Amerikai Magyar Népszava, 1958. december (60. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-13 / 293. szám

.i. OLDAL W-—.» i. in Second class mail privileges authorized at Cleveland, Ohio Published daily, except Sundays and legal Holidays AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1738 EAST 22nd STREET, CLEVELAND 14, OHIO Editor: ZOLTÁN GOMBOS editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 305 EAST 80th STREET. NEW YORK 21, N. Y. Telefon: REgent 7-9370 Befizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada Egy évre (one year) $20.00 — Félévre (half year) $11.00 Negyed évre (quarter year) $6.00 Más országokba (other countries) egy évre (one year) $23.00| félévre (half year) $13.00, BRANCH OFFICES — FIÓK IRODÁK Alliance, O., 766 E. Summit Street Detroit, Mich., 8129 W. Jefferson Ave. Bridgeport, Conn., 578 Bostwick Ave. Garfield, N. J., 32 Division St. Bethlehem, Pa., 703 E. 4th Street New Brunswick, N. J., 98 French St. Buffalo, N. Y., P. O. Box 152 Perth Amboy. N. J.. 403 Lawrie St. Niagara Square Station Philadelphia, Pa., 122 W. Loudon St Chicago 19, 111., 8341 Prairie Ave. Trenton, N. J., 511 Genesee Street Canadian Head Office: BÉLA W. BAYER. Mgr. Jen College St., Toronto 2-B, Ont.. Canada. Tel. WA 4-3905. Lakás: AV 5-3775 VÁLASZ MOSZKVÁNAK A világ egy rendkívül meggyőző erejű anti-kom­­munista tüntetés szemtanúja volt a nyugat-berlini választáson. A lakosságnak 95 százaléka szavazott, ami már egymagában mutatja, hogy a választás mi­lyen égetően időszerű volt. A választóknak több mint 98 százaléka a kommunisták ellen szavazott, akik ilyen módon kevesebb mint 2 százalék szavazatot kaptak. A választás nagy személyi sikere Willy Brandt polgármesternek, akinek konok, bátor kommunista­ellenes álláspontja a szovjet tankok tőszomszédsá­gában minden tiszteletet megérdemel. De a szavazás egyben válasz arra a szovjet javaslatra is, hogy a Nyugat ürítse ki Nyugat-Berlint. A Nyugaton gyakran fejezik ki aggodalmukat, hogy az agg Adenauer kancellár halála után Nyugat - Németország hajlamosabb lesz a szovjettel tárgyalni. Ez a választás élénk cáfolata az aggodalomnak. Egy­ben Brandt polgármester személyesen egy fiatal, eré­lyes német vezető lépett a porondra, aki valószínű­leg készen áll arra, hogy Adenauer örökségét átve­gye. NEM KELL MEGIJEDNI A Pentagon vezetői figyelmeztették a közönsé­get, hogy ne ijedjen meg amikor arról hall, hogy a szovjetnek bizonyos rakétái, műholdjai előbb voltak és vannak, mint Amerikának. A versengés folyik szabad Amerika és a kommunista szovjet között. Az oroszok kezdték a világűr meghódítását, mint mi és német mérnökök segtségével megelőztek bennünket. De ami késik az nem múlik. Amerika gyors tempó­ban folytatja a munkát és csak idő kérdése mikor ál­lunk majd ismét az élen. Szakértőink szerint Amerika alaposabban foly­tatja a kutatást és műholdjaink majd jobbak lesz­nek, mint a szovjeté.. Ha sor kerül a villágűrbe való kihajózásra, Amerika ezt is sikerrel oldja meg a ro­botrakétákkal való kísérletek után. Clark admirális elismerte a szovjet “pillanatnyi előnyét”, de amióta az amerikai kutató munka közös erővel folyik laboratóriumainkban, a tempó is meg­gyorsult. Számos felfedezés történt az elmúlt hóna­pok alatt, de ezekről egyelőre nem nyilatkozhatnak. Csak annyit, hogy bízzunk az amerikai leleményes­ségben, szorgalomban és kitartásban. "VILÁG-EGÉSZSÉG ÉVE" A NN egy fontos lépést tett az emberiség egészsé­gének javítására: egyöntetű szavazattal megbízta a a World Health Organizationt, hogy 1961-re készítsen elő nemzetközi együttműködéssel egy “világ-egészség évet”. Amiként a Geofizikai Év egy tervezett, nemzet­közi erőfeszítés volt földünk és a körülöttünk levő at­moszféra titkainak kikutatására, aként a világ-egészség év egy nagy offenzíva lesz a betegség ellen. Kutatás, kezelés és megelőzés egyaránt szerepel az év program­ján. Orvosi kutatások természetesen állandóan folynak, de arra kell emlékezni, hogy az afrikai dzsungel vagy a pakistáni falusi nyomortanya messze van a laborató­riumtól. Mialatt a civilizált világ már régen élvezi az orvostudomány vívmányait, bizonyos betegségek, me­lyek nálunk úgyszólván nem léteznek, a világ más ré­szein a népbetegségek kategóriájába esnek. Maláriától még mindig 100—200 millió ember szenved. A beri­beri, álomkór, lepra, tüdővész és egész sereg forró ég­övi betegség együttesen a föld lakosságának egyharma­­dát érinti. És még mindig megoldhatatlanok a tudo­mány részére a civilizált fehér ember olyan betegségei, mint a magas vérnyomás és a rák. A legszebb ebben a tudományos erőfeszítésben, hogy nemzetközi jellegű, íme, egy terület, ahonnan si­került kiküszöbölni a politikát. Bár előfutára lenne egy nagyobb, általánosabb erőfeszítésnek, amelynek célja nem csupán az, hogyan élhetünk egészségesebben, ha­nem hogyan élhetünk békésen egymás mellett. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Magyar volt-e Tyrone Power? Tyrone Power filmszínész halálhíre felelevení­ti azt az állítást, hogy a neves színész voltaképen magyaro­­lt. A feltevés — mert annak kell tar­tani — 1945-ben kezdődött, amikor az egyik bu­dapesti lapban a következő kishirdetés jelent meg: “Tyrone Power, Hollywood, Wood St., 918. Jól vagyunk. Nagyon szeretnénk látni. Válaszo­dat várjuk. Üdvözöl fivéred ifj. Herbát József, Budapest, VII. Éva utca 17.” Ez a pár sor a lap “Üzenetek Amerik­a” rova­tában jelent meg. Az egyik kisebb budapesti lap erre azonnal el­szalasztotta egyik munkatársát a jelzett pesti címre. Ott, mint riportjában írta, kételyei azon­nal eloszlottak. I­fj. Herbát József, a hirdetés fel­adója annyira hasonlított Tyrone Powerhez, amennyire csak két fivér hasonlíthat. Elmondta azután a fivér, hogy Tyrone Power a vasmegyei Pápócon született, 1918-ban. Amikor két éves volt, nagybátyjuk, Pauer Lajos örökbe fogadta. Az ő nevét v­ette fel később, így lett Pauer, majd Pawer. Még kisfiú volt, amikor ne­velőapjával Amerikába került. Ott iskolázott, de sohasem felejtett el magyarul, kitűnően beszélt és irt magyarul. A fivér elővesz egy levelet, amely 1941-ben író­dott, négy évvel azelőtt. Kifogástalan magyarság­gal van írva, szép gyöngy betűs írással, aláírása: Anti. Mutat a fivér egy másik levelet is, amely 1938-ban kelt. Újságolja, hogy egy magyar ren­dező révén nagyobb szerepet kapott. “Olyan bol­dogság fogott el, amikor megláttam nagy betűk­kel hirdetett nevemet a plakátokon, hogy örö­mömben könnyeztem.” Többször írt, minden le­vélben emlegetve, hogy hazakészül látogatóba. 1941-ben valóban ment volna, de a háború meg­akadályozta tervét. A riport körülbelül ennyit mond: keltett-e va­lami feltűnést, vagy indult e valami nyomozás Power magyarságának kétségtelen felderítése ér­dekében, nem lehet megmondani. Amit a Power halálakor kiadott hírek monda­nak, semmiben sem erősítik meg ezt a feltevést. A híradások szerint Power az ohioi Cincinnatiban született 1913 május 5-én. Egy másik adat sze­rint 1914-ben született. Valószínű, hogyha 1918- ban született volna, mint a budapesti “fivér” mondta, ezt a dátumot adta volna be közlésre. A színészek ugyanis sohasem szokták öregíteni ma­gukat. A mai híradások szerint Tyrone Power elődei messze visszamenőleg színészek voltak. Elődei kö­zül többen a “Tyrone” keresztnevet viselték, an­nak az írországi megyének tiszteletére, ahonnét a család származott. Power első alkalmat 1936- ban kapott, hogy moziképben játszhasson, a 20­ th Century-Fox társaság szerződése révén. Nagyobb írta: VASVÁRY ÖDÜ1 szerepeiben állandóan sikere volt. A második­lágháborút, mint Marine harcolta végig, 1945- szerelt le, mint hadnagy. A háború után is­merett, de valahogy nem volt megelégedve eredményekkel és 1952-ben a filmezést abbaho­ta és csak rendes színpadon játszott. Most 45 éves korában vissza­hívták a moz­­ágba, hogy a főszerepet játssza egy képben,­­ Salamon király és Sába királynőjének történe lett volna hivatva megörökíteni. A felvételt Spanyolországban csinálták. Ahoz a jelenet értek, amikor Salamon párbajt vív a bátyján akit az 52 éves George Sanders alakított. A gén Salamon megölte volna a bátyját. A párbaj jelenetet abban kellett hagyni, m Power hirtelen rosszul lett. Rögtön kórházba ü­ték, ahol úgyszólván percek alatt meghalt. Az aki szintén színész volt, 1931-ben hasonlóképes színpadon halt meg, játszás közben. Hogy mi a valóság Power magyar voltár ügyében, azt bajos lenne kideríteni. Egyelőre­­ kell hinnünk, hogy az állítás nem felel meg a­­­­óságnak. Bajos elhinni, hogy a magyarorsz. Pauer Lajosból Amerikában ájris színész lett v nn, aki fiát egy Írországi megye tiszteletére I­rak nevéről nevezi el. Ilyen apró legenda sok van. Könnyen és gyo­san születnek, de épen olyan gyorsan feledés is mennek. IKITCSY EMMA NÉNITŐL Kemény Julia Nagyon kevés ember van a világon, akinek nincs ellensége. Talán milliók közül egy ilyen akad. De élt Budapesten egy asszony, akit min­denki szeretett, mindenki tisz­telt és becsült. És ez az asszony most meghalt. Nagy űrt ha­gyott maga után. Budapestről érkezett a hír: meghalt Kodály Zoltánná. Azt írják a pestiek, hogy még az őszi köd is sűrűbb, sötétebb lett az utcákon és a levegő is meg­telt szomorúsággal. Az emberek csak halkan, óva­tosan beszélnek arról, hogy a világ legnagyobb élő magyar muzsikusa magára maradt. Elvesztette életpárját, aki egyben mun­katársa és tanácsadója is volt. Tisztelői, tanítvá­nyai, munkatársai és barátai veszik őt körül,de nem merik vigasztalni, szólni is alig mernek, mert tudják, érzik, hogy nincs szónak helye. Közel fél­százados, csodálatosan harmonikus együttélés után távozott el Kodály Zoltánná az­­árnyékvilág­ból, amelybe nemcsak férjének, de egész környe­zetének fényt hozott. Nem fiatal asszonyról, nem ragyogóan szép fele­ségről van szó, hanem egy eszményi nőről. Olyan nőről, akinek nem volt kora, akinek senki sem te­kintette a külsejét, de aki egyszer belenézett jósá­gos, melegtekintetű­ szemébe, aki simogató hang­jának muzsikáját hallotta, elfeledte megfigyelni arcvonásait, külső megjelenését, annyira lekötöt­te a belőle áradó lelki szépség és szellemi nagyság. Ez az asszony akkor is szerény, egyszerű maradt, amikor férje és az egész világ őt magas polcra he­lyezte. Mindig megkereste és megtalálta azokat, akiknek vigaszra, támaszra és segítségre volt szük­ségük. Nála jobban senki nem tudta vigasztalni a csalódott muzsikusokat és senki sem tudta jobban biztatni a fiatal kezdő tehetségeket.. Kodályékról egész Budapest tudta, hogy a leg­szebb házaséletet élték. A nagy zeneszerző úgy féltette feleségét, legszívesebben vattába takar­gatta volna. Néhány év előtt Kodályné combját törte és kórházba került. Férje minden szabad percét betegágya mellett töltötte. Erre az időre esett Kodály születésnapi hangversenye, amelyen felesége nem vehetett részt. A világért sem enged­te volna, hogy az első sor szélső ülését, ahol fele­sége ülni szokott, más foglalja el. Hatalmas vi­rágkosarat téretett a bársonyszékre és a hang­verseny után azonnal kocsiba rakatta a virágokat és vitte a kórházba. Csodálatos módon Emma Néni, ahogy Kodálynát Pesten nevezték , magas kora ellenére teljesen meggyógyult. Most egy éve annak, hogy Kodály Zoltán 75-ik születésnapját ünnepelte a magyar zenei világ. Fe­­rencsik vezényletével a Liszt Ferenc akadémián a Concerto, a Galántai Táncok és a Psalmus Hunga­­ricus került előadásra, úgy ünnepelték Kodályt, olyan őszintén és igazul, ahogyan csak Budapesten tudnak ünnepelni. De nemcsak Budapest ünnepelt, hanem 21 más ország is, amely átvette a budapes­ti rádió közvetítését a hangversenyről. Ennek a gyönyörű ünneplésnek még örülhetett Emma Néni. Kodály a következőkben adta hírül felesége ha­lálát: “Fájdalmas szível tudatom, hogy életem és munkám hű társa, Schlesinger Emmának szüle­ írta: KEMÉNY JULIA tett Kodály Zoltánná folyó hó 22-én, házasságul 49-ik évében minden halandó utolsó útjára tel Tisztelte atyját és anyját, ezért hosszú élet nyert. Élete utján áldást hozott minden vele t­lálkozóra. Ahova ragyogó szemének egy sága elért, ott világosság, melegség fakadt. Mert sz­méből végtelen jóság és szeretet áradt. Gyászolja mindenki, aki szeretete melegén valamit is megérzett. De legjobban az, akire legtöbbet pazarolta, akinek életét földi paran­csommá tete. Testét a Farkasréti temetőben adjuk vissza földnek. Lelke velünk marad örökké. Budapest, 1958 november’”. Eddig a gyászjelentés, még aláírás sincs rajt Minek is? Hiszen mindenki tudja, hogy ezt K­dály Zoltán írta az ő forrón szeretett Emmáján, akit egész életén át a tenyerén hordott. Kodályné sokkal idősebb volt férjénél és leg­jobb akarattal sem lelhetett külső ránézésre szet­­nek mondani. Mégis olyan asszony volt, aki mn­denkit meghódított. A híres gúnyolódó pestie sem mosolyogtak közel félszázad előtt azon, hog az érdekes arcélű, kitűnő megjelenésű Kodál Zoltán őt nőül vette. Környezete és barátai tud­ták, hogy olyan lelki és szellemi értékekkel ren­delkezik, amelyek őt a nagy zenei alkotó ideáit életpárjává tették. Emma Néni megszépítette aranyos lelkével Ko­dály Zoltán életét és közeli barátaik azt mond­ják, hogy Kodály istenáldotta tehetsége ellenér sem­ lehetett volna távolról sem olyan nagy, ha nem állt volna mellette Emma Néni, nagy mű­veltségével, megértésével és kiapadhatatlan sze­re­tetével. KÉT EMBER BESZÉLGET Írta: UR JÓZSEF Heves: Héj Kéreg Pajtás, akadsz valami okos dologról beszélni? Kéreg: Akarok, persze, hogy akarok, csak mondjad miről. Heves: Hát arról héj . . De ne gondold, hogy én nem tudom, miről akarok beszélni! Kéreg: No-no. Nem gondolom. Heves: Hát ne is gondold, mert én még az első világhá­ború előtt jöttem ki és akkor egészen más világ volt, mint mostan. Ur József Kéreg: Milyen világ volt? Heves: Éppen azt akarom ne­ked megmagyarázni, csak idefigyelj, hogy jól megértsed. Kéreg: Milyen világ volt? Mondjad már. Heves: Hát olyan világ volt héj, hogy ... De előre megmondom neked, hogy én nem szeretek csak úgy mindent össze-vissza beszélni, mert én még az első világháború előtt jöttem ki és kilenc­­esztendeig dolgoztam a klésbenkbe, megmond­hatja Gólya Feri is, hogy igazam van. Kéreg: Miben van igazad? Heves: Te Kéreg! úgy látom te igen okoskodó ember vagy és azt hiszed, túljársz az én eszemen. Ki tudsz forgatni. Pedig abból semmi sem lesz, mer az én eszemen még egy ügyvéd sem tud túl járni! Kéreg: Hát én nem is akarok túljárni csak . . . Heves: Azért mondom, mert az én Samu fiam kijárta a hájszkált, de mikor én azt mondom neki, hogy igy és igy . . . Dehát mit beszéljek én neked ilyen magas dolgokról, mikor úgysem érted meg. Kéreg: Mit nem értek meg? Heves: Azt nem érted meg hét, hogy mikor az én házamra húzták fel a tetőt, ami egy szerdai napon volt s úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna, mivelhogy a feleségem, Isten nyugosz­talja . . . Idehalgatsz? Vagy más felé jár az eszed ? Kéreg: Hallgatom, hallgatom. De te arról akartál beszélni,­­hogy milyen világ volt az első világháború előtt. Heves: No, látod, ebben már igazad van, mert én már akkor kint voltam Amerikában. Kéreg: Hát akkor mondjad már, milyen vi­lág volt? Heves: Hát akkor tudod egész más­ világ volt. Ismerted te otthon lovas Bitó Jánost? Ottlakott a nagykorcsma mellett. Kéreg: Azt nem is­mertem. Nem jut eszembe . . Heves: Hát akkor hogy tudjak én te veled oko­san beszélni, ha semmit se tudsz. Te azt sem tu­dod, mikor a Tito János csűrjének a tetejét levitte a nagy forgószél a szénával együtt? Kéreg: Az a világháborúban volt? Heves: ügy van. Akkor volt. Úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Kéreg: Dehát te már akkor Amerikában voltál. Heves: Látod, ebben már igazad van, mert én kilenc esztendeig dolgoztam a klésbenkbe. Meg­mondhatja Gólya Feri is, hogy igazam van. Kéreg: Miben van igazad? Heves: Hát abban, hogy mikor az én házamra húzták fel a tetőt, ami egy szerdai napon volt és mire ma is úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna, mert a szegény feleségem, Isten nyugosz­­tolja. Kéreg: Heves, térj magadhoz, az Isten áld­jon meg. Hiszen ezt már harmadszor mondod, így szóról-szóra. Heves: Néhát, csak azért mondom, hogy én nem szeretek csak úgy világba minden össze-visz­­sza beszélni. Mert az én Samu fiam már kijárta a hájszkált, de amikor én azt mondom neki, hogy igy és igy . . . Vagy te nem értesz engemet, ne­m tudsz magyarul‘­ Kéreg': Csakis úgy tudok. Magyarul értek . . Heves: Hát akkor jegyezd meg, hogy abban az időben nem Roosevelt volt az elnök. Kéreg: Hát ki volt az elnök? Heves: Majd elmagyarázom azt is. De most előbb mond meg, nem Sártornyára való vagy te. Mert igen nehéz fejed van. Nem érted meg az okos beszédet. JAPÁN LEGENDÁK A Távol-Kelet mosolygó nagy birodalmának sok-sok ragyogó legendája és néphagyománya van. Ezekben nagyon gazdag a krizantémum és a cseresznyevirág hazája, hiszen a japáni nép egyik legrokonszenvesebb jellemvonása a virágoknak és fáknak és általában az egész természetnek benső szeretete. Ezzel kapcsolatos népköltészetük a bol­dog békeidők nyugalmát lehelti. De néphagyomá­­nyaik között mégis megkülönböztetett helyen ál­lanak a hősi­ legendák. Valami sajátszerű és minden más nemzet ha­sonló mítoszától lényegesen eltérő világ az amely­be a maga nagybátorságú hőseit helyezi a japáni népi hagyomány. A Nippon néplelke által igazi hő­söknek tartott bátor férfiak alapján iott a “hősök imádása” révén emberfölöttivé formálja a nép­hit. Ezekben a japáni hősökben még magasabb értelemben testesül meg a hősiesség fogalma, mint amilyen értelmet mi európaiak tulajdoní­­tunk általában a saját hőseinknek. A japáni le­gendák hőseiben is mindenekifölött ragyog az erő a bátorság, a minden nehézségen felülemelkedő ügyesség és ha kell, a f­urfangosság, a kitartás. De mindezeken felül áthatja őket a lovagiasság és az a megraga­dó nemeslelkűség, amellyel a ja­páni hős megsegíti a gyengét, oltalmára siet a bajbajutottaknak és a zsarnokság által leigazol­ta­knak.

Next