Aradi Friss Ujság, 1923. október (6. évfolyam, 219-245. szám)
1923-10-01 / 219. szám
2_________________________________________ ARADI FRISS ÚJSÁG_________________________ 1923. október 1. hogy az esküvőt Aradon tartsák meg és az esketési szertartáson helyette aradi rokona jelenjék meg. Az ügyvéd a napokban eljárt Kolló András ügyében és valószínűleg kedvezően el tudja intézni az ügyet, mert a törvények megengedik, hogy ilyen esetekben helyettes vezesse a márkát az anyakönyvvezető elé. Így megtörténik az esküvő Aradon, amikor a vőlegény Amerikában van. Az esküvő után az asszony azonnal elutazik Cincinatiba. Bűnügyi eljárás egy aradi hentesmester ellen. Karhatalommal lefoglalt két hordó zsír. Érdekes ügyben indított nyomozást néhány nap előtt az aradi rendőrség egy általánosan ismert hentesmester, Simandán György ellen. A hentes ellen ugyanis feljelentést tettek, hogy a sertészsírt vízzel keveri s nagy hordókban így értékesíti. A rendőrség megindította a nyomozást az ügyben és szombaton megtudták a hatóság emberei, hogy két nagy hordó zsír vár elszállításra Simandán György házának udvarán. Szombaton este megjelent egy rendőri bizottság Simandán házánál, hogy a két hordót lefoglalja. A hentesmester azonban nem akarta a hatóság előtt felnyitni házának kapuját. Erre Andreescu rendőrigazgató utasítására a kaput feltörték, a két hordót lefoglalták és reggelig őriztették. Tegnap reggel a zsírral telt hordókat beszállították a rendőrségre, meg fogják azokat vizsgálni és a vizsgálat eredményétől függ, vajjon megfelel-e a valóságnak a feljelentés vagy sem. Aradi tenoristából budapesti tőzsdebizományos. László Andor a sokszoros milliomos. A múlt évben az aradi színházlátogató közönségnek kedvence volt László Andor tenorista, akit Budapestről szerződtetett Róna Dezső, és akinek el kellett távoznia azért, mert nem kapott tartózkodási engedélyt Románia területére. László Andor nem járt rosszul azáltal, hogy visszament a magyar fővárosba. Aradiak, akik most jöttek vissza Budapestről beszélik, hogy ez aradiak volt kedvenc színésze egy év alatt nagy karriert futott be és sokszoros milliomos lett. László Bandi ma egyik legnépszerűbb és legjobban kereső színésze Budapestnek, aki jelenleg a Blaha Lujza színházban játszik, és havi jövedelmét 3—4 millió magyar koronára becsülik. Sokkal többet keres azonban László Andor a tőzsdén. A tenotrista ugyanis tőzsdebizományosi irodát nyitott egy ismert budapesti tőzsdebizományossal társaságban és nagyszerűen menő irodájuk van a Nádor utcában. Az egyik aradi újságíró, aki tegnapelőtt jött Budapestről beszélt, hogy Lászlóék fényes üzleteket csinálnak. Nemrégiben egy Rolls Roys automobilt vettek 94 millió magyar koronáért és négy hét múlva az automobilért 200 millió koronát ígértek nekik, azonban ők csak 250 millióért akarták a gépkocsit, amely egyike a legszebb budapesti automobiloknak eladni. Rövidesen azt az összeget is meg fogják kapni, mert az autóbehozatali tilalom folytán a gépkocsik árában óriási hausse van. Hogy mennyire jól megy a dolga László Bandinak, — meséli egy színész, aki ugyancsak most jött a magyar fővárosból arra nézve jellemző, hogy pár hét előtt egyszerre huszonnégy selyeminget vásárolt Brachfeldnél. A 24 ing 7 millió koronába került, ami olyan fényűzés, amit még a rengeteget kereső tőzsdézők közül is csak kevesen engedhetnek meg maguknak. Az aradi publikum bizonyára szimpátiával veszi tudomásul a kedvelt bonvivannak legendás szerencséjét. Aradi nagykereskedő szerencséje és balszerencséje a budapesti tőzsdén. 30 milliót nyert, majd 35 milliót veszített. A füstbe ment párisi utazás. Egy fiatal, a társaságokba állandó szerepet játszó aradi nagykereskedő szerencséjéről és pechjéről beszélnek sokat a társaságokban. A nagykereskedő ezelőtt egy hónappal a feleségét nyaralni vitte egy külföldi fürdőhelyre. Az asszonykát ellátta pénzel és amikor visszafelé vette az útját 100.000 magyar koronával érkezett Buda pestre, ahol mindössze két napot akart eltölteni. A magyar fővárosban összetalálkozott egyik ismerősével, egy tőzsdebizományossal, aki több jó tippet ajánlott neki és hosszú történeteket beszélt arról, hogy mennyit keresnek ügyfelei. — Nincs pénzem — mondta az aradi kereskedő — mire a tőzsdebizományos felajánlotta, hogy fedezet nélkül vesz a számára papirosokat. A mi emberünk engedett a rábeszélésnek és több kötés Georgiát, Magyar hitelt és leszámitolóbankot vásároltatott. A tőzsdésnek igaza volt, óriási hausse indult meg és az első héten 5 millió korona nyeresége volt az aradi kereskedőnek. Erre vérszemet kapott, újabb megbízást adott más papirosokra is, a hausse folytatódott és második héten csaknem 30 millió magyar korona nyereségre tett szert a szerencsés ifjú. Amikor ez a horribilis nyeresége megvolt, lebonyolította üzleteit, a nyereségen dollárt vásárolt és egy körutazási jegyet váltott az olasz tengerpartra, a francia Riviérára és Párisba. Úgy számított, hogy 400 dollárba kerül ez a két hétig tartó gyönyörű utazás és még mindig egy pár száz dollárt fog Aradra vinni. Minden elő volt készítve az utazásra, amikor hirtelen megbetegedett történetünk hőse. Influenza támadta meg és ágyba kényszerítette. Három vagy négy napig feküdt betegen a szállodában, amikor újból felkereste barátja, a tőzsdebizományos. Újabb rábeszélések hatása alatt a kereskedő ismét bebocsátkozott és dollárjaiért újból értékpapírokat vásárolt. Úgy gondolta, hogy amíg felgyógyul, azalatt is kereshet száz vagy kétszáz dollárt. A számítás nem vált be. A hausse tendenciát erős baisse váltotta fel és a papírok lényegesen estek. Még mindig szép nyereséggel szabadulhatott volna, ha eladja a papirosokat, azonban környezete biztatgatta, hogy a baisse csak átmeneti és kivárni a javulást. A szakértőknek nem lett igazuk. Mindennap lejebb és lejebb mentek a papírok és két hát után az aradi kereskedőnek akarva nem akarva le kellett bonyolítania összes kötéseit. A végelszámolásnál kiderült, hogy nemcsak 30 millió nyereséget adta le, de még ezenfelül közel 5 millió magyar koronát veszített. Ezt ez összeget már Aradról utalta át, ahová ezelőtt néhány nappal érkezett meg. Aradon újból ceruzát vett a kezébe és megállapította, hogy végeredményben mégsem járt nagyon rosszul. Fejedelmi módon élt egy hónapig Budapesten ruhát cipőket fehérneműt vásárolt és mindez 30 000 lejbe került. Csak akkor vesz erőt rajta a bosszankodás, ha az elmaradt párisi utazásra gondol, melyet már a kezében tartott és amelytől megfosztotta a rosszkor jött betegség. Marinka a táncosnő, Jean Gilbert zenéje. Végre egy operette, amelynek tényleg lehet a zenéjéről írni. Az újabban bemutatott operetteknek tudniilik, többé-kevésbé letárgyalták már a zenéjét, akkor, amikor eredetileg forgalomba kerültek és így ezekről a — hogy úgy mondom — fontpomikról nem sok mondanivaló volt. Gilbert zenéje eredeti és invenciózus operette muzsika, könnyed és szellemes ami kilenc tizedrészben a darab sikerének az okozójává vált. A tegnap bemutatott operettére föltétlenül a régi márkák — Kálmán Lehár, stb. — fölhelyezi Gilbertet. A második rég nem tapasztalt előnye a darabnak a jó librettó. Különösebbet ugyan nem lehet róla följegyezni de annyit mindenesetre, hogy van legalább meséje. Operettétől egyelőre többet nem is lehet kívánni és ha még megemlítjük, hogy ebben a mesében, a közönség ízlésére való tekintettel kellemesen váltakozott, a szentimentális a víggal, a finom pikantéria a drámaiasággal, elmondhatjuk, hogy a „Marinka a táncosnő“ semmi kívánni valót nem hagy hátra. A színház az operettéhez méltó kifogástalan szereposztásban és játékban hozta színre a darabot. Horváth Miéiről már sokat írtunk, ma tehát csak annyit, hogy jobb és elegánsabb primadonnát kívánni sem lehet, ugyanez vonatkozik a partnerére Tompára is, akitől jobb alakítást még nem is láttunk. Balogh Böske és Sebestyén tegnap ismét alapos próbára tették a közönség nevetőizmait, lelkes jókedvű játékukkal és táncaikkal. Győző ismét szaporította nagyszerű karrikatúrái számát, míg az egyetlen prózai szerepet Mészáros komolyan oldotta meg. A harmadik felvonás sikere részben Selmeczyné, másrészt Derecskeyé akinek nagyszerű grotesz maszkjáról föltétlen külön meg kell emlékeznünk. A rendezésért Tompát kell dicsérni, a zenekar kifogástalan működése pedig Csányi érdeme. A bemutatót telt ház kacagta és tapsolta végig. f. k. Paál Albert képeiről. A kultúrpalota kistermében ma ma délelőtt nyílt meg egy képkiállítás. Ha a belépő első impressziója után részletesen nézzük a képeket, meg kell állapítanunk, hogy Paál jó festő. Nem a szó aradi vagy erdélyi értelmében és viszonylatában, mert tehetsége rég túlnőtt már ezeken a kereteken, hanem egyébként is. Az a stáció, ahova Paál festői értékben ezzel a tárlattal elérkezett, egy komoly és erős tehettség bizonyítéka. Témakeresésben és festőmodorában is tökéletes természetfestő. A képei között sok, sőt talán a legtöbb első látásra nem döbbenti meg a szemlélőt. Nem híve a rikító, éles szín II. rész hétfőn kedden és az iránit