Amerikai Magyar Világ, 1974. november (11. évfolyam, 44-47. szám)
1974-11-03 / 44. szám
E mhíres bűnügyek | GYILKOSSÁG AZ ÓCEÁNON Az egyik napon a RotherwickCastle nevű hajó két potyautassal a fedélzetén kihajózott Cape Town kikötőjéből és Anglia felé vette útját. A potyautas két teenager leány volt, a 15 éves Anna Knox, egy Durban-i ügyész leánya, és a 17 éves Felicity Von Waltzleben, egy virágzó Port Elizabeth-i építésznek a leánya. Anna és Felicity megutálták Dél-Afrikát és kaland-osra vágytak. London csalogatnia őket, ahol úgy gondolták, szabolátlanul élhetnek a maguk kedve szerint. Már Cape Town-ban is azokat a helyeket keresték, ahol nem függtek a szülői felügyelettől. Anna egy időben az egyik tengerparti éjszakai klubban dolgozott mint pénztáros, és gyakran vállalkozott más szolgáltatásokra is, amiket a tengerészek kértek tőle. Az egyik tengerész később ezt mondta felőle: “Nem úgy nézett ki, mint egy 15 éves, mert sokkal érettebb volt és lelkesedett az életért. Ellenállhatatlan vággyal igyekezett Angliába. Úgy vélem, azt gondolta, hogy Anglia egy bizonyos fajta Mekkája az ő korabeli leányoknak.” A két leány ezután megkérte Marcus Sharp-ot, az egyik angol alkalmazottat, hogy csempéssze őket át Angliába. A férfi beleegyezett, de később azt mondta, hogy soha többé nem látta őket, miután a leányok Steve Marley-hez csatlakoztak. Marley egy jó kinézésű 17 éves fiú volt, aki a Rotherwick Castle nevű hajó motorházában dolgozott. A leányok tehát nekiindultak a tengeri útnak és hol az egyik hol a másik tengerész szobájában aludtak, de mégis legtöbbször Marley-vel voltak Az 15,949 mérföldes utazás ideje alatt Marley kabinja állandóan zárva volt, és amikor a felügyelő tisztek ellenőrizték a szobában tartózkodó Marley-t, akkor a leányokat a ruhásszekrényben rejtette el. Élelmiszert is mindig hozott nekik. Az egyik napon az ajtó nem volt bezárva, és egy Stephen Lingwood nevű matróz ott találta a leányokat. Anna arra figyelmeztette Lingwood-ot, hogy ha egy szót is szól felőlük, akkor az életét veszélyezteti a legközelebbi dél-afrikai útján. Anna közben fülig szerelmes lett Marley-be. Már ott jártak a tengeri út közepetáján, amikor az egyik matróz szeszesitalokat hozott akabinba és a leányok lerészegedtek. Anna sikoltozni kezdett, ugrált, majd Marley hajómodelljét kézbekapta és darabokra zúzta a padlózaton. Éppen ekkor lépett be Marley a kabinjába. A leány ezt kiáltotta felé: “Szeretlek. Szeretlek. Szeretlek.” Egy héttel később egy biológiai konzultáns, Jason Gattens egy csendes angliai utcán hajtott, amikor egy leányt látott az út szélén, aki kocsira akart ülni. A férfi felvette a leányt a kocsijára, akivel beszélgetésbe elegyedett, és a beszéd során a leány zokogva mondta: Felicity Von Waltzleben vagyok Dél-Afrikából. Leány barátommal együtt indultunk Londonba hajóval, és az utazás alatt Annát meggyilkolták, amiről csak én és a gyilkos férfi tud.” A férfi letette a leányt kocsijáról, de megadta neki a telefonszámát arra az esetre, ha valamire szüksége volna Még azon az estén hívta a leány a férfit, és elmondta neki, hogy közölni akarja vele a gyilkosnak a nevét is. Jason Gatlens másnap elment Marley szüleihez, és Felicity kíséretében feltárta előttük a gyilkosságot. Az apa dühösen nézett fiára, de elismerte, hogy így nem maradhat az ügy, ezért hozzájárult, hogy hívják a rendőrséget. Az ifjú Marley-t a rendőrkapitányságra vitték, ahol ő és Felicity bevallotta gyilkosságot. Az ügy Winchesterben a bíróság elé került. Roger Tibceridge ügyész terjesztette elő az emberölési esetet. Elmondta, hogy Anna és Felicity könnyű életet éltek, majd eltűntek otthonról és a Rotherwick Castle nevű hajón Angliába indultak. Az ügyész feltárta azt is, hogy amikor a hajón Marley a kabinjába lépett, ittas volt, és így látta meg Annát, aki bevetett, ordított és széttaposta kis hajómodelljét. Ekkor Marley arcul ütötte a lányt, majd visszatért a bárba. Amikor megint odajött a kabinjába, felvette a leányt, és bedobta a tengerbe. Később Marley részletesebben mondta el azt, amit az ügyész csak röviden ismertetett: “Anna ittas volt és ordított, kiabált, hogy szerelmes belém, miközben egy üveg whisky t tartott a kezében. Amikor beléptem a kabinba, éppen akkor taposta össze készülő hajómodellemet, amit haza akartam vinni. Rettentően izgatott lettem, de uralkodtam az indulataimon. Amikor a leány tovább sikongatott, odamentem a közelébe és ököllel az arcába csaptam. Az volt a szándékom, hogy lecsendesítsem, de nem sikerült. A leány belekapaszkodott a hajamba. Én meg megszorítottam a nyakát és vagy tizenkét másodpercig összeszorítva tartottam. Ekkor a leány abbahagyta a kiabálást és bezárta a szemét.” A bíróságon megkérdezték a fiútól, hogy lélegzett-e még a leány, mire azt válaszolta, hogy igen. “Még lélegzett, és azt gondoltam, hogy alszik. Nem akartam őt megölni.” Ekkor Marley elhagyta a kabint, és amikor visszatért, akkor vette észre, hogy a leány halott. Megpróbálta felállítani Felicity segítségével, de hiába. Ekkor a vállára vette és belevetette a tengerbe. A bíróság emberölés büntettében találta bűnösnek Marley-t és tekintettel arra, hogy nem volt szándéka megölni a leányt, öt éves börtönbüntetést szabtak ki reá. Fe- Sicity-t pedig illegális emigráció miatt visszatelepítették hazájába. A leány nagyon sajnálta azt, amit tett, és visszatért Dél-Afrikába, ahol egy kicsit kevesebb szellem járás van, mint Angliában. Szülei repülőjegyet küldtek neki, és amikor hazaérkezett, nem korholták őt, hanem megbocsátottak neki. Felicity apjától egy vadonatúj, 4,320 dolláros kocsit kapott. sVrfort iSCIS-HU AMERIKAI MAGYAR VILÁG VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE Különböző cikkek vagy IKKA utalványok szabad választásra magyarországi címzetteknek. Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE 245 EAST 80ih STREET, NEW YORK, N. Y. 10021 — Phone LEhigh 5-3535 Igazgató: M. BRACK REICH BEJÁRAT 1545 2nd AVENUE .Jfftjnrwtjjnó# fínni 'ioJi>taTírjgs; NÉMELYIK KÓRHÁZBAN ÉHEZNEK A BETEGEK CHICAGOT Az American Medical Association egyik vezetője, dr. Charles E. Butterworth, Jr. szerint az Egyesült Államokban és Kanadában a rosszul tápláltság leginkább nem a vidéki szegénytelepeken, vagy a városi gettókban fordul elő, hanem a nagy, városi kórházak szobáiban és osztályain. Butterworth közölte, hogy a rosszul tápláltság nemcsak hogy késlelteti a beteg felépülését, hanem sok esetben halált is okoz. A halotti jelentések a halál közvetlen okának legtöbbször a tüdőgyulladást szokták megjelölni, de az emögött levő igazi ok a roszszul tápláltság. Az orvosok által okozotrosszul tápláltság elsősorban azokat a betegeket érinti, akik nem ehetnek kemény eledelt, és akiket intravénásan vagy csövön keresztül ehetnek. Sok orvos visszatartja a betegtől a táplálékot még akkor is, amikor arra már nem volna szükség, különösen azoknál, akik vizsgálatokon mennek át. A Nutrition Today című újságban Butterworth kifejtette, hogy a rosszul tápláltság késlelteti a sebek gyógyulását és növeli a fertőzésre való hajlamot. Az orvosok túlzottan az antibiotikumokra bízzák, hogy a fertőzéseket megakadályozzák operációk esetében, és hogy a beteget gyógyuláshoz segítsék. Ez is fontos, de a fehérje lényeges a szervezet számára, hogy ezáltal a maga antibiotikumait kitermelje. Butterworth szerint ez a probléma azért áll fenn ilyen élesen, mert az orvostani intézetekben elhanyagolják az élelmezéssel kapcsolatos oktatást. A probléma ugyanígy fennáll a gondozóotthonokban és elfekvő intézetekben is. Butterworth tanulmánya alapján a megvizsgált betegek harminc százaléka rosszul tápláltság következtében szenvedett a kórházi ápolás ideje alatt. Az egyik 25 éves férfi a szó szoros értelmében éhen halt, 83 nappal azután, hogy egy nyilvánvalóan eredményes szívműtéten ment keresztül. JUBILEUMI CSÓK WASHINGTON — Ford elnök jubileumi csókot ad feleségének, házasságkötésük 26-ig évfordulóján. Az elnök egy gyémánttal borított disztót ajándékozott az ország első aszszonynának, Mrfford pedig egy ezüsttel bevont futball-labdát adott férjének. 3. oldal