Amerikai Magyar Népszava, 1934. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1934-02-06 / 37. szám

■_____ ÄMERiKAl! NÉRSZAA Established 1889 by GÉZA D. BERKó alapította 1889. ben l’uhiished daily including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. 9—11 East 16th Street, New York. N. Y. tKözei a, Fifth Avenuehijz) Telephones: ALgonquin 4-8087, 8088, 8089, 8090 Entered as Second Class Matter, Post Office, New York, N.Y. Business Manager: IZSÓ SZÉKELY, ügyvezető-igazgató SUBSCRIPTION RATES: United States of America, Ca. nada, Mexico, South America and Cuba-—one yr. 6 mo,. Daily only — $6.00 — $3.00 Foreign Countries and New Y’ork City — one yr. 6 mo- Dally only — $9.00 — $4.50 ELŐFIZETÉSI ARAK: Aa Egyesült Államokban, Canadliban, Mexicoban, Dól- Anierikában és Cúbában: Egész évre $6.. félévre $3.­­Kiilfijldre és New Yorkban: Egész évre $9.00, .félévre $4.50 BRANCH OFFICES: Astoria, L. 1-, N. Y. 30—21 Grand Avenue, Astoria, L.I. Bethlehem, Pa., 842 East 4th Street. Bridgeport, Conn. 566 ßost­­vvick Avenue. Buffalo, N. Y„ 432 Dearborn Street. Cleveland, O. 11622 Buckeye Road. Chicago, Illinois, 2152 Alice Place. Los Angeles, Cal., — 924lA West First Street. Pittsburgh, Pa., 312 Johns­ton Avenue, FIÓK IRODÁK: St. Paul, Minn., 132 Bellevue Avenue. So. Bend Ind.. 722 E. Corby Street. St. Louis, Mo., 1522 Maliin, crodt Street. Newark, N. .1., 17 William St., Maplewodd, N. J. Passaic, N. .1., 32 Division Avenue, Garfield, N. J. Perth Amboy, N.J.,307 Maple Street. . Detroit, Michigan, 848 Cary Street. Philadelphia, Pa., 537 Morse Street. Trenton, N. J., 104 Roeblliig Aven ue. SEGÍTSÜK ÁRVÁINKAT A KÉT ÁRVAHÁZÉRT hónapokkal ezelőtt megindult s lassan-lassan egész Magyar- Amerikában gyökeret verni kezdő közös moz­galom igazi jelentősége feltűnő módon nyilat­kozott meg vasárnap este azon a magasnívóju kulturünnepélyen, amelyet a Kováts Ezredes Társaság néven működő new yorki Magyar Revíziós Szövetség — Kossuth szellemének felidézésével — a két magyar árvaház javára rendezett a new yorki Fehér Teremben. Egymáshoz tartozó, egy sorsközösségben élő magyar emberek szívének húrjait szólaltatta meg a new yorki ünnepély, amely nem csupán az emberségesség gyakorlására emlékeztette Magyar-Amerika népét, hanem revíziós és kul­turális szempontból ugyancsak kimagasló ma­gyar esemény volt. Az igazi magyar jelentőség azonban mégis abban domborodott ki, hogy megmutatta a “magyar egység” felé vezető utat és megmu­tatta azt, hogy felekezeti különállás dacára is van eszköz, van mód arra, hogy a különböző hitű, vallási­ és felekezetű magyarok mégis egységfrontot alkothatnak. A két árvaház kö­zös megsegítésének nagy horderejű eszméje volt az első áthidaló a felekezeteken felülálló magyar egység megteremtésére. Az eszmének varázslatos volt az ereje. Nemcsak New York­ban tört meg a jég, hanem szerte Magyar- Amerikában. Jobb kedvvel, bőségesebben jut­nak el a közös mozgalom megindítása óta az­ adományok úgy a régebbi ligonieri református, mint az újabb detroiti Szt. Erzsébet katholikus magyar árvaházhoz. A Magyar-Amerikában napról-napra erősödő közös talpraállás a két árvaház érdekében azt is jelzi, hogy ezen a téren nincs féltékenység és a hiúság nem fordul el a mozgalomtól azért,­­ mert az New Yorkból indult ki. Jól van ez így. Helyesen van ez így. Ezt az egyetemes érdekű amerikai magyar mozgalmat a jövőben se gán­csolja el a féltékenység és a hiúság. Mert a két árvaaház nem egy, nem két és nem tíz em­beré, hanem mindannyiunké, akik amerikai magyarok vagyunk. " N­ew York múlt vasárnapi nagy nyilvános megmozdulását rövidesen újabb követi.­­ Az áprilisra tervezett nagy new yorki koncert, a­melyet a magyar művészek rendeznek a két árvaház javára. Azután következik az előre­láthatólag július negyedikén megrendezendő ligoniek­ zarándoklása és táborozása az egész amerikai magyarságnak. Addig azonban Ma­gyar-Amerika többi telepeinek is meg kell moz­dulniuk, ahogyan azt New York tette meg és teszi majd meg a jövőben. Elsősorban a new york-vidéki, közeli magyar telepekre célozunk, mint amilyen Bridgeport, Perth Amboy, Tren­ton, New Brunswick, Philadelphia. És ha majd a csatasorbaállás átragad min­den magyar telepre Amerikában, akkor tényleg bekövetkezik a két árvaház közvetítette test­véri ölelkezés, amire elsősorban van szükség ahhoz, hogy végre kézzelfogható bizonyítékát adjuk annak, hogy a magyar egységért csele­kedni és áldozni tudunk. A JAVULÁS ÚTJÁN A gazdasági élet különböző ágainak legprominensebb képviselői a teljes optimizmus hangján nyilatkoznak a dol­lárstabilizálás várható hatásáról. Vala­mennyien megegyeznek abban, hogy a termelés és kereskedelem most, hogy ál­landó értékű pénzzel kalkulálhat, lassan, de állandóan a felfelé vezető úton fog haladni. Nincs még egy olyan tényező, amely károsabb hatással van a gazdasági élet egészséges fejlődésére, mint a bizonyta­lanság. A külföldi piacokon állandóan hullámzó dollár talajtalanná tette az amerikai gazdasági életet és megölte a vállalkozási tervet. Roosevelt a dollárd­ctabilizálással i­j fundamentumot előtt az amerikai termelésnek s kereskedelem­nek és megnyitotta számunkra az utat a nyugodt, egészséges fejlődéshez. Minden tekintetben indokoltnak talál­juk az amerikai gazdasági élet vezető egyéniségeinek optimista jóslásait s hisz­­szük, hogy a most végrehajtott pénzügyi intézkedések jótékony hatása hamarosan minden téren meg fog mutatkozni. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A MAGYAR BOR ÓRIÁSI GYŐZELME BUDAPEST. FEBRUÁR 1­6. — AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGÉTŐL. Régen volt a magyar borkereskedőknek olyan jó esztendejük, mint az idei- Elad­ták összes régi boraikat, sőt azok a kül­­földiek, akik bort vásárol­ni járnak nálunk, üres kézzel mentek vissza, mert kimerült a magyar bor­készlet- igaz, hogy ennek egyik oka az is, hogy vi­lágszerte rossz volt a sze­rét, kevés és rossz minő­ségű bor termett minden­ütt- A másik ok azonban minden bizonnyal az, hogy a gazdasági helyzet javu­lásával az egész világon emelkedik a bor­­fogyasztás és főként hogy Amerika meg­szüntette a prohibiciót. Nálunk például nem egészen egy hónap alatt 25 százalék­kal emelkedett a bor ára. Az idén bor­kivitelünk túl fogja haladni a 3 millió hektolitert- Kevés magyar bor kerül ki Amerikába. Érdekes, hogy aránylag igen csekélyke mennyiségű magyar bor kerül ki Ameri­kába­ A magyar szőlősgazdák azonban nem nagyon bánják ezt, mert megnyíltak számára azok a svájci, skandináv, lengyel s angol piacok, ahová a franciák, olaszok, spanyolok, portugálok most kevesebb bort szállítanak, mert termésük javát Amerika felé irányították­ Az utolsó békeeszten­­dőben külföldi államok 180,000 hektoliter hordós bort s 8,137,572 palack bort adtak el Amerikában. Az osztrák-magyar mo­narchia ebben az importban csak hetedik helyen szerepelt, mert megelőzte Olasz­ország, Spanyolország, Németország, Ja­pán, Franciaország és Portugália. Igaz ugyan, hogy az osztrák-magyar monar­chia borimportjának javát Magyarország adta-Ha közvetlenül nem is sokat jelent Ma­gyarországnak az amerikai prohibició megszűnése, mégis­­több bor kerül Ameri­kába, mint amennyit a kimutatások fel­tüntetnek. Ugyanis a franciák, németek, osztrákok olyan erős borokat vásárolnak Magyarországtól, amelyekkel saját gyen­gébb minőségű borokat javítják fel és így az Amerikába kerülő francia, német, osz­trák borok jó részének zamatját, erejét az abba kevert magyar bor teszi kiválóvá-Persze, mire az európai bor Amerikába kerül, nagyon megdrágul az, hiszen az Egyesült Államok a borokra 1,25 dollárt vet ki gallononként, pezsgőkre pedig hat dollárt és ezen felül az egyes államok még kü­löm­böző helyi adókat is kirónak-Nagy hiba az, hogy borkereskedőink nem csináltak a magyar bornak kellő pro­pagandát az amerikai magyar közönség körében. Az amerikai németek sok német bort, az olaszok sok olasz bort fogyasz­tanak, éppen csak a magyar borkereske­dőknek nem jutott eszébe, hogy kiállítá­sokkal, hirdetésekkel az amerikai magyar közönséget a kitűnő és nekik ismerős ma­gyar borok vásárlására hangolják, holott az amerikai magyarság sokkal biztosabb vásárló közönsége a magyar boroknak, mint az amerikai angolok. Magyarország lemaradt az amerikai bordó üzletről. Igen jó üzletet csinálhattak volna a magyar borkereskedők, ha észreveszik, hogy m­iyen óriási a kereslet a prohibició megszűnése után Amerikában hordók iránt­ A német, osztrák, lengyel, cseh hordókereskedők eladták egész hordó­­készletüket akkor, amikor a prohibició megszűnése után Amerika minden hordót felvásárolt- Biz ez a mulasztás nagy hiba volt, és biz így jelentős haszontól esett el a magyar kereskedelem- Meglehetős mennyiségű gyógybor és vallási szertartásokhoz szükséges bor ke­rül Magyarországból Amerikába. Ame­rikában főként a nehéz és nemes magyar borokat keresik- Sok tokaji és meglehe­tősen nagy mennyiségű vörös bor — külö­nösen egri bikavér, szekszárdi, villányi — kerül ki Amerikába- Kereskedőink azon­ban azt mondják, hogy ma még nem lehet megállapítani, milyen borok esznek véd­­kint kelenncek, mert valószínű, hogy a hosszas prohibició alatt az amerikaiak ízlése megváltozott. Az a véleményük, hogy igen nagy tömegek szoktak rá az égetett szeszes italokra és hogy csak a magas szeszfokú, nehéz borok lesznek kint népszerűek-KIN ANDOR 300 magyar fiú hősi regénye a lengyel Budapest, január hó. Pár nappal ezelőtt rövid kom­­müniké jelent meg a lapokban, mely a Pilsudszki-légiókban szolgált magyarokat és a légiók magyar hősi halottjainak hozzá­tartozóit keresi. Ez a megkere­sés azt jelenti, hogy Lengyelor­szág figyelme annyi esztendő után ráirányult azokra a magyar fiúkra, akik szintén hozzájárul­tak ahhoz, hogy az elnyomott Lengyelországból a mai nagy Lengyelország legyen. Maga Pil­sudszki marsall intézkedett, hogy ezek a légionista magyar fiúk, vagy ha már ők nem élnek, legalább a hozzátartozóik előke­rüljenek. Pilsudszki, a “szocialista” Pilsudszki, aki a világháború alatt a lengyel légiók teljhatal­ma parancsnoka volt, még 1905- ben megkezdte munkáját a len­gyel feltámasztásra. Megalapí­totta a lengyel forradalmi pár­tot, akkor erősen szociáldemo­krata érzésű volt és örökös ve­szély között igyekezett szervez­kedni. Robotnik című újságjá­nak szerkesztője, kiadója és rikkancsa volt, lapját minden nap másutt nyomatta, a legna­gyobb titokban és lelkesített, bá­torított, forradalmasított. A régi lengyel nemesi családból szár­mazó forradalmár fiatal korá­ban az orvosi pályára készült és csak álmában gondolt esetleg ar­ra, hogy valamikor ő lesz Len­gyelország első marsall­ja, népé­nek felszabadítója. Pilsudszki emberei már a vi­lágháború előtt szokásokban szervezkedtek, önkéntes lövész­csapatok voltak a szokolisták és amikor a világháború kitört, 14 megszervezett zászlóalja állott alün]-i b-ik oldalon! Mi kispénzű óhazai bor­ivók máris látjuk a felfoko­zott borfogyasztás hatását, mert napról-napra drágul itthon a korcsmákban a bor s bizony minőségileg is rom­lik kissé- A jobb borokat kiviszik külföldre. De oda se neki, mert végül is az a fontos, hogy az ország gaz­dasági életét lendítse fel ez a megjavult helyzet. Az itt­hon árult borok pedig még mindig jobbak, zamatosab­bak, mint amilyent a szom­­orú államokban isznak­— Bort, bor­át, békeséget! — ez volt mindig a magyar ember imádsága­ A borral most már nincs is baj, remél­jük, hogy hamarosan meg le­sz­ az ára és kelendősége a biz.inak is- Ha pedig b­*­­csülte, értéke lesz ennek a szé­­lének, a bornak és buzá­rak,­­ akkor eljön a harma­­vi í­­né, a béktoseg is- Egy­éb­ként hála a­ Istenné a la lassan is, mégis csak látsza­nak már a javulás jelei a magyar gazdasági élet egész vonalán. Egyes­­ gyáraink teljes üzemmel dolgoznak, a munka fokozódik és ha ez a helyzet megerősödik, ha a gabona ára is emelkedik, joggal remélhetünk szebb napokat- Kun Andor PILSUDSKY MARSHALL SÜT A NAP — Semmi sem történt velem, — pa­naszkodott nekem egy asszony­ — Se a fiatalságomban, sem most semmi szenzá­ció nem történik velem. Férjhez mentem az első udvarlómhoz, aztán megszülettek a gyerekek, néha jobban ment sorunk, né­ha rosszabbul, sose voltunk gazdagok és sose voltunk nagyon szegények... De va­lahogy fiatalkoromban nem így képzeltem el az életemet... Azt hittem, csinálni fo­gok valami érdemeset... azt hittem, lesz­nek szép, nagy problémáim... azt hittem, hogy az évek folyamán történni fognak velem szenzációs dolgok, amikről majd öregkoromban mesélhetek így, hogy mi­­mindenen mentem­ én keresztül... hogy majd dicsekedhetem, hogy milyen erős voltam, hogy megálltam a helyemet... Az öregkor már itt van a küszöbön és be kell vallanom, hogy csalódott vagyok... Se gazdag nem lettem, se híres nem lettem... végeredményben semmi fontos és szenzá­ciós dolog nem történt velem az életem fo­lyamán ... Sok ilyen asszony, férfi van, akik így elégedetlenkednek. Ennek az asszony­nak, akiről beszélek, megmondtam a mon­danivalómat, az alanti sorokat azoknak üzenem, akik ugyanígy gondolkoznak-Vegyünk csak pár példát. Anne Cannon. Sokszorosan milliomos ember lánya, aki szerelmes volt egy sze­gény fiúba. Ha hozzáment volna felesé­gül akkor!... De közbejött egy millio­mos fiú, alig ismerték egymást pár napig. Hogy mi történhetett, azt az olvasó fantá­ziájára bízom. Elég az hozzá, hogy a lány apja egy hajnalban autón rohant a legkö­zelebbi városba és vitte magával lányát és a milliomos ifjút- Ott gyorsan megesküd­tek minden vendégeskedés, minden ün­nepség nélküli Pedig egy milliomoslány biztosan nem így képzelte el az esküvőt. Persze, a házasság nem tartott sokáig, mint a kényszerházasságok általában­ — Megszületett a kisbaba. Az asszony — ekkor talán húsz éves le­hetett — egy mulatságról egy fiatal millio­mossal­ indult haza.­­Másnap reggel a mil­liomost holtan találták­ Ezután az asszony hozzáment a sze­gény, gyerekkori udvariéhoz. És elég boldogan éltek. De közben az első, milliomos férjet meg­ölték­ És a lapok újra felkavarták a mil­liomos lány életét és a szegény férj ott hagyta milliomos feleségét. Ez az asszony most vagy 22—23 éves. Nem mondhatja, hogy semmi sem történt vele az életben­ Még egy példát mondjak? Lindbergh ezredes. Harminckét éves. Elég szenzá­ció történt vele, de van-e valaki, aki cseréb­­e az életével, minden hírességével, va­gyonával?. .. Említsem még meg a milliomos Picker­ing lányt, aki beleszeretett egy “grófba”, akit deportáltak? Miss Pickering toporzé­­kolt, s­­szerelmi bánatában azonnal hozzá­ment egy milliomoshoz. Az esküvőről visszafelé jövet autóbaleset történt velük, s a vőlegény fivére meghalt, a menyasz­­szony maga is megsebesült. Most kéri a házasság megsemmisítését- Ez az asszony se sokkal több húsz évesnél. Ezekkel elég történt. Ezek mesélhetnek majd eleget öregkorukban... De irigyli-e valaki őket?... Elkívánjuk-e gazdagsá­gukat, ha hozzá vesszük mind­azt a ször­nyű bánatot, bajt, ami érte őket?... Az érdekes és mozgalmas élettel ritkán jár együtt a boldogság. Akinek az élet­­története nagyon színes és érdekes, az bi­zonyosan nem volt nagyon boldog, mert a boldogságnak nincs története, nincs re­génye és nincsen érdekessége. A boldog­ság az csak jó csöndesség. Ilyesféléket mondtam elégedetlen ba­rátnőmnek is, amikor hirtelen kinyílt az ajtó és berohant egy kis harcos indián és egyenesen a nyakába ugrott a nagymamá­nak-És a nagymama arcát ekkor olyan hal­latlan ragyogás öntötte el, csillogott a sze­me is és ölelte-csókolta a gyereket­ . — Hát ezt a kis vadembert mennyi pénzért, mennyi hírességért adnád oda? — kérdeztem. — Semmiért, de semmiért a világon­— Látod?... Tudod, hogy a híres em­berek legtöbbje milyen olcsón odaadná a hírességét?... f ü l a p­­­ILONA­K ROVATA Tarzan a Háborúban ÍRTA: EDGAR RICE BURROUGHS fy U|ai/un 82. Tarzan kikutatta Karzenoff zsebeit és meg­ is találta a gyémántokkal kirakott arany me­daliont az egyik zsebben. Aztán a lányhoz for­dulva, mondta: “Add ide az iratokat.” A lány szó nélkül átadott neki egy összehajtott papír­darabot. Pár percig Tarzan elgondolkodott. A lánynak úgy tetszett, mintha Tarzan nem tudta volna elhatározni, hogy most mitévő le­gyen. ‘‘Te érted is jöttem, — mondta neki vé­gül. — Nehéz volna innen foglyot elcipelni, te­hát az volt a szándékom, hogy megöljek, amint hogy megérdemelnéd. De nem vagyok olyan vadállat, mint a vörös társaid.” “Nem tudok nőket gyilkolni.” Átment az ablakhoz és kiugorva rajta, eltűnt a sötét éj­szakában. A lány pár pillanatig várt, majd hirtelen odafutott a halott­ Karzenoff testéhez és elkezdett ő is kutatni a zsebeiben. Egy kis csomag papírt húzott ki a belső zsebéből és a blúzába rejtette. Mikor jól eldugta egy titkos zsebben a blúza mögött a papírokat, az ablakhoz ugrott és el­kezdett segítségért kiabálni. És Tarzan közben messze járt már, de nem is sejtette, hogy a lány mint csapta be megint, csak mikor már ké­ső volt a felfedezés. (Folytatjuk). Copynunt oy Ecigai Hue üw trough?; Inc..' Distributed by 'Emuul lémmé h;. ncticutu Inc_________________

Next