Anthropologiai Közlemények, 11. (1967)
1967 / 3-4. füzet - Eredeti közlemények - Wenger Sándor: Adatok az avarkor népességének antropológiájához
ugyanis míg az előszállásiakra a kisközepes termet, addig az áporkaiak kivételével (akik nagyközepes termetűek) valamennyi női szériára a közepes termet jellemző (a keceli I. nőkre vonatkozó termetadatokat nem közölték). Vizsgáljuk meg ezek után a női szériák fej-, arc- és felsőarc-jelzőinek részarányait. A fejindexet nézve a brachy-, ill. hyperbrachykrania részaránya az előszállásiakhoz hasonlóan (54%) általában a legjelentősebb: a váchartyániaknál 75%, a jánoshidaiaknál 71%, az alattyániaknál 69%, az üllői I.-nél 65%, az adorjániaknál 60%, az áporkaiaknál 58%, a homokmégyieknél 50%, az üllői II.-nél 48%, a tiszavárkonyiaknál 45% és a keceli I.-nél 41%. A mesokrania gyakorisága legnagyobb a keceli I. (53%), az áporkai, az üllői II. (42— 42%), a homokmégyi (41%) leleteknél, csökken az adorjáni (34%), a tiszavárkonyi (33%), az alattyáni (30%), a jánoshidai (29%), az üllői I. (29%) és a váchartyáni (25%) női koponyáknál és legkevesebb az előszállásiaknál (23%). Ami pedig a dolicho-, ill. hyperdolichokrania részarányát illeti, valamennyi női szérián viszonylag a legkevesebb: Előszállás 23%, Tiszavárkony 22%, Üllő II. 10%, Homokmégy H. 9%, Kecel I., Üllő I., Adorján 6 — 6%, Alattyán-Tulát 1%; az áporkai, a jánoshidai és a váchartyáni anyagon nem fordult elő. Az arcjelző elemzésénél megállapíthatjuk, hogy széles — igen széles arcú női koponya sem Előszálláson, sem Jánoshidán és Váchartyánon nem volt megfigyelhető, valamint, hogy a részarányuk legkisebb az Üllő II. és Üllő I. temetők női anyagán (11%, ill. 12%), növekszik az alattyáni (21%), a homokmégyi, az áporkai (25 — 25%), az adorjáni (26%) leleteknél és legnagyobb a tiszavárkonyi (57%) és keceli I. (43%) szériáknál. Közepes arcú koponyák gyakorisága az előszállásiakhoz hasonlóan (50%) jelentős a váchartyáni (75%), az adorjáni (58%), a jánoshidai, az üllői II. (50 — 50%), a homokmégyi (44%), az üllői I. (43%) leleteknél, csökken a részarány az alattyáni (35%), az áporkai (25%), a keceli I. (19%) szériáknál és legkevesebb a tiszavárkonyi anyagon (14%) volt megfigyelhető. Ami pedig a keskeny , igen keskeny arcjelzőt illeti, a részarány az előszállásiakkal (50%) egyező az áporkai és a jánoshidai leleteknél (50—50%), őket követik az üllői I. (46%), az alattyáni (44%), az üllői II. (39%), a keceli I. (38%), a homokmégyi (31%), a tiszavárkonyi (29%), a váchartyáni (25%) és az adorjáni (16%) leletek. A felső arcjelző összehasonlítása során megfigyelhető, hogy széles — igen széles felsőarcú női koponyák, akárcsak Előszálláson, Jánoshidán sem voltak megfigyelhetők. Általában e jelzőcsoport részaránya a többi temetők anyagán is viszonylag csekély: Üllő II. 5%, Váchartyán 11%, Kecel I. 12%, Üllő I., Homokmégy H. 13%—13%, Adorján 18%, Alattyán-Tulát 22%, Tiszavárkony 25% és Áporka-Ürbőpuszta 29%. A közepes felsőarcú női koponyák részaránya az előszállásiakhoz (100%) hasonlóan igen jelentős a homokmégyi (75%), az üllői II. (71%), a keceli I., az alattyáni (61 61%), az áporkai (57%), az adorjáni (55%), az üllői I. (53%) és a jánoshidai (50%) szériáknál, őket követik a tiszavárkonyi és a váchartyáni leletek 37, ill. 33% -os részaránnyal. Míg keskeny , igen keskeny felsőarcú női koponya az előszállási leleteknél nem volt, addig a váchartyáni és a jánoshidai koponyáknál a jelleg domináns (56, ill. 50%), csökken a részarány a tiszavárkonyi, az üllői I. (37 — 37%), a keceli I., az adorjáni (27 — 27%), az üllői II. (24%), az alattyáni (17%), az áporkai (14%) leleteknél és legkevesebb a homokmégyieknél (12%).