Aradi Friss Ujság, 1923. február (5. évfolyam, 24-46. szám)

1923-02-01 / 24. szám

V. évfolyam, 24. szám TELEFON: 503. 1923. február 1. Távirati jelentések: Franciaország nem törődik a német ellenállással. Leszerelték Branting népszövetségi akcióját a Ruhr-problém­a megvitatására. Paris­ Poincaré miniszterelnök mint minden hétfőn , tegnap délután is sorjában fogadta az an­gol, az amerikai, majd­ az olasz hírlapírókat, hogy tájékoztassa őket a helyzetről. Tudósítónk hite­lesen éreszli, hogy a miniszterel­nök szóról-szóra ezt mondta a külföldi lapok munkatársainak: Franciaország addig marad a Ruhr-területen, amíg kell, egy perc­cel sem tovább. Az ellen­állás és a nehézségek nem fog­ják Franciaországot elhatáro­zásától eltéríteni. Szóba került a svéd miniszter­elnök szerepe is. Poincaré elmon­dotta, hogy Branting a Ruhr-megszállást és a jóvátételi kérdést, a nép­szövetség tanácsa elé akarta vinni s erről közvetlenül megérkezése után őt is, Vivianit is értesítette. Viviani azután rávette Bran­tin­get, hoy­áljon­­ el tervétől. A lausannei békekonferencia es­hetőségeiről nagyon pesszimiszti­­k­usan szólott Poincaré s hozzá­fűzte, hogy Anglia nagy felelőssé­get vállal magára, ha nem követ tl mindent, hogy az ellenségeske­dések a közel Keleten újból lángra ne lobbanjanak. E részben még megjegyezte, hogy­ az angolok ki­csinyelik a nehézségieket, amelyek­kel rájuk nézve egy török háború járna , könnyelműen veszik ezt a komoly veszedelmet, hogy Izmed basa vissza­ fogja uta­sítani ezt a szerződést, a skulis­­­szák mögött pedig élénke­n tár­gyalnak arról, hogy mi lesz címek a kövekezménye. Ma a szövetsé­gesek arra határozták el magu­kat, hogy néhány heti haladékot adnak Törökországnak a­­ végleges válaszra, azért tették, hogy Iz­med basának ideje legyen Ango­laiban a nacionalista érzelmeket leszerelni és megnyugtatni. Erről tájékozva vannak a törökök és már eleve azt mondják, hogy az angolai nagy nemzetgyű­lés nem fogja beleegyezését adni egy ilyen szerződés alá­írásához. Izmed basa a török delegáció többi tagjával való szém­ üteg pénte­ken utazik el Lausanneból s ugyan aznap hagyja el a békekonferen­cia színhelyét lord Curzon is. A békeszerződés tervezete, a­mely bevezetésében arról rendel­kezik, hogy a sévreis-i szerződés hatálya megszűnik s annak helyé­be a lausanei szerződés lép, öt fejezetet tartalmaz 160 cikikel s azonkívül nyolc függelékkel. A bizottsági tárgyalások­­ határoza­tai az egész anyagot felölelték, te­hát nincs benne semmi meglepe­tés, de a toTö'j'Vt. niy­*» ■siettek kijelenti wkkl ° , $ 'ni­merod­i.irv ''ro:­s, 'J­prus.ro; és spírttrefff beszéltek arról, hogy az Aegei tengeri szigetek a Tö­rökországnak megmaradó Imbrosz és Tenedosz szigetek kivételével felosztásra kerülnek Olaszország és Görögország között. Azonban nem kapaszkodnak ebbe a kifo­gásba, hanem kimondják kereken, hogy ez rájuk nézve alárendelt jelentőségű, maga az egész szer­­­z­őd­és e­l­f­ogad­h­atatl­an. Arról hallani sem akarnak, hogy Mosul hovatartozását a népszövetség döntse el, azt most is ősi jogon török tarto­mánynak vallják s éppen így Ka­­ragacs birtokához is görcsösen ragaszkodnak. A békeszerződés tervezet szerint Adrianopolisz pályaudvara abba a zónába es­nek, amelyet a szövetségesek a Marica mindkét partján 60­­ kilo­méteres terjedelemben akarnak megjelölni és amelyet minden ka­tonai jellegétől meg kellene fosz­tani. Ez is olyan pont ,amelyet a törökök nem fogadnak el. A pénzügyi­ rendelkezéseket tar­talmazó fejezet egyik legfontosabb intézkedése, hogy Törökország jóvátételek fejé­ben 15 millió fontot tartozik fizetni. A törlesztés első esedékesége 1924 március else­je volna. A törö­kök ebbe sem mennek bele, bár a szövetségesek nehéz szívvel tTW—------ i- - 1; l .­­ > , 1 < 1 ^ j. Természetesen nemcsak Törökor­­szág, hanem a görögök hadikár­pótlási kötelezettségét tis­­kezletet és azon foglaljon állást Rakovstzky ellen, azonban a moz­galom a jeleik szerint­ leszerelő­­diö­tt. aioK3i a Boaoao RC 3 iQ Párisban emelkedik — Zürichben esik a lei. A legutolsó i valutak­urzusokból azt a következtetést lehet le­vonni, hogy a lei 595-ös párisi ár­folyama, a lei eséseinek legala­csonyabb pontja volt. A párisi tőzsdén újból bizalommal fordultak a lei iránt és ennek tulajdonítható, hogy a lej, amelyet az előtőzsdé­­ben 595-el j­egyeztelk, a nyitásban m­ár 600-ra emelkedett, zárlatkor pedig újabb tizenöt ponttal feljebb emelkedett és 615-el zárult Ez a húsz pontos emelkedés egymaga is alkalmas ahhoz, hogy eloszlassa azt a pesszimizmust, amely a lej esése nyomán kelet­kezett. Zürichben csak a zárlatban je­gyezték a lejt, még­pedig a teg­­napelőttinél öt ponttal alacsonyab­ban. Bizonyos azonban, hogy ez a 210-es árfolyam a mai zürichi zárlatban 230—235-re fog emel­kedni, mert ilyen arányú emelke­dést tesz indokolttá a lej párisi javulása. a A 1 A,rrn i'vrvr* vrőj m + IrrrvH r rv­f l.- e» rr­r­ l­ • _i^rm­ — — - ___ _ New-York - - - - 536 London — —• — — — 2485 Páris ----- 3260 Milano — — — — — 2520 Prafla — — — - — 1545 Budapest — — — — 2025 Belgrád — — — — — —450 Bukarest— — — — — — Varsó — — — — — 00150 Bécs — — - — — 00074 Osztrák lebélyegzett — —­00074 Franciaország nem akarja bekebelezni a Ruhr-vidéket. Február elsején életbe lép a vasgyűrű a megszállott terület körül. Paris. A Petit Journal tudósító­ja jelenti: A vámvonalat azon a napon állítják fel, amely a legkö­zelebbi esedékesség határidejére közeledik. Mivel a német kormány bizonyára nem felel meg kötele­zettségének január 31-ig, amely a franciák részéről a legutolsó ha­tárnap, tehát a francia vasgyű­rű­ február elsején éltbe fog lépni. A Journal közli Poincaré nyilat­kozatát, amelyben kijelenti, hogy nem igaz a németeknek az a h­íresz­telése, hogy Franciaország a Ruhr vidéket be akarja kebelezni, hogy a lotharingiai vasiparinak szüksé­ges szenet biztosítsa. Poincaré ki­emel­te azt a tényt, hogy a f­rancia hadsereg addig tart­ja megszállva a német terüle­teket, amíg Németország egész összgében nem teljesítette a jóvátételeket. A Ruhr-terület ugyanolyan zá­log­ mint amilyen a Rajna-vidék. z Ma kapják meg a törökök a békeszerződés tervezetét, óriási engedményeket kaptak a törökök és nincsenek megelégedve. Lausanne. Ma már bizonyos, hogy a békekonferenciát csütör­tökön, de legkésőbb pénteken el­napolják, még­pedig való­szin­üleg három-négy hétre. A békeszerző­dés tervezete a legapróbb részle­tekig ki van dolgozva és a konfe­rencia irodája eljuttatta minden egyes delegációhoz, csak a törö­köknek nem nyújtották még át hivatalosan, aminek megvan a maga nyomós oka. A szerződés tervezete sok fon­tos kérdésben, így főleg a kapitulációk terén je­lentékeny engedményeket tesz Törökországnak. A szövetségesek elismerik a török igazságszolgáltatás illetékes­ségét még a külföldi állampolgá­rok fölött is, úgy polgári, mint büntető ügyekben, csak azt kötik ki, hogy idegen állampolgárok a rájuk mért fogházbüntetést hazá­jukban tölthessék ki. Ez­ tehát a kapitulációk megszüntetését je­lenti s nagy vívmánya Izmed ba­sának. A törökök mégis kijelen­tik, hogy számukra nézve lehetetlenség e­zt a békeszerződést aláírni. Az egyes delegációk már át­vizsgálták a békeszerződés szöve­gét , ahol minden tekintetben hozzájárultak. A szövetségesek az utolsó s­zót most Angolától vár­ják. Az orosz delegáció magatar­tásával, amely bizonyosan vissza­utasító le­sz, édeskeveset törőd­nek. A­­ szerződés tervezetét ma délután küldi meg a konferencia elnöksége a török delegáció ve­zetőjének. Azzal tisztában van mindenki, Felbomlik a magyar kormánypárt a numerus clausus miatt ? Budapestről jelentik: Az egysé­ges pártnak ma este értekezlete lesz, amelynek lefolyását igen nagy érdeklődéssel várják. Több személyi kérdés kerül szóba, ezek közül azonban ez a legnagyobb fi­gyelme: azoknak a képviselőknek az ügye kelti, akik a nemzetgyű­lés ü­lésén nem jelentek meg, hogy a numerus claususról szóló szocialista javaslat ellen szavaz­zanak. Mint emlékezetes, a­­ szocialista javaslat mellett 38 képviselő sza­vazott, ellene pedig 83. Ebből is látható, hogy a kor­mánypárt jelentékeny része távol­maradt az ülésről és igen sokan voltak, akik bár megjelentek az­nap a Házban, a szavazásra nem mentek be az ülésterembe. Beavatott forásból közlik ve­lünk, hogy a ma esti értekezlet­nek az­ lesz a legfontosabb pontja. A párt jobbszárnya követelni fogja, hogy ezeket a képvise­lőket vonják felelősségre, mert állítólag a pártfegyelem ellen vétettek. Azzal érvelnek, hogy amikor gróf Bethlen István­­ miniszterelnök ki­­fejezi az az óhajtását, hogy a párt szavazzon egy szocialista in­dítvány elleni, akkor itt már elvi kérdéseknek nincs helyük és min­denkinek kötelessége a miniszter­­elnök kívánságát habozás nélkül teljesíteni. Ezzel a felfogással áll szemben t­rmészete­sen a liberális gondol­kodásnak felfogása, akik azt mond­ják, hogy ily nagy horderejű elvi kérdésben a legkevesebb szabadság, a­mit a maguk számára köve­telhetnek, az, hogy a szava­zástól tartózkodhatnak. Hír szerint ehhez a kérdéshez maga a miniszter­elnök is hozzá fog szólni. Nem tartják kizártnak, hogy ezzel számos régi sebe is felfakad ma este a pártéletnek és így szóba kerülhetnek azok a pa­naszok, amelyek a pártvezetőség ellen már régtől fogva hangza­nak. Az Andrássy-pártot is foglal­koztatta egyidejűleg tudvalevőleg a numerus clau­susnál történt sza­vazás ügye és pedig annálfogva, hogy Rakov­szky István a szo­cialista javaslat mellett szavazott. A pártnak Haller-csoportja volt az, amely emiatt mozgalmat indí­tott Rakovtsz­ky ellen, ma már azonban úgy látszik, hogy teljes sikertelenül. Hallerék úgy akarták hogy a párt ma este tartson érte­ Fényképészek! Amatfizők! Olcsó lemezek és papírok bloch fotócikkek szaküzletében, Arad, Bulevardul Regina Marta (AnfirássHér)18 ■ill?Irfii A­ LEGTARTÓSABB __ LEGGAZDASÁGOSABB ■ s ~ ni a EGOWgsgi VILÁGL^uhii Nincs joga mindenkinek házassá­got kötni. Londonból írják: Az amerikai Egyesült Államok Oregon álla­mának törvényhozása a napokban oly javaslatot fog tárgyalni, amely a házasságkötést alaposan meg­szorítja. A javaslatot Simonsné asszony dolgozta ki. —­ Abból indultam ki a javaslat kidolgozásánál. —­ jelentette ki a törvényhozónő — hogy a házas­ság nem csupán a férj és feleség magánügye, hanem a jövendő ge­nerációt is közelről érdekli. Meg­ingathatatlan nézetem, hogy nincs mindenkinek joga házasságot köt­ni. Ha a javaslatomat elfogadják, amiben nem kételkedem, akkor a mi államunkban a házasulandók orvosi vizsgálat alá fognak vétet­ni. Az orvos szellemi és fizikai szempontból vizsgálja majd a je­gyeseket. Úgy a n­őnek, mint a férfinak legalább is olyan szelle­mi kvalitásokkal kell bírnia, mint egy 12 éves gyermeknek. A testi vizsgát pedig csak az állhatja meg aki semmiféle ragályos betegség­ben nem szenved. Ha valaki, akár az egyik, akár­ a másik követel­ménynek nem felel meg, a­mi ál­­lamun­k területén törvényes há­zasságot nem köthet. Kivétel csak abban az esetiben tehető, ha a szel­lemi vagy fizikai defektusban szen­vedő házasulandó fél a meddősí­­tés operációjának veti magát alá. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy Simonsné asszony törvényjavaslatát a többség elfo­gadja.

Next