Zsákai Annamária (szerk.): Anthropologiai Közlemények 64. (2023)

Megemlékezések – Commemorations - PAP I. – SZIKOSSY I. – MAKRA SZ.: Kustár Ágnes (1966–2023)

Természettudományi Múzeumban folyó embertani kutatásait. Munkássága során bekapcsolódott a genetikai vizsgálatokba is, többek között a Török Tibor vezette „Honfoglaláskori köznépi temetők archaeogenetikai vizsgálata újgenerációs szekvenálással” című OTKA pályázat szenior résztvevőjeként. Kimagasló szakirodalmi teljesítményét többek között 15 könyvrészlet, a FACE-R 3D koponya és arc­kutatói adatbázis, közel 100 tudományos cikk, konferencia-megjelenés és ismeretterjesztő munka jelzi. Kustár Ágnes 1993-tól volt tagja a Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosztályának és az Európai Antropológiai Társaságnak. 2011-től haláláig az MTA Biológia Osztály Antropológiai Bizottsága, majd Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottsága szavazati jogú tagja volt. Alapító tagja volt az 1997-ben létrehozott Fiatal Antropológusok Társaságának. 2003- tól haláláig szerkesztőbizottsági tagja volt a Fiatal Antropológusok Társasága által indított Folia Anthropologica tudományos és módszertani lapnak, 2016-2020 között az Annales Musei historico-naturalis hungarici folyóiratnak. A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának muzeológusaként vett részt régészeti ásatásokon, kutatta a régen élt népességek embertani jellegzetességeit. Egyedülálló tudását az ismeretterjesztésben is kamatoztatta, itthon és külföldön egyaránt, filmek, előadások, kiállítások formájában. Az egyik legismertebb a Semmelweis Ignác arcának megelevenítését bemutató film (Real Pictures Production) volt. 2020 őszén és 2021 nyarán részt vett a Mohácsi III. számú tömegsír feltárásának munkálataiban. A feltárásokról szóló „Mohács 500” című (Real Pictures Production) filmben megemlítette a tömegsírból előkerült koponyákkal kapcsolatos arcrekonstrukciós terveit is. A „Rudapithecustól a magyar növekedésvizsgálatokig” című kamarakiállítás egyik létrehozója (Brüsszeli Szabadegyetem, Embertani és Humángenetikai Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék) volt. Alkotásai ma is számos hazai intézményben láthatók. „A honfoglalás és az Árpád-kor - Őseink arca” című kiállítást (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark) Pálfi György (Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék) és Pap Ildikó antropológusokkal együtt készítette el. Kreatív, tevékeny munkája során a Magyar Természettudományi Múzeum számos tárlatának létrehozásába vett részt, többek között az „Ember és természet Magyarországon”, a „Sokszínű ÉLET” című állandó kiállítás, a „Kiállítás a kiállítóról”, és a „Szóra bírt csontjaink” című vándorkiállítás elkészítésében. Ez utóbbi vándorkiállítás formájában a határokon túli területek kiállító helyein, majd hazai nagyvárosokban volt látható. Tevékenyen részt vett a „Rejtélyek, Sorsok, Múmiák” című kiállítás megrendezésében. Utolsó munkája az „Anyának lenni” című kiállítás szakmai vezetése volt 2018-ban. Kustár Ágnes eredményekben gazdag, sajnálatosan rövid életútjának, munkásságának eredményei megmaradnak, Ági feledhetetlen személyisége szívünkben él tovább. $ $ $ Pap Ildikó és Szikossy Ildikó 107

Next