Aradi Közlöny, 1923. december (38. évfolyam, 266-286. szám)

1923-12-01 / 266. szám

RSS3 cecwmPart IV Megszökött a rendőrségről, fokor lopott holmit loptak. — Elmene­kült rabló cigány.­ (Saját tudósítónktól.) Az aradsi v­llamren­dőrség az elmúlt héten éjszakai botrány okozása­­miatt el­­fogott egy Kovács György nevű cigányt, akit a k kihágási bíróság elé állított. A kihágási bíróság nyolc napi fogházbüntetésre ítélte Kovács Györgyöt, azonban időköz­ben kiderült, hogy az elfogott ci­gány egy rabló cigány karaván­nak a tagja. Annak idején megír­tuk, hogy Gálb­an egy rabló ci­­gánykaraván szembe szállott a rendőrökkel, majd amikor látta, hogy nem menekülhet, kocsit, lo­vait otthagyva, bemenekült a csál­lai erdőbe. Kovács György beis­merte, hogy a kocsit és lovakat’ tényleg lopták, azonban egy másik cigány karmádtól, ’atngy szintén lopás útján jutott hozzá. Kovács György vallomása alapján egy eldugott helyen nagy mennyiségű lopott holmit Halált a rendőrség és megindította a nyomozást a többi rabló cigány kézrekerítésére.­ Ko­vács György tegnap töltötte le a nyolcnapi fogházbüntetését a ki­­hágási bíróságnál, ahonnan a nyo­­mozás­ lef­oly­tat­ása végett a rend­őrség bűnügyi osztályához kel­lett volna átkísérni. A­ rabló ci­gány azonban miközben felvitték egy önzetlen pillanatban kiugróit a rendőrség­­épületének kapujából és eltűnt. A rendőrség széleskörű nyomozást indított Kovács Gy. kézrekerítésére. beteges, törékeny külseje­ volt, de sohas­em láttam katonát pokol­­tűzben vidámabb hangulatban. Az embereit mindig a nevén szólítot­ta. Többször hallottam: haza, édes hazánk, — nem érteim a ma­gyar nyelvet, de ennyit megtanul­tam mégis:' haza'. Vaterlan­dot je­­lent. Balázs főhadnagy: Éjfél után már nagyon lihegett Désy, fá­radt volt, mint fiatalok és minid­­­annyian. Hét óráig állott szaka­datlan tűzben, hat rohamot veze­tett és három ellenséges rohamot vert vissza. Mindenáron ki akar­ták vágni és élve. Vagy halva ki­hozni a kozákok karmaiból. Egy évvel később azon a sán­con tapostam a havat, ahol a ko­zákok agyonverték. ’ Parasztszán­kón kimentem a zezavai temető­be. Két méteres hó födte a hanto­'­kat. Itt nyugszik, hadnagy ur ,Désy, — mondták — és rámutat­­­­tak egy fehér hideg dombra. Két összehajtott léc, rajta tintaceruza ■yal írott betűkkel: Et. Désy. Becsületes és nevezetes, hogy haza­hozzák a közélet tisztaság­­fanatikusát, hogy 7 esztendő után hazai földben pihenjen. Mit álmo­­dik majd a Kerepesi temető por­hangos földjében Désy Zoltán KISZEDNI?! $ Tancred­­Krastantinescu Kereskedelmi miniszter nyilatkozik a Közlönynek. (Az új miniszter programmjának vezérelve a szabadkereskedelem. — A cégtáblaadóról és a spekm­atörvényrol. — A miniszter aradi látogatása.) Ket egyszerre a szabad kereske­(Saját tudósítónktól.) Tancred Constantinescu kereskedelem és iparügyi miniszter mia reggel a nemzetközi gyorsvonathoz csatolt szal­onkocsi­j­ában Bucures­tiből Aradra érkezett. Tancred Constan­­tinescC­i tudvalevőleg Sasu volt ke­reskedelmi miniszter örökét tölti be és a közelmúltban történt kor­­mány újjászervezés idején került a kormány tagjainak sorába a CFR vezérigazgatói székéből. A mi­niszter a délelőtt folyamán és a déli órákban az Astra gyárakat, a textilgyárat és a Mornan malmot látogatta meg. A ne­mnt­ári órákban megbeszéléseket tartott és este 6 órakor visszatért a pályaudvaron levő szalonkocsijába. Itt fogadta a "Közlöny munkatársát, akinek a kérdésedre a következőket mon­dotta : Aradi impressziók. r " .-Aradi látogatásomnak tájé­kozódás volt a célja, az itteni na­gyobb ipari üzemekkel akartam megismerkedni. Az Astra vaggon gyárat még vasúti vezérigazgató koromból ismerem és most a fő­sul­ót a motorgyár, a textilgyár és a Neutman-malom megvizsgálásá­ra fordítottam. Meg akartam álla­pítani, hogy ezek az üzemeik az áram szempontjából mi­képen hasz­­nálhatók fel a legjobban é­s milyen a termelési ielé­pességük. Csak a leg jobbakat mondhatott itt szerzett im­presszióimról. Megbizony­o­s ed­itam, hogy a Neuman malom az ország összes nagy malmai közül a legfinomabb lisztéit készíti, bár vannak a régi királyságban is ha­sonló finomsági méreteikkel dol­go­zó malmok, d­e ezek jóval kiseb­bek, miint ez az aradi malom. A há­za őrlési kihasználása a legjobb. A spekulatörvényről. — A spekulatörvényre vonatko­zólag az a nézetem, hogy azt mi­nél helyesebben és igazságosabban kell al­kalm­azni. Elismerem, hogy vannak a törvényben igazságtalan ren­delkezések is, de ezeken se­gíteni fogok. A törvényt éppen az én intencióm­ra most tanulmányozás alá vette a kormány és h­a lehetséges a tör­vénynek olyan módon­ való megre­formálása, hogy mindent érdeket é­s kívánságot­ kielégítsen, akkor ez a reform be fog következni. A­mennyiben azonban ez nem volna esetleg lehetséges, akkor a tör­vény végrehajtásának felfüggesz­tése következik be. Sőt a törvényt teljesen hatályon kívül helyezzük, A cégtábla-adó. — Lehet, hogy a Cégtábla-adó ellen vannak panaszok, de ezek nem tartoznak közvetlenül az én hatáskörömbe, hanem a pénzügy­­miniszterébe, mint minden adósze­rű illeték és minden adó. Annyit megtehetek, hogyha a kereskedők memorandumban fordulnak Hoz­zám és abban erre vonatkozó pa­naszaikat feltárják, hogy interve­niálok a pénzü­gyminisztern­él a­z esetleges visszásságok megszünte­tése céljából. A szab­a­dkeresk­ed­elem­­ iProgrammomra nézve annyit mondhatok­, hogy annak vezérelve a szabad kereskedelemhez való fokozatos visszatérés- ha nem lé­ceimet ismét-megvalósítani, közbe eső etappok kellenek, amelyek ki­építik az utat a végállomáshoz, a tényleges és minden tekintetben szabad kereskedelemhez. Az 1922 év végén is aktív volt már a keres­kedelmi mérleg. 12 milliárd 300 millió lejes kivitellel szemben csak 11 milliárd lej értéket im­portáltak az országba, tehát jelen­tékeny összeggel meghaladta a kivitel összege a behozatalét. Min­den kilátás megvan arra, hogy ebben a kereskedelmi erőben még jokkal kedvező;'' bek legyenek a kereskedelmi mérleg számai. Min­den igyekezetem­ az lesz, hogy így legyen. Az export mindenkép­pen le fogom mozdítani, mert a nagyobb export a belső termelést is fokozná és ez természetszerű­leg javítja az ország gazdasági ál­lapotait. Az export javítása kiha­tással lesz a lej emelkedésére is. De a lej emelkedésének nem sza­bad hirtelenül bekövetkeznie, mert ez is kedvezőtlen kihatással lenne az ország kereskedelmére és iparára. Ipari­­programmom egyik főpontja az’ Ipar segélyezé­se és ezzel fejlesztése.­­ "Az új bányatörvény is Icé-S’zűlőben Van, amelyben respektál­ni fogjuk a szerzett jogokat és a legliberálisabban fogjuk kezelni a tulajdon és a vezetés kérdését, is. Mindenki iránt igazságosság­gal kívánunk viseltetni, akár ro­mán, akár idegen legyen és hisz­­szük mindenkinek igazságos meg­oldást fogunk találni. Igyekezni fogok, hogy itt is külön rendelke­zésekkel el tudjam érni a bányák termelésének fokozását. • . — Miyenek az impressziós mi­niszter úr Erdélről és Erdély spe­ciális kereskedelmi­ és ipari érde­keiről? Hogyan fogja megoldani Erdély szinte különlege­s kívánsá­gait? — kérdeztem a miniszter­től. " A minisztert láthatólag nem a legkellemesebben érintette a kér­dés és ezt válaszolta: — Nem ismerek külön erdélyi érdekeket, sem pedig speciális kívánságokat! Csak országos ér­dekek lebegnek a szemeim előtt. Csak egységes országot ismerek és így csak egységes érdekeket, s ennek szellemében is akarok, dol­gozni. Egy másik kérdésre kijelentet­­te, hogy Aradról Dévára utazik, a­hol megüresedett a szenátor­ man­­­dátum. Eddig nem volt mandátu­­ma és­­pártja, a liberális­ párt a né­hai mandátumra jelölte. Dévát­ tisztán választási ügyekben fog tartózkodni és azután visszatér a fővárosba. 250 millió aranylord­a kölcsönt kap Magyarország gvataros jelentés­ű népszövetségi tárgyalások­rÓL nylló fegyvann­ot kell felállítani Magyarország* @als, — A Tompa Berkien István sikeréről. A konszolidálódni akaró Ma­gyarország törekvései külföldön rideg fogadtatásra­ találnak. A londoni tanácskozások sikeresek és a Népszövetség pénzügyi bizott­sága a nyújtandó 250 millió arany­koronás nemzetközi kölcs­önnel formálisan a hóna alá nyúl a talp­­raállni akaró Magyarországnak. A párisi Temps,­­amely tudvalevő­leg a legkonzervatívabb orgánu­mok egyike, hosszasabban foglal­kozik a magyar kölcsönnel és Bethlen István politikai sikerének tudja be, hogy fel tudta Magyar­­ország iránt kelteni a külföld ér­deklődését. A londoni tanácskozá­sokról szóló eredeti tudósításunk a következő:­­Londonból táviratozzák. Hiva­talos közleményt adtak ki, amely szerint a Népszövetség pénzügyi bizottsága befejezte tárgyalásait, megszerkesztette a tervezetet és jelentését a legközelebbi ülésén már a Népszövetség elé terjeszt­heti. Bizonyosnak látszik­, hogy a Népszövetség Párisban fog össze­ülni és itt határoz véglegesen a magyar kölcsönről. .Mentésének­­ elkészítése előtt a pénzügyi bizott­ság meghallgatta a magyar kor­mány kiküldöttjeit és megfontolás tárgyává tette mindazokat az ada­tok­at, amelyeket a kiküldöttek Magyarország pénzügyi és gazda­sági helyzetéről felhoztak. Való­színű, hogy megmaradnak a 250 millió aranykorona mellett, mert ezt az összeget tartják elegendő­­nek arra, hogy a magyar költség­­vetést ké­t és fél évre rendbehoz­­zá­k. Azt tervezik, ha a Népszövet­ség tanácsa meghozta határoza­tát, akkor állást foglal a jóvátételi bizottság is, amelynek hozzájáru­lása szintén szükséges. Ezután bi­zottságot küldettek­ ki Budapestre a két és fél évre terjedő magyar­­költségvetés meg­állapítás­ára.­­ Ausztria esetéhez halo­tlóan a Nép­szövetség pénzügyi bizottsága szükségesnek vél, hogy a legrövi­debb idő alatt Magyar Nemzeti Jegybank létesüljön. _ A külföldi kölcsön­ felvétele 1924. tavaszán történhetnék meg, amikorra már a jegyzőkönyveket mind aláírták, az említett testületek hozzájárulá­saikat megadták és magyar parl­a­ment idejében elfogadta a kor­mány felhatalm­azásáról" szóló tör­­vényjavaslatot.­­ Londonból táviratozzák. A­ Reuter távirati iroda úgy értesül, hogy a Magyarországnak nyújtandó nem­zetközi kölcsön ügyében, tekintettel Magyarország jó mezőgazdasági forrásaira és egyéb kedvező körül­ményeire, nem kívánja meg idegen kormányok szavatosságát. Azt hi­­szik, hogy az elkészített programul alapján a magyar koronát stabilizál­hatják s két és fél év múlva Magyar­­ország a maga gazdag természeti forrásai révén a saját szükségletede elegendő élelem birtokában és abban a helyzetben lesz, hogy saját erejé­ből fenntarthatja magát. A magyar újjáépítési terv sikere attól is függ, hogy a kielégítő megállapodás jöjjött létre a jóvátétel terhekre vonatkozó magy­ar­­ kötelezettségek tekintetében és­ kielégítő politikai egyezmények létesüljenek Magyarország és szom­szédai között, Párisból táviratozzák. A Temps hosszasan foglalkozik Magyaror­szággal és a magyar kormány politi­kájával. Azt írja, hogy gróf Bethleb István miniszterelnök az Európával szemben folytatott politikájában azt a célt tűzte ki, hogy A Magyarország )

Next