Aradi Közlöny, 1923. december (38. évfolyam, 266-286. szám)
1923-12-01 / 266. szám
RSS3 cecwmPart IV Megszökött a rendőrségről, fokor lopott holmit loptak. — Elmenekült rabló cigány. (Saját tudósítónktól.) Az aradsi vllamrendőrség az elmúlt héten éjszakai botrány okozásamiatt elfogott egy Kovács György nevű cigányt, akit a k kihágási bíróság elé állított. A kihágási bíróság nyolc napi fogházbüntetésre ítélte Kovács Györgyöt, azonban időközben kiderült, hogy az elfogott cigány egy rabló cigány karavánnak a tagja. Annak idején megírtuk, hogy Gálban egy rabló cigánykaraván szembe szállott a rendőrökkel, majd amikor látta, hogy nem menekülhet, kocsit, lovait otthagyva, bemenekült a csállai erdőbe. Kovács György beismerte, hogy a kocsit és lovakat’ tényleg lopták, azonban egy másik cigány karmádtól, ’atngy szintén lopás útján jutott hozzá. Kovács György vallomása alapján egy eldugott helyen nagy mennyiségű lopott holmit Halált a rendőrség és megindította a nyomozást a többi rabló cigány kézrekerítésére. Kovács György tegnap töltötte le a nyolcnapi fogházbüntetését a kihágási bíróságnál, ahonnan a nyomozás lefolytatása végett a rendőrség bűnügyi osztályához kellett volna átkísérni. A rabló cigány azonban miközben felvitték egy önzetlen pillanatban kiugróit a rendőrségépületének kapujából és eltűnt. A rendőrség széleskörű nyomozást indított Kovács Gy. kézrekerítésére. beteges, törékeny külseje volt, de sohasem láttam katonát pokoltűzben vidámabb hangulatban. Az embereit mindig a nevén szólította. Többször hallottam: haza, édes hazánk, — nem érteim a magyar nyelvet, de ennyit megtanultam mégis:' haza'. Vaterlandot jelent. Balázs főhadnagy: Éjfél után már nagyon lihegett Désy, fáradt volt, mint fiatalok és minidannyian. Hét óráig állott szakadatlan tűzben, hat rohamot vezetett és három ellenséges rohamot vert vissza. Mindenáron ki akarták vágni és élve. Vagy halva kihozni a kozákok karmaiból. Egy évvel később azon a sáncon tapostam a havat, ahol a kozákok agyonverték. ’ Parasztszánkón kimentem a zezavai temetőbe. Két méteres hó födte a hanto'kat. Itt nyugszik, hadnagy ur ,Désy, — mondták — és rámutattak egy fehér hideg dombra. Két összehajtott léc, rajta tintaceruza ■yal írott betűkkel: Et. Désy. Becsületes és nevezetes, hogy hazahozzák a közélet tisztaságfanatikusát, hogy 7 esztendő után hazai földben pihenjen. Mit álmodik majd a Kerepesi temető porhangos földjében Désy Zoltán KISZEDNI?! $ TancredKrastantinescu Kereskedelmi miniszter nyilatkozik a Közlönynek. (Az új miniszter programmjának vezérelve a szabadkereskedelem. — A cégtáblaadóról és a spekmatörvényrol. — A miniszter aradi látogatása.) Ket egyszerre a szabad kereske(Saját tudósítónktól.) Tancred Constantinescu kereskedelem és iparügyi miniszter mia reggel a nemzetközi gyorsvonathoz csatolt szalonkocsijában Bucurestiből Aradra érkezett. Tancred ConstantinescCi tudvalevőleg Sasu volt kereskedelmi miniszter örökét tölti be és a közelmúltban történt kormány újjászervezés idején került a kormány tagjainak sorába a CFR vezérigazgatói székéből. A miniszter a délelőtt folyamán és a déli órákban az Astra gyárakat, a textilgyárat és a Mornan malmot látogatta meg. A nemntári órákban megbeszéléseket tartott és este 6 órakor visszatért a pályaudvaron levő szalonkocsijába. Itt fogadta a "Közlöny munkatársát, akinek a kérdésedre a következőket mondotta : Aradi impressziók. r " .-Aradi látogatásomnak tájékozódás volt a célja, az itteni nagyobb ipari üzemekkel akartam megismerkedni. Az Astra vaggon gyárat még vasúti vezérigazgató koromból ismerem és most a fősulót a motorgyár, a textilgyár és a Neutman-malom megvizsgálására fordítottam. Meg akartam állapítani, hogy ezek az üzemeik az áram szempontjából miképen használhatók fel a legjobban és milyen a termelési ielépességük. Csak a leg jobbakat mondhatott itt szerzett impresszióimról. Megbizonyos editam, hogy a Neuman malom az ország összes nagy malmai közül a legfinomabb lisztéit készíti, bár vannak a régi királyságban is hasonló finomsági méreteikkel dolgozó malmok, de ezek jóval kisebbek, miint ez az aradi malom. A háza őrlési kihasználása a legjobb. A spekulatörvényről. — A spekulatörvényre vonatkozólag az a nézetem, hogy azt minél helyesebben és igazságosabban kell alkalmazni. Elismerem, hogy vannak a törvényben igazságtalan rendelkezések is, de ezeken segíteni fogok. A törvényt éppen az én intenciómra most tanulmányozás alá vette a kormány és ha lehetséges a törvénynek olyan módon való megreformálása, hogy mindent érdeket és kívánságot kielégítsen, akkor ez a reform be fog következni. Amennyiben azonban ez nem volna esetleg lehetséges, akkor a törvény végrehajtásának felfüggesztése következik be. Sőt a törvényt teljesen hatályon kívül helyezzük, A cégtábla-adó. — Lehet, hogy a Cégtábla-adó ellen vannak panaszok, de ezek nem tartoznak közvetlenül az én hatáskörömbe, hanem a pénzügyminiszterébe, mint minden adószerű illeték és minden adó. Annyit megtehetek, hogyha a kereskedők memorandumban fordulnak Hozzám és abban erre vonatkozó panaszaikat feltárják, hogy interveniálok a pénzügyminiszternél az esetleges visszásságok megszüntetése céljából. A szabadkereskedelem iProgrammomra nézve annyit mondhatok, hogy annak vezérelve a szabad kereskedelemhez való fokozatos visszatérés- ha nem léceimet ismét-megvalósítani, közbe eső etappok kellenek, amelyek kiépítik az utat a végállomáshoz, a tényleges és minden tekintetben szabad kereskedelemhez. Az 1922 év végén is aktív volt már a kereskedelmi mérleg. 12 milliárd 300 millió lejes kivitellel szemben csak 11 milliárd lej értéket importáltak az országba, tehát jelentékeny összeggel meghaladta a kivitel összege a behozatalét. Minden kilátás megvan arra, hogy ebben a kereskedelmi erőben még jokkal kedvező;'' bek legyenek a kereskedelmi mérleg számai. Minden igyekezetem az lesz, hogy így legyen. Az export mindenképpen le fogom mozdítani, mert a nagyobb export a belső termelést is fokozná és ez természetszerűleg javítja az ország gazdasági állapotait. Az export javítása kihatással lesz a lej emelkedésére is. De a lej emelkedésének nem szabad hirtelenül bekövetkeznie, mert ez is kedvezőtlen kihatással lenne az ország kereskedelmére és iparára. Ipariprogrammom egyik főpontja az’ Ipar segélyezése és ezzel fejlesztése. "Az új bányatörvény is Icé-S’zűlőben Van, amelyben respektálni fogjuk a szerzett jogokat és a legliberálisabban fogjuk kezelni a tulajdon és a vezetés kérdését, is. Mindenki iránt igazságossággal kívánunk viseltetni, akár román, akár idegen legyen és hiszszük mindenkinek igazságos megoldást fogunk találni. Igyekezni fogok, hogy itt is külön rendelkezésekkel el tudjam érni a bányák termelésének fokozását. • . — Miyenek az impressziós miniszter úr Erdélről és Erdély speciális kereskedelmi és ipari érdekeiről? Hogyan fogja megoldani Erdély szinte különleges kívánságait? — kérdeztem a minisztertől. " A minisztert láthatólag nem a legkellemesebben érintette a kérdés és ezt válaszolta: — Nem ismerek külön erdélyi érdekeket, sem pedig speciális kívánságokat! Csak országos érdekek lebegnek a szemeim előtt. Csak egységes országot ismerek és így csak egységes érdekeket, s ennek szellemében is akarok, dolgozni. Egy másik kérdésre kijelentette, hogy Aradról Dévára utazik, ahol megüresedett a szenátor mandátum. Eddig nem volt mandátuma éspártja, a liberális párt a néhai mandátumra jelölte. Dévát tisztán választási ügyekben fog tartózkodni és azután visszatér a fővárosba. 250 millió aranylorda kölcsönt kap Magyarország gvataros jelentésű népszövetségi tárgyalásokrÓL nylló fegyvannot kell felállítani Magyarország* @als, — A Tompa Berkien István sikeréről. A konszolidálódni akaró Magyarország törekvései külföldön rideg fogadtatásra találnak. A londoni tanácskozások sikeresek és a Népszövetség pénzügyi bizottsága a nyújtandó 250 millió aranykoronás nemzetközi kölcsönnel formálisan a hóna alá nyúl a talpraállni akaró Magyarországnak. A párisi Temps,amely tudvalevőleg a legkonzervatívabb orgánumok egyike, hosszasabban foglalkozik a magyar kölcsönnel és Bethlen István politikai sikerének tudja be, hogy fel tudta Magyarország iránt kelteni a külföld érdeklődését. A londoni tanácskozásokról szóló eredeti tudósításunk a következő:Londonból táviratozzák. Hivatalos közleményt adtak ki, amely szerint a Népszövetség pénzügyi bizottsága befejezte tárgyalásait, megszerkesztette a tervezetet és jelentését a legközelebbi ülésén már a Népszövetség elé terjesztheti. Bizonyosnak látszik, hogy a Népszövetség Párisban fog összeülni és itt határoz véglegesen a magyar kölcsönről. .Mentésének elkészítése előtt a pénzügyi bizottság meghallgatta a magyar kormány kiküldöttjeit és megfontolás tárgyává tette mindazokat az adatokat, amelyeket a kiküldöttek Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetéről felhoztak. Valószínű, hogy megmaradnak a 250 millió aranykorona mellett, mert ezt az összeget tartják elegendőnek arra, hogy a magyar költségvetést két és fél évre rendbehozzák. Azt tervezik, ha a Népszövetség tanácsa meghozta határozatát, akkor állást foglal a jóvátételi bizottság is, amelynek hozzájárulása szintén szükséges. Ezután bizottságot küldettek ki Budapestre a két és fél évre terjedő magyarköltségvetés megállapítására. Ausztria esetéhez halotlóan a Népszövetség pénzügyi bizottsága szükségesnek vél, hogy a legrövidebb idő alatt Magyar Nemzeti Jegybank létesüljön. _ A külföldi kölcsön felvétele 1924. tavaszán történhetnék meg, amikorra már a jegyzőkönyveket mind aláírták, az említett testületek hozzájárulásaikat megadták és magyar parlament idejében elfogadta a kormány felhatalmazásáról" szóló törvényjavaslatot. Londonból táviratozzák. A Reuter távirati iroda úgy értesül, hogy a Magyarországnak nyújtandó nemzetközi kölcsön ügyében, tekintettel Magyarország jó mezőgazdasági forrásaira és egyéb kedvező körülményeire, nem kívánja meg idegen kormányok szavatosságát. Azt hiszik, hogy az elkészített programul alapján a magyar koronát stabilizálhatják s két és fél év múlva Magyarország a maga gazdag természeti forrásai révén a saját szükségletede elegendő élelem birtokában és abban a helyzetben lesz, hogy saját erejéből fenntarthatja magát. A magyar újjáépítési terv sikere attól is függ, hogy a kielégítő megállapodás jöjjött létre a jóvátétel terhekre vonatkozó magyar kötelezettségek tekintetében és kielégítő politikai egyezmények létesüljenek Magyarország és szomszédai között, Párisból táviratozzák. A Temps hosszasan foglalkozik Magyarországgal és a magyar kormány politikájával. Azt írja, hogy gróf Bethleb István miniszterelnök az Európával szemben folytatott politikájában azt a célt tűzte ki, hogy A Magyarország )