Aradi Közlöny, 1923. június (38. évfolyam, 117-140. szám)
1923-06-08 / 122. szám
Arad, XXXVHL évf. 122. szám 1923. junius 8. Péntek. * Arad lei. * Szerkesztőség Arad, Acsev-pakrta. Kiadóhivatal: Bulv. Regele Ferdinand 22. (József főherceg-6t.) (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim! Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Egész évre ••• .»« ••• 433 Lei. Fél évre ..................... 216 Lei. Negyed évre 108 Lei. Havonta M ••• «4» 86 Lei. Hirdetések díjszabás szerint vétetnek fel. Megjelenik naponta reggel. .SSai OBoa O a OBO PLOSOiOi OSO I OBOa OBOBOSQI Fegyelmezetlenség Robis János dr. aradi főpolgármester, — mint ma megírtuk — alacsonyabbra maximálta a piaci árakat. A tavaszból nyárba csapó idő, amikor az anyaföld dúsan ontja magából a legegészségesebb emberi táplálékokat és különösen zöldségekben, zöld főzelékekben van nagy bőség, s ez a bőség teszi olcsóbbá az idénycikkek árait Eddigi tapasztalataink azonban arra késztetnek, hogy egy figyelmeztetéssel forduljunk a fogyasztó közönséghez. Mert maximálták már sokszor az árakat de ez kétoldalú fegyver: nemcsak az elárusítókra, hanem a bevásárlókra is kötelező. A nagyközönségnek egy része és pedig a kisebb része, amely telt zsebével uralkodik a mai nehéz gyomorviszonyok felett, ez a közönség nem sokat törődik a maximálással és minden árat megad, amit kérnek, sőt igen gyakran az is megtörtént, hogy a könnyen szerzett , vagyonnal rendelkező tulicitálta a vagyonilag szerényebb bevásárlót, aki a hivatalosan megszabott árakhoz ragaszkodott. Amíg tehát a közönség részéről szegik meg azt az árszabályzatot, amit éppen a közönség érdekeinek védelmében hoztak, ne kívánjon addig senki, sem tökéletes eredményt Az új maximális árak igen sok cikknek szabták meg lényegesen olcsóbb árát. Az új árak felelnek meg a mai viszonyoknak és az eladók az alacsonyabb árak mellett is bőséges hasznot szereznek. De eddig a közönség volt az, amely az ármaximálásokat lehetetlenné tette és ezért az új maximális árak betartásánál nemcsak az elárusítókat, hanem a vásárlókat is ellenőrizte a közönség. Azelőtt a városi elöljáróság megbízottai ellenőrizték a maximális árak betartását és éppen a közönség nemtörődömsége miatt kevés eredménnyel. Legújabban azonban a rendőrség vette kezébe a piac ellenőrzését, külön piaci rendőrség ügyel fel a piaci rendre és a maximális árak betartására. A közönségnek nemcsak joga, hanem saját érdekében álló kötelessége most már az, hogy azonnal jelentse a legközelebb álló rendőri közegnek azt, ha valaki megszegni akarja a maximális árakat. Nemcsak az eladót, de a vevőt is fel kell jelenteni, arra épp úgy vonatkoznak a büntető rendelkezések, mint az eladóra, mert a fogyasztóközönségnek nagyobb ellensége az a vásárló, aki minden árat, még a hivatalosan megszabottnál magasabb jogtalan árat is megadja az élelmiszerért, mert ezek a vásárlók szoktatják rá a?"állt a sötét nézőtéren s a kivilágított színpadra mutatott, amelyen valamelyik ismert szalondíszlet állott — Nézze — mondta nagy boldogsággal. Néztem, néztem, amennyire csak tőlem telt, amíg végre kénytelen voltam neki bevallani, hogy nem tudom, mit kell néznem. — Hát a csillárt, — mondta nagy megbotránkozással — most hoztam Olaszországból. Fölmentem a színpadra. Közelről a csillár tényleg nagyon szép volt, csak nem volt színpadra való, mert •» nézőtérről nem mutatott semmit. — Mit gondol, mibe került? — kérdezte a gróf, aki megöskült, látva, hogy mégis tetszik a csillár. — ötszáz lírába, — mondottam, elhatározván, hogy valami nagyot mondok. — ’ötezer lírába, maga szerencsétlen, hiszen igazi antik. Még az ötezer, láttáért is ajándék, elárusítókat arra, hogy magasabb árakat merjenek kérni és ezek a vásárlók azok, akik a piacot Majdonképen drágítják. A piaci rendőri készültség különös figyelemmel lesz ezekre az árdrágító fogyasztókra és még csak a közönség fegyelmezettsége szükséges ahhoz, hogy a piac olcsóbb legyen. Az amerikai fogyasztó közönség meg tudta tenni azt, hogy, egy időre beszüntetett minden cukorvásárost és cukorfogyasztást. Ez a cukorbojkott egy hét alatt mélyen leszállította a cukorárakat. Az aradi közönségnek nem kell bojkottálni a piacot,elegendő az is, hogyha betartja, és másokkal is betartatja a maximális árakat. Ezzel meg tudja teremteni minden fogyasztó álmát, az olcsóságot a piacon. Fordulat várható a jóvátétel ügyében. — Poincaré hajlandó tárgyalni. I’t követel Franciaország. ~ Londonból táviratozzak. Politikai körökben meglepetést keltett, hogy lord Curzon gyengébb természetű betegsége miatt a felsőházban nem tesz kormánynyilatkozatot a jóvátételi kérdésről. Ebből azt következtették, hogy Berlin bizalmas útón közölte már az antanthatalmakkal újabb jóvátételi javaslatát vagy pedig Pakis, London és Brüsszel érintkezése és az antantkormányok tárgyalásai olyan váratlan fordulatot eredményeztek, hogy az angol kormány emiatt nagyjelentőségű nyilatkozatát néhány nappal elhalasztja. Diplomáciai körök az utóbbi okot tartják valószínűbbnek, minthogy Poincaré az új német javaslatot az eddigieknél kedvezőbben ítéli meg és a francia kormány hajlandó az új német ajánlatról a Bonar Lawféle tervezet keretében40—50 arany milliárdnyi alapon érdemlegesen tárgyalni. Ezzel Anglia és Belgium annyit "értek el, hogy Franciaországgal együttesen vitassák meg az egész antantot egyaránt ( ••'feklő francia jóvátétel! politikát. Párisból táviratoztak: A1 Temps hét pontban foglalja össze a francia jóvátételi követeléseket, amelyek a következők: 1 .3 Ruhr- vidéki passzív ellenállás megszűntéig semmiféle német javaslat elnem fogadható; 3. ha Franciaországnak elengedik az amerikaiés angol adósságokat, akkor megelégszik a 26 milliárd aranymárkás jóvátétellel; 4. ellenkező esetben anynyival több jóvátételt követel, mint amennyivel tartozik Franciaország Amerikának és Angliának; 5. Franíciaország nem járul hozzá a né *,Agroiu* ?Részletek Beöthy László naplójából.) Bátor volt és kemény, de néhaéles és támadó. A leggőgösebb és a legjobb szívű emberek egyike volt. Imádta a szépet, de csak akkor, ha finom, választékos és előkelő formában jelentkezett. Benvenuto Cellini egy tányérjáért elutazott Szicíliába és Rodint lenézte. Akkoriban egész Budapest csak úgy hívta őt: a gróf. Minthogy a színházak tájékán senki sem hívta őt intendánsnak, vagy Keglevics Istvánnak, az egész város ő volt: a gróf. Tragikus halála lezárta életének sok tévedését, amelyekkel sohase másnak, mindig csak magának ártott. Szenvedélyesen szerette a színházat. Szenvedélyesen — és reménytelenül. Egy délelőtt fölüzent igazgatói Irodámba, hogy jöjjek le a Nemzeti Színház nézőterére, mutatni ujjvar.-fjLuTiflL Lesiettem, a gróf ott — Na már, kegyelmes uram, — mondottam erreén — ennek a mi mesterségünknek az i3 titka, hogy a közönség ötezer lírásnak higyje azt a csillárt, amely nekünk ötszázba került. De ha ötezer lírát adunk egy csillárért, amelyet a közönség csak ötszáz lírára becsül, akkor már meg is vagyunk bukva. Olyan vehemenciával jött felém, hogy azt hittem, el akar gázolni. Fújt egyet, aztán csendesen azt mondta: — Igaza lehet. Csakhogy én ezt már sohasem fogom megtanulni. Az írásaim közt kutatva, egy érdekes okmány került mostanában a kezembe. A Rákosi Jenő Endre és Johain-jának Szereposztási tervezete ez, amelyen a nyomtatott Belzet szó át van húzva s a gróf veréscíjü betűivel ráírva: Nem hivatalos. Alatta szószerinti szö-vegbesi a következő: „A szereposztást nem hagyom jóvá, Johanna személy.': nője nincs megnevezve. Ba P£íMs igazgató ur Johanna szerepét a szállongó hírek 11 ok megfelelően óhajtaná betölteni, előre figyelmeztetettt, hogy a szerenosztást nem fogom jóváhagyni.“ Ennek a furcsa ukáznak a magyarázata az, hogy a gróf akkoriban valami apróság miatt haragban voltMárkus Emíliával. Én erről a haragról tudván, üresen hagytam a nevet, hogy majd ha elkezdtük a próbákat, szükség törvényt bont, nem lesz más, aki játssza, utólag mégis Márkus Emíliával fogom játszatni a szerepet. A gróf hadüzenete után azonban nem lehetett többé diplomatizálni. Fogtam tehát én is a tollat s az ő sorai alá odakanyargóttam a magamért, írván: „Nem hivatalos. Nem tudom, hogy a szállongó híreknek mi felel meg, de a Nemzeti Színház érdekeinek egyedül az felel meg, ha a szerepet Márkus Emilia játsza el.“ Egy óra múlva visszakaptam az aktát a kátirattal.