizalommal és reménykedve köszöntjük most Ronald Reagant, s vele a konzervativizmus győzelmét, és hisszük - hinni akarjuk - hogy az “új kezdet” nemcsak választási, beiktatási jelszó marad. STIRLING GYÖRGY Kevés embernek jut osztályrészül, hogy bátorságon kívül még átlagon felüli intelligenciával és széleskörű tapasztalattal és tudással is rendelkezik. Az ilyen emberhez rendszerint a szerencse is hozzászegődik és így sikere biztosított. 1967 április elsején egy amerikai alezredes veszélyes helyzetbe került a cambodiai határhoz közel lévő vietnámi dzsungelban harcoló zászlóaljával, amikor a háromszoros túlerejű ellenség pusztító tüzérségi előkészítés után több hullámban súlyos támadást intézett ellenük. Visszavonulásra nem is gondolva, az alezredes helikopterbe szállt és saját biztonságát figyelmen kívül hagyva egész alacsonyan repült, hogy az ellenség harcállásait felderítse. Bátorságát siker koronázta, mert felderítése eredményeképpen ellentámadását megindíthatta. Alexander Haig alezredes helikopterét ugyan lelőtték, de ő szerencséjére nem sérült meg és az ellentámadást tovább vezetve tüzérségi támogatást kérve és kapva ki tudta szabadítani egyik századát az ellenség gyűrűjéből visszaverve azt. Azok akik ismerik Haiget mint katonát és mint diplomatát is azt mondják, hogy a harctéren tanúsított intellektusa és bátorsága pályafutásának jellemző vonása és igen ritkán található olyan ember mint ő, akiben rettenthetetlen bátorság ragyogó intellektussal és a tettek emberével az éleseszű gondolkodó társul. Robert McNamara volt hadügyminiszter azt állítja, hogy életében csak két olyan katonával találkozott aki nemcsak szemébe merte mondani feljebbvalójának ellenkező véleményét, hanem ahhoz még ragaszkodott is. Az egyike ezeknek Haig volt, mondotta McNamara. Önbizalma teljes, ismerik be barátai, ellenségei ugyanezt arroganciának nevezik. Szenátusi kihallgatása során Haig az őt a Watergate ügy maszlagával befeketíteni akaró leberál demokrata Sarbanes marylandi és Tsongas massachusetts-i szenátorok vádaskodásait nyugodt fölénnyel utasította vissza úgyhogy a szenátus teljes ülése 93:6 arányban jóváhagyta külügyminiszteri kinevezését. Haig tehetsége és tudása nemcsak a harctéren bizonyosodott be, hanem az államvezetés terén is amikor Kissinger helyettese volt a Nemzetbiztonsági Tanácsban, utána pedig Nixon elnökségének utolsó hónapjaiban, amikor a Fehér Ház vezérkari főnöke volt. Diplomáciai képességeiről a NATO parancsnoki tisztében tett tanúbizonyságot, kiváltva az európa­i államférfiak osztatlan elismerését és bizalmát. Világnézeti Külpolitika Ronald Reagan, Haig egyéniségének, teljesítményeinek és politikai magatartásának gondos tanulmányozása után bízta meg külpolitikai elgondolásainak megvalósításával. Ezek között első helyen áll a biztonsági határ visszaállítása a Szovjettal szembeni nukleáris fegyverek tekintetében. Reagan ezt úgy gondolja elérni, hogy Amerika elrettentő stratégiai erejének veszélyes sebezhetőségét valamint habozó és hátráló politikáját meg kell szüntetni és helyébe határozott politikai vonalvezetést kell állítani. Miután ez a folyamat már megkezdődött és kormánya már képes hathatósan támogatni az Atlanti Szövetséget hajlandó Reagan, a fegyverkezés ellenőrzésére vonatkozó tárgyalásokat a Szovjetunióval felvenni. Ez az elgondolás szorosan beillik Haig felfogásába aki szerint a ma embere az erőszaktól és terrorizmustól megfélemlített világban él, megfejelve a Szovjet globális támadó fegyveres erejével, mely vitán felül állandóan képes imperialista külpolitikáját megvalósítani. Anélkül, hogy a kifejezést használta volna, Haig szerint a hidegháború újra kitört, de azzal a különbséggel, hogy most nemcsak Európában folyik úgymint a második világháború után, hanem az egész földkerekségen, Közép-Keleten, Ázsiában, Afrikában, délkelet Ázsiában, Közép- Amerikában és a karibi tengeren. Állítom, hogy mint katonának, mondotta Haig, számomra bármely nukleáris fegyver elfogadhatatlan, de Amerika nukleáris elrettentő erejének érvénye attól függ, hogy szándékolt bizonytalanságban tudjuk-e tartani a Szovjetet annak használatát illetően. Külpolitikájának, melyet mindig mint Reagan helyettese kíván érvényesíteni három alaptételét a megbízhatóságban, következetességben és kiegyensúlyozottságban szabta meg. Megbízhatóság azt jelenti, hogy úgy barát, mint ellenfél tudja, hogy hol állunk, következetesek azért maradunk, mert az események hatására nem fogjuk nap mint nap változtatni politikánkat és végül kiegyensúlyozottan fogjuk figyelembe venni nemzetünk gazdasági, társadalmi, morális, politikai és biztonsági érdekeit, annak megvalósításánál. Elkerülhetetlen a Jobbratolódás Reaganén kívül Haig az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy a republikánusok az adott körülményekhez képest meg fogják valósítani programjukat és hogy nem lesz balra eltolódás, hanem inkább jobbra. Ez következtethető mindettőjük karakteréből. Azonfelül a baloldal támadása elkerülhetetlen, melynek kivédésére, vagy visszaverésére a jobboldali erőknek tömörülni kell, melynek természetszerű következménye lesz a jobbra tolódás, különösen, ha számításba vesszük az Amerikában hemzsegő társutasokat. Ekkor lesz Reagannek nagy segítségére Haig aki erkölcsi és fizikai bátorságán kívül széleskörű nemzetközi tapasztalattal és tudással is rendelkezik. Mindkettőjük lelkiereje és meggyőződésükbe vetett hite biztosítani fogja a sikert, mert a szerencse a bátrak mellé szegődik. Dr.Armand Hammer amerikai üzletember, az Occidentel Petroleum elnöke Marjai József miniszterelnökhelyettes meghívására Budapestre érkezett. Társaságában van Merszei Zoltán, az Occidental Petroleum alelnöke is. A vendégeket fogadta Kádár János és hosszan elbeszélgetett velük az energiaforrások hasznosításáról. (MTI) Szentmiklósy Éles Géza BÁTRAKÉ A SZERENCSE

Next