Aradi Közlöny, 1927. augusztus (42. évfolyam, 168-192. szám)
1927-08-23 / 185. szám
1927. augusztus 23. t ROS 1 M1 ________________________ _ mmmmmmmmmmmmmmmamammmmmmmmmmmmmmmmmmmmr Franasovici miniszter az állampolgársági törvény revíziójáról Szükséges a törvény reviziója, mert sokan kimaradtak az állampolgársági jegyzékből — mondja Franasovici miniszter. — Már az Averescu-kormány alatt kész volt a törvényrevízió, csak nem került a parlament elé. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i munkatársának telefonjelentése). Az összes lapunk közül az Aradi Közlöny közölte elsőnek azt a nagyjelentőségű és az erdélyiek százezreit súlyosam érintő hírt, hogy a belügyminisztérium végre belátta, hogy az állampolgársági ügyek rendezésre szorulnak és ezért hozzákezdett a régi állampolgársági törvény revíziójához. Lapunkban közölt hír alapján rengeteg sokan fárultak a belügyminisztériumhoz az évek óta hiába reménykedők, az állammpolgársági okmány hiányában örök bizonytalanságban élők egész serege kereste fel a belügyminisztérium állampolgársági ügyekkel foglalkozó osztályát s ma Franasovics miniszter lapunk bucuresti-i munkatársa előtt hivatalos nyilatkozatot tett, melyben mindenben megerősíti néhány nap előtt közölt hírünket az állampolgársági törvény revíziójáról. Franasovics miniszter nagyjelentőségű nyilatkozata a következőképen hangzik: — Néhány nap előtt magamhoz kérettem az állampolgársági törvény revíziójára vonatkozó összes aktákat, ez akták közt van az a törvénytervezet is, melyet a belügyminisztérium még Cudalbu volt igazságüügyminiszter úrral együttesen készített el, mely azonban nem került a parlament elé. Az aktáik most nálam vannak tanulmányozás végett és csak ezután kerül sor arra, hogy döntsünk az állampolgársági törvényrevíziójáról. Kétségtelen, hogy szükséges az állampolgársági törvény revíziója, mert sokan kimaradtak az állampolgársági listákból,feléig azok, akik valamilyen oknál fogva nem használták ki a listába való felvételre, kiszabott időt. De ugyanakkor arra is gondolni fogunk, hogy mindazok, akik igazolatlanul megszerezzék az állampolgársági okmányukat, az állampolgársági listából töröltessenek. Ami az előbbi csoportot — a listából valamilyen oknál fogva kimaradótokat — illeti, ide tartoznak azok is, akik már évek óta külföldön tartózkodnak és talán nem is tudtak arról, hogy nálunk az állampolgársági listákra jelentkezniök kellett volna, ezeknek is módot fogunk nyújtani, hogy jogaikat érvényesíthessék. E miniszteri nyilatkozat mindenben megerősíti néhány nappal ezelőtt közölt hírünket, azonban nagyjelentőségű tényként számít, hogy egy felelős állásban levő miniszter ajkáról hangzott el a régi állampolgársági törvény revíziójának szükségessége. A fenti miniszteri nyilatkozatnak van még egy érdekes részlete, hol Franasovici miniszter elmondta, hogy az Averescu-kormány alatt már elkészült az állampolgársági törvény revíziós törvényjavaslata, azonban ez nem került parlament elé. Teljesen megbízható forrásból szerzett értesüléseink szerint az Averescu-kormány alatt készült törvényjavaslat előmunkálatai Bucsan miniszter kezdeményezésére indultak meg mindjárt az Averescu-kormány hivatalbalépése után. Bucsan ezzel a törvényjavaslattal akart kedveskedni a kisebbségeknek. Az igazságügyminisztérium és a belügyminisztérium megbízottai együttes üléseken el is készültek a törvényjavaslattal, azonban mielőtt a Törvényhozó Tanácshoz benyújtották volna, — a régi gyakorlat szerint — előbb a minisztertanácsnak kellett volna ezt a törvényrevíziós javaslatot aprobálnia. A minisztertanács azonban úgy döntött, hogy az előzetes szentesítés előtt tudni akarja, hogy az új törvény szerint hány úsj kisebbségi állampolgár fog teljes polgárjogot nyerni. A megejtett számítások aztán váratlan meglepetést hoztak. A belügyminisztériumba érkezett jelentések szerint egyedül Szatmár és Máramaros környékén több mint hetvenezer ilyen állampolgársági okmány nélkül élő „idegen“ van. Goga a parlamentben is beszámolt erről a tényről és akkor bizonyos szankciókat is helyezett kilátásba a nem-kívánatos elemek ellen. És Gogának e kijelentése természetesen megfoszotta aktualitásától az elkészült reviztes-javaslatot is, mert hiszen a tervezet e hetvenezer és esetleg még sokkal több „nemkívánatos elem“ kezébe adta volna az állampoligánsági okmányt. Egy újabb minisztertanács aztán úgy döntött e törvényjavaslat sorsáról, hogy megvárják a húsvéti népszámlálás eredményét és ez eredményből pontosan ki fog világíann, hogy hány és milyen nemzetiségű új állampolgárnak nincs állampolgársági okmánya. Az Averescu-kormány bukása vetett véget e terveknek és ma a százezernyi bizonytalan helyzetű állampolgár reménykedve várja, hogy Franasovics miniszter tervezete mihamarabb törvénnyé váljék. (Arad, augusztus 22.) Az Aradi Ipar és Népbank felszámolásáról szóló különféle híresztelések nagy érdeklődést keltettek a pénzügyi s közgazdasági körökben. Az Aradi Közlöny vasárnapi számában részletesen ismertette a bank mai helyzetét és közleményünk megnyugtatólag hatott az érdekeltekre, mert beigazoltuk, hogy felszámolás esetén a betétesek és hitelezők egyetlen iránit sem veszíthetnek, hiszen a pénzintézet olyan ingatlanokkal rendelkezik, amelyeknek értéke a passzívákon felül jelentős aktív vagyont tesz ki. Ugyanekkor olyan hírek is terjedtek el, hogy körülbelül hat milliós passzíva mutatkozik a banknál és likvidálás esetén az igazgatóságot és a betéteseket is terhelné összeg. Ezzl szemben ma illetékes helyről olyan információkat kaptunk, hogy ha tényleg paszszíva mutatkozna, úgy a törvény értelmében azért az igazgatóság tagjai felelősek és elsősorban is vissza kell fizetniük a kölcsön-öszszegeket, amelyek mintegy tíz millió lejt tesznek ki. A betéteseknek azonban semmiféle áldozatot nem kell hozniuk és minden betétes és hitelező feltétlenül megkapja pénzét. A különböző nyugtalanító híresztelések már csak azért sem nyugszanak reális alapon, mert az Aradi Ipar és Népbank aktívái tizennégy millióval haladják meg a passzívákat. A pénzintézet összes tartozásainak öszszege pontosan hetvenegy millió lej. Aktívája, illetve vagyona pedig a következőből áll: A Bohus-paroita, amelynek leredukált értéke minimálisan harminc millió, az Aradi Termény- és Áruraktár hat millió, a békéscsabai érdekeltségek öt millió, az igazgatósági tagok megtérítései tizenhét millió lej, aradi ingatlanok atégy millió, folyószámlás követelések tizenöt millió, váltótárca követelések nyolc millió. Ez összesen nyolcvanöt millió lejt tesz ki, tehát tizennégy millió fölösleg mutakozik, amelyekből a tisztviselők elégíttetnek ki és a részvényesek is kapnak bizonyos összegeket. Az itt felsorolt reális adatokból kitűnik, hogy aggodalomra egyáltalában nincsen ok. Az aradi pénzintézetek különben is a legnagyobb körültekintéssel és odaadással akarják lefolytatni az Aradi ipar és Népbank felszámolási akcióját. Szombatra bankközi értekezletet hívtak össze, amely azonban elmaradt és azt e hétre halasztották. A barteközi értekezlet elhalasztásának híre, mint értesülünk, különösen megnyugtatólag hatott az érdekeltekre, mert kiderült, hogy ez főleg azért történt mert az Aradi Ipar és Népbank felszámolási akciójában részt kíván venni a két legelőkelőbb aradi román pénzintézet is. A felszámolási akció módozataiban, mint teljesen megbízható helyről tudomásunkra jutott, még vannak ugyan a bankok között bizonyos eltérések, azonban ennek a két pénzintézetnek a belépésével feltétlenül megtalálják azt az alapot, amelyen a válságba jutott bank ügyét az érdekeltek teljes megelégedésére lehet majd a legkedvezőbben lebonyolítani. A közönség megnyugvására különben érdekes, hogy az Ipar és Népbank válságának első hírére, amely megrémítette a betéteseket, többen keresték fel a bankot és kérték betéteiknek viszszafizetését. Másnap azonban, amikor az Aradi Közlöny pontos adatai megnyugtatták a kétkedőket átadóSMáSusra jutott, hogy türelmetlenségükkel csak hátráltatják a biztos veszteségmentes elszámolást, visszavonták felmondásukat és azóta egyetlen betétes sent akarja kivenni pénzét a felszámolás lefolytatását. Mint említettük, a banknak a milliókat érő ingatlanain kívül készpénzkövetelései is vannak. Ezek a készpénzkövetelések olyan bázist jelentenek, mintha a bank pénztárában lennének. A követelések nagy része ugyanis a régi és új igazgatósági tagokat terheli. Az igazgatósági tagok pedig kötelezettséget vállatak tartozásuk kifizetésére. Ami különben, sem okozhat akadályokat, mert mindnyájan nagy vagyonnal rendelkező emberek. Mindenesetre fontos, hogy a betétesek és hitelezők megértéssel viseltessenek és ne hagyják magukat befolyásoltatni tendenciózus hírekkel. Hogy mennyire nincsen ok az aggodalomra, mi sem bizonyítja jobbam mint egy aradi nagy pénzintézet vezérigazgatójának alábbi nyilatkozata, amely világosan és reálisan ítéli meg az Aradi Ipar és Népbank helyzetét. A nyilatkozat a következőképen hangzik: — Mi, akik tisztában vagyunk az Aradi Ipar és Népbank belső ügyeivel, nyugodt lelkiismeretig mondhatjuk, hogy a hitelezőknek és betéteseknek egy pillanatig sincsen okuk az aggodalomra, mert pénzüket az utolsó iraniig megkapják. Sőt szerintem, a bank a maga részvényeit is teljes névértékben fogja visszaváltani. Mindenesetre szomorú, hogy egy régi múltú, szolid pénzintézet erre a sorsra jutott, de míg békében az Ipar és Népbank ingatlanai busásan jövedelmeztek, most szinte holt tőkeként szerepeltek az intézet mérlegében. Ennek kizárólag a gazdasági válság az oka, mely miatt nagy nehézségekkel kell megküzdeni minden banknak, iparosnak és kereskedőnek. Az Aradi Ipar és Népbank felszámolása előreláthatólag simán és gyorsan fog lefolyni. Különösképen garancia erre annak a két előkelő román banknak a közbelépése, amelyek értesülésünk szerint szintén hajlandók a szanálási akcióban részt venni. A bankokat ennekaz akciónak lefolytatására tisztán a legteljesebb altruizmus vezérli. Nem akarják, hogy Arad legrégibb hitelintézetének sajnálatos felszámolása után rossz emlékek maradjanak. Eddig csupán a kisebbségi pénzintézetek érdeklődtek a szanálási akció iránt, most azonban a román bankok rendá akarnak járulni az akció sima lebonyolításához. ♦♦♦♦»♦»»•♦♦♦♦♦♦»»»»♦»♦♦♦»♦»»»♦»·»«•»«· Siker» lesz az Ipar- és Népbank felszámolása A bank mérlege feltétlenül aktív. — Semmi károsodás sem érheti a betevőket, sőt a részvényeseknek is jut pénz. — Az aradi magyar bankokon kívül a román bankok is résztvesznek a felszámolási akcióban — Magyar egyetemi hallgató bravúrja. Gra. noölebejelentik: Tegnap este több sétáló polgár szikrát vett fezre, a múzeum tetején. Az egyik azonnal a tűzjelző állomáshoz rohant, ugyanekkor azonban Bognár László magyar egyetemi hallgató átugrotta a múzeumkert korársát és a portással együtt a tetőre rohant Ott vakmerő munkával eloltotta a tüzet és mire a tűzelőrt megérkeztek, már nem volt mit tenniök. Közben a helyszínre érkezett a város polgármestere, aki a közönség lelkes éljenzése közepette megköszönte a magyar egyetemi hallgatónak m munkáját és kijelentette, hogy kitüntetésre terjeszti fel gépét.