Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1994. július-december (36. évfolyam, 27-50. szám)

1994-10-16 / 40. szám

18. oldal AMERIKAI KANADAI MAGYAR ÉLET ÚJRA IGAZ.... Fejtágító után János gazdát több társával együtt a pártbizottságra rendelik. Úgynevezett „fejtágító” szemináriumon vesznek részt. A sok „süket­ sóder” elhangzása után az előadó a felmerült kérdésekre válaszol. — Előadó elvtárs — kérdezi János gazda —, mi­lyen az igazi szocializmus? — Jöjjön ide, János bátyám — szólt az előadó —, nézzen ki az ablakon, mit lát? — Az előadó elvtárs nagy, fekete kocsiját! — szól az öreg paraszt. — Na, látja, ha mindenkinek olyan kocsija lesz, akkor lesz a szocializmus! János bácsi hazaérkezése után összehívja a falu­gyűlést. — No, emberek, én most megmagyarázom ma­guknak, milyen az a szocializmus! Nézzenek ki az ablakon, mit látnak? — Hát mi nem látunk mást, mint Jankót, a falu bolondját, az énekes kódist, hátán a tarisznyájával! — Na, látják! Ha mindenkinek olyan kódistarisz­­nya lesz a nyakában, az lesz az igazi szocializmus! Baráti országok A hatvanas években az egyik laktanyában politi­kai foglalkozást tartanak. — Elvtársak! Ki tudná felsorolni a baráti országo­kat? Kovács honvéd jelentkezik. — Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, NDK, Bulgária. — No de Kovács elvtárs, a legfontosabbat kihagy­ta! — Én mondtam minden baráti országot! — Hát a Szovjetunió? — Az nem baráti ország. Az testvéri ország. — Hát nem mindegy? — Nem! Mert a barátját az ember maga választja meg... A megfejtés A hetvenes években táviratot kapott Kádár János Brezsnyevtől és a táviratban csak ez állt: 5 4 3 2 1 Kádár nem tudta, mi ez, ezért összehívta a Köz­ponti Bizottságot, és nagy nehezen közösen megfej­tették: „Ötéves tervet négy év alatt teljesíteni, három ember munkáját kettő végezze el egy fizetésért...” Választás Az önjelölt országgyűlési képviselő egy gyűlésen várja a hozzászólásokat. János bácsi szót kér: — Hát, kedves képviselőjelölt elvtárs, amikor az Isten a világot megteremtette... — Hallgass, te marha! — vágja oldalba a párttit­­kár, nem ezt kell itt mondani! — Csak mondja bátyám, csak mondja! — biztatja a képviselőjelölt. — Hát, amikor az Isten a világot megteremtette, nagyon üresnek találta! Ezért teremtett egy embert, el is nevezte Ádámnak! — Fogd már be a pofádat! — suttogja a párttitkár. — Csak mondja kedves bátyám, szívesen hall­gatom! — biztatja a szónok. — Hát osztán — folytatja János bácsi — egyszer csak Ádám felkiált: „Uram! Nagyon egyedül va­gyok!” Ekkor az Isten megteremtette Évát, odaállí­totta Ádám elé és így szólt: „Na, Ádám, válassz ma­gadnak feleséget!” Hát ilyen ez a választás! Egy szobor talapzatán Budapesten, a Dózsa György úton állt egy Lenin­­szobor, amelynek a talapzatára valaki rápingálta: NE MOSOLYOGJ, ILJICS, NEM TART EZ ÖRÖKKÉ. SZÁZÖTVEN ÉVIG NEM VÁLTUNK TÖRÖK­KÉ! HUMOR Akkor a szegedi édesből, a tég­la­porosból, a lisztesből vagy a csemege álmosból adhatok? Gyöngy Kálmán rajza · Határvita Ismét kitör a balhé a magyar és a román kormány között, s előkerül a régi vita, hogy kié is Erdély, s mihez van joguk a magyaroknak. Ez így nem mehet tovább, határozzák el és a koppenhágai nemzetközi bírósághoz fordulnak. A magyar nagykövet jut először szóhoz. - Amikor bejöttünk a Kárpát-medencébe, lepony­váztuk a lovainkat, főztünk egy gulyást és ledől­tünk. Reggel viszont sehol se találtuk a lovainkat, úgy megfújták őket, mint a vöcsök. Az avarok aztán elárulták, hogy a románok voltak... - Hazugság - ugrik fel a helyéről a román diploma­ta - Ott se voltunk! - Hát, ez az - mondja somolyogva a magyar követ - Akkor meg mit énekelnek itt ősi földről... * Pardon Marx módra Marx bejelentkezik Gorbacsovhoz, mert fontos köz­lendője volna. A szovjet elnök meglepődve hallja, hogy a filozófus tud a tévéről, sőt ott szeretné előadni legú­jabb emléletét. Ám Gorbacsovnak épp elég baja van a konzervatívokkal, s fél, hogy Marxot is felhasználják majd ellene. Közli hát vele, hogy a tévében egy üres perc sincs, tehát várnia kell egy-két évet. Marx gondol­kodik, majd arra kéri az elnököt, hogy csak öt másod­percre engedjék képernyőre. Gorbacsov elmosolyodik, s rábólint. Másnap a dolgozószobájában kíváncsian várja az adást, hogy mi az a szöveg, amit Marx ki tud mondani ily rövid idő alatt. Ám kissé meglepődik, ami­kor a filozófus elhadarja a magáét: - Világ proletárjai! Bocsássatok meg! * Az ötrubeles libák Gorbacsov szereti a libahúst, és sorra járja a híre­sebb Moszkva környéki kolhozokat. Megáll az elsőnél és megkérdezi az elnököt: - Nagyon szépek a libáitok elnök elvtárs, mivel ete­titek őket? - Búzával Gorbacsov elvtárs - válaszolja az elnök. Gorbacsov elkomorodik és a nép vagyonának pa­zarlása miatt Szibériába küldi az elnököt. Ugyanez ját­szódik le a következő kolhozban is. A harmadik látoga­tás előtt valaki odaszól a kolhozelnöknek, vigyázzon, hogy mit válaszol, mert bajba kerülhet. Gorbacsov megérkezik, körülnéz, majd megkérdezi az elnököt: - Nagyon szépek a libáitok elnök elvtárs, mivel ete­titek őket? - Háát? - feleli a kolhozelnök elgondolkodva. - Adunk nekik öt rubelt Gorbacsov elvtárs, aztán azt vesznek rajta amit akarnak. 1994. október 16. A fiatalasszony az esküvő után találkozik a barátnőjével: — Te aztán jól átvertél engem! Azt mondtad, hogy Csaba gazdag, én hülye meg hozzámentem. — Tévedsz szmvikém. Én csak azt mondtam, hogy több a pénze, mint az esze. * * * Kétévi házasság után a házas­párnak még mindig nincs gyereke. A fiatalasszony orvoshoz fordul. — Nehéz eset — hümmög a nő­gyógyász —, de majd meglátjuk, mit tehetünk. Vetkőzzön le. — De doktor úr — aggályosko­ dik a fiatalasszony. — Az első gye­reket a férjemtől szeretném! * * * Idős házaspár üldögél a park­ban. Egyszer csak felfigyelnek ar­ra, hogy a hátuk mögötti bokorból szerelmeskedés félreérthetetlen hangjai hallatszanak. Tűrik, tűrik egy ideig, de az asszony nem so­káig bírja. Oldalba böki a férjét: — Köhintsél már egyet, kapja­nak észbe, hogy itt mások is van­nak! — Ne­m köhintek — feleli a férj dacosan. — Nekem sem köhintett senki, amikor házasságot ígértem neked! * * * A megcsalt férj kinyomozza, hogy kivel van viszonya a felesé­gének. Felkeresi az illetőt és fele­lősségre vonja: — Csak azt tudnám, mi vonzót talált a feleségemen?­­— Eddig semmit, de nem adom fel. * * * Csinos, fiatal nő jelentkezik a személyzeti osztályon. Állást ke­res. — Mihez ért? — kérdezi a sze­mélyzeti főnök. — Semmihez. — Sajnálom, de azok az állások már mind foglaltak. * * * Egy bokszolónak ki kell venni a vakbelét. — Alszik már a páciens? — kér­di az operáló sebész az altatóor­­­vost.­­ Sajnos nem. Mindig azt hi­­i­szem, hogy alszik végre, de kilenc­­­­nél talpra ugrik. Egy amerikai, egy francia és egy orosz beszélget. — Nekem van egy Mercedesem­­ — mondja az amerikai —, a fele­ségem pedig BMW-vel jár. Külföld­re pedig általában az összkom­fortos lakókocsinkkal megyünk. — Nekem Peugeot-om van — mondja a francia —, a feleségem Citroennel jár, külföldre pedig vo­­­nattal megyünk. ] — Nekem egy Moszkvicsom van — így az orosz, a feleségem pedig metróval jár. — No és mivel mennek külföld­re? — Leginkább tankkal. I

Next