Aradi Közlöny, 1926. február (41. évfolyam, 25-47. szám)
1926-02-02 / 25. szám
1926 február 2 fi 70TI/T Reich Béla. Szertámok: Medveczky Lajos. Szakosztályi elnökök: Evezés: Weichelt Oszkár. Termisz: dr. Luppu György. Úszás: Hirschmann Károly. Téli sport és torna: Ferenczi István. Ügyészek: dr. Köves László és dr. Sarbu György. Orvosok: dr. Biksz, dr. Eckstein, dr. Pécsy, dr. Olariu. Számvizsgáló bizottság: Holló Frigyes, Reich Alfréd, Tánczos Arnold. Evezős sz. oszt. művezetői: Azary András, Bakács Gyula, Weisz Endre. Választmány: báró Andrényi Lajos, Bakács Miksa, Bánhidy Sándor, Bene C. Emil, báró Bohus Zsigmond, ,Czeiler Emil, dr. Demian Simon, Erdős István, dr. Farkas Sándor, Fülöpp Béla, Hannauer István, Hendl Ödön, Krausz Gábor, Lipniczky Ferenc, Márkus István, Mihailescu őrnagy, Neuländer Endre, Novac Livius, Rosca Mihail, Stern József, Vostinar Zenovác, Zabb István. Póttagok: Bogdán Adrian, Ionitza Georg. A műszaki bizottság Szömörkényi Rezső, Vass Barnabás mérnökökkel egészült ki. Alapító tagok lettek: Czeiler Jenő, dr. Luppu György, Fenyves Károly műépítész, Bánhidy Sándor földbirtokos és báró Bohus Zsigmond. Tiszteletbeli tagok: Muresan János városi főmérnök és dr. Luppu György. Köszönetet szavazott a közgyűlés mindazon bankok igazgatóinak, akik az egyesületnek kedvező kölcsönt folyósítottak és ama klubtagoknak, kik a szükséges váltófedezeteket nyújtották.___________ Három magyar minisztert vádolnak a franciák A külföldi lapok a Bethlen-kormány távozását követelik. — Elkészült a budapesti ügyészség vádirata. — Zadravetz püspök súlyosan van kompromittálva a frankbotrányban. — Az okirathamisító országos főkapitány és társai. (Budapest, február 1.) A francia és a magyar kormány között megegyezés jött létre, amely szerint a frankhamisítás bűnügyét elejétől végig újra lefolytatják. Az összes vádlottakat és gyanúsítottakat újra kihallgatják a rendőrségen és vallomásaiknál a francia rendőrség, illetőleg a Banque de France kiküldöttei is jelen lesznek.A frankhamisítási per vádirata azonban teljesen elkészült, amelyet az igazságügyminiszter is jóváhagyott minden változtatás nélkül. A vádiratból közel száz példányt nyomtattak, mert a pernek 26 vádlottja van és ezeknek több mint harminc védőjük. A főügyész személyesen készítette el a rendőrséghez címzett átiratot, amelyben a pótnyomozás elrendelését közli a főkapitánysággal és ez az átirat részletesen felsorolja azokat a pontokat, amelyekre vonatkozóan a nyomozást ki kell terjeszteni. A Neues Wiener Tageblatt párisi jelentése szerint újabb kétszáznegyven nevet közöltek a budapesti rendőrséggel, akiket az üggyel kapcsolatosan ki kell hallgatni. Ezzel a hírrel kapcsolatosan a párisi lapok azt is hangsúlyozzák, hogy három magyar miniszter is bele vart keverve a hamisítás ügyébe. A francia hírek szerint emiatt Bethlen egész kormányának távoznia kell. 3 Wmdiscligraefz a főtette Az ügyészség ma kézbesítette ki az ügy vádlottamat a 77 oldalas vádiratot. A vádirat Windischgraetzet tettesként, Gerőt, Virághot, Parraghot, Hallát, Kisst, Ágostont, Velessyt, Scharffot, Hampelt, Spannringet, Nádassyt, Rábát, Haitsot és Kurtzot bűnsegédesekként a büntető törvénykönyv 203. szakasza alapján pénzhamisítás bűntettével vádolják, mert Windischgraetz az ő segítségükkel főleg 1925. nyarán, de 1923-ban és 1924-ben is mintegy 20—30.000 darab ezer bankote utánozott. Windischgraetz a hamisítás céljaira szükséges anyagokat, gépeket és eszközöket Gerő és Rába útján szereztette meg, s Gerő hosszas kísérletei után Gerővel s az arra vállalkozó Virággal, Parraghal, Halfával, Ágostonnal, Hampellel és Spannringgel előbb a papirost szereztették be, majd az utánzatokat készítették el.A tavaly szeptemberben elkészült hamisítványokat forgalombahozatal előkészítése céljából Zadravetz István tábori püspök lakására, majd a nemzeti szövetség Helyiségeibe szállíttatta a herceg és ott a kiválasztott nyolcezer darabot Jankovich, Marsovszky, Olchváry Ödön, ifj. Andor, Schweiz által Szörtsey, Zadravetz, Ferdinándy, Winkler és Héder közreműködésével hozatta forgalomba s ezeketHágába, Milanóba, Koppenhágába, i, Kádossy a bűnsegéd Stockholmba, Varsóba küldötték el. Gerő László Windischgraetz felhívására 1925 elején a papirosanyag megszerzésére és gyártásának tanulmányozására Németországba utazott, onnan kéveket és eszközöket szerzett, amelyeket a térképészeti intézetben állíttatott fel, elkészítette a papíranyagot, a vízjegyeket, a fényképeket és a kliséket, amelyekkel a hamisítványokat kinyomatta. Ezután felsorolja a vádirat, hogy a térképészeti alkalmazottak miként vettek részt a hamisítás munkálataiban. Nádosy a bűntettet szándékosan mozdította elő és azt megkönnyítette az által, hogy a hamisításhoz előzetesen hozzájárult, a megbeszéléseken több izben résztvett és tűrte azt, hogy az ügyben résztvettek hivatkozzanak arra, hogy az országos főkapitány is tud az ügyről. A főkapitány ezzel erkölcsileg is megerősítette a bűnügy résztvevőit. Tevékenykedett a hamis bankjegyek forgalombahozatala körül is. Zadravetz püspök is bűnrészes. A főkapitány hat egyénnek hamis útlevelet szerzett és mint közhivatalnok megtévesztette a külügyi hatóságokat is, amelyek az ő közbenjárására állítottak ki három hamis útlevelet. Jankovichnak szabálytalan után futárigazolványt szerzett, végül pedig Baross Dá- Ibort, a Postatakarékpénztár ve- * A vádirat Nádosyt mint felbujtót és bűnrészest, Windischgraetzet hatrendbeli, Rábát hatrendbeli, Andort, Winklert és Schwetzet egyrendbeli közokirathamisítás büntette, valamint bűnsegédi bűnrészesként vádolja. Nádosyt azért, mert egy ismeretlen nevű bűntársának segítségével hat hamis útlevelet készíttetett, azokra a román vízumokat és pecséteket ráhamisította. Olchváry Jenőt kétrendbeli, Baross Gábort egyrendbeli bűnpártolással vádolják. Végül a vádirat Kovács Gáspárt és Mankovich Györgyöt hamis pénz csalárd használatával vádolja, mert a hamis bankjegyeket tényleg fel is használták. A főügyész azt is indítványozza, hogy frankhamisítás ügyében letartóztatottak a főtárgyalás befejezéséig maradjanak fogságban. A hamisítók mint nagy hazafik. Olchváry Ödönnek a német hatóságoktól való kiadása érdekében lépéseket tettek és ha a hollandi bíróság előtt való eljárás is ismeretessé válik, akkor Jankovichék kiadatására vonatkozóan is intézkednek. A vádirat azt is hangoztatja, hogy Windischgraetz már 1923-ban több barátjával, — akiket nem akar megnevezni, — elhatározta a frankhamisítást, de nem magánérdekei, hanem hazafias célok költségeinek fedezése céljából. Ezt az állítását nem bizonyította be, de ellenkezője sem bizonyosodott be. Ebben a tekintetben a tényállás nem állapítható meg. A gyanút, hogy tettét anyagi zavarai miatt követte el, nem támogatja semmilyen bizonyítéka, mert a herceg még a sajátjából is áldozott, a kiadásait csak a várandó haszonból akarta megtéríttetni. Az erre vonatkozó indokai azonbancsak legfeljebb a büntetés mértékénél vehetők figyelembe. A herceg elsősorban Nádosyt avatta bele a bűnügybe, aki a terveiéhez hozzájárult s akinek tudta, beleegyezése nélkül egyetlen lényeges lépés nem történhetett. Nádosy azt állítja, hogy a tervben való segítéssel hazája érdekeit vélte előmozdítani. Adat nem is merült fel, hogy Nádosyt önző anyagi érdekek vezették volna, mert anyagilag független volt. Gerő szintén a hazafias célt hangoztatja. A munkára úgy vállalkozott, ha ahhoz a térképészeti intézet vezetősége is hozzájárul. Windischgraetz és Gerő ezért Hajtsot nyerték meg a hazafias célok és Nádosy nevének hangoztatásával, aki előbb még felsőbb helyet akart beleavatni az ügybe, de később saját felelősségére és hatáskörében bocsájtotta a hamisítók rendelkezésére az intézetet. Rába szintén hazafias felbuzdulást emleget. Rába Kölnből szerezte be a gépeket és mintegy kétszáz kiló papirost, amellyek eredete nem volt kideríthető. Hajts nyugalomba vonulásakor utódának Kurznak hozta tudomására az akciót, aki eleinte vonakodott, de Nádosy nevének hallatára a hazafias cél érdekében beleegyezett. Nádosy a terhére rótt cselekményeket, alanyi bűnösségét beismeri és nem is védekezik, csak azt említi meg, hogy a haza érdekeit vélte előmozdítani. Ez valónak fogadható el, de azért Nádosy ellen pénzhamisítás bűntettében való bűnrészesség miatt kellett vádat emelni. Zadravetz szerepe a hamisítás körül. A vádirat indokolása hangsúlyozza azt is, hogy Zadravetznek feltétlenül kellett tudnia a hamisítás részleteiről, mert máskülönben nem szállíthatták volna a lakására a Hamis bankjegyeket. Zadravetz azt állítja, hogy a bankjegyeket valódiaknak tartotta és amikor megtudta, hogy hamisítványok, kérte azok eltávolítását. A püspök hangsúlyozta, hogy nem tudott arról, hogy hamisítványok vannak abban a ládában, amelyeket ad a négy-öt ifjú hozatta lakására, kiket felesketett. Hammel és Rába azonban olyan értelmű vallomást tettek, amely szerint Zadravetznek is tudnia kellett az ügy minden részletéről. Rába szerint a püspök a hamisítványok értékesítéséről tartott tanácskozásokon is részt vett. Bebizonyosodott a vádirat szerint az is, hogy Nádosy segítségével szereztek négyszáz milliós kölcsönt a Tűzhely banktól. Baross pistatakarékpénztári igazgató, kijelentette, hogy tudott ugyan a kölcsönügyletről, de nem ismerte a célt. Mentségére mondotta el, hogy dr. Horváth és Bischer bankárok útján a bűncsezérigazgatóját rábírta, hogy 400 millió kölcsönt utaljon ki Mankovich számát, hogy a Manisovszky György által elzálogosított 150 darab hamis ezerfrankost kiválthassa. Rába Dezső hercegi titkár is szándékosan mozdította elő a frankhamisítás ügyét azzal, hogy Kölnből papíranyagot szállított Budapestre, Tokajban kádakat rendelt a papirospép számára és Bécsből szitát, dróthálót hozatott. A hamis bankjegyek forgalombahozatalát elősegítette, mert Ferdinándyt rávette, hogy ajánljon megbízható egyéneket és ezek némelyikét Zadravetz püspökhöz vezette eskütételre. Hajts tábornok a bűntettet szándékosan megkönnyítette és előmozdította azzal, hogy mint az intézet vezetője a saját felelősségére hozzájárult ahhoz, hogy Gerő munkálkodjon ebben az ügyben és az intézet műszereit vegye igénybe. Nyugdíjaztatása után pedig a tábornok utódját, Kurz ezredest bízta rá, hogy tűrje a bűncselekmény folytatását. A vádirat ifj. Andor Endrét és Schwetzet, mint tetteseket. Ferdinándyt, Hédert, Winklert, Zadravetzet és Szörtseyt mint bűnsegédeket vádolja. Andort azért, mert decemberben Milanóba utazott a Schwetztől átvett ezer darab Hamisítvánnyal. Schweiz ellen a vád, hogy ezeket a hamisítványokat átadta. Ferdinándy ellen, mert Mankovichot közreműködőnek ajánlotta fel és a Zadravetznél tett eskü alapján a hamisítványokat osztályozta. Héder ellen a vád, hogy Andort közreműködésre ajátította. Winkler ellen a vád, hogy a forgalombahozatalra vállalkozott és társul szerezte meg Olchváry, Ödönt és Marsovszkytól, Mankovitstól a cél ismerete mellett titoktartási esküt vett ki, a hamisítványokat először az ő lakására vitték, maga is részt vett a tanácskozásokban és a munkálatokban. Az okmányhamisító országos főkapitány.