Aradi Közlöny, 1928. június (43. évfolyam, 120-143. szám)

1928-06-01 / 120. szám

2 Véget ért az aradi pincérsztrájk. A sztrájkoló pincérek elállottak újabb követe­lésüktől s ma délben munkába léptek. (Ariul, május 31.) Ma déliben egy órak­or az aradi kávéházi pincérek sztrájkja temérdek, fordulat és huzavona után véglegesen meg­szűnt. Ma déliben munkába állottak azok a­ pincérek, akiket a tulajdonosok hajlandóiknak nyilatkoztak visszavenni és ezzel de facto ér­vénybe lépett az a megállapodás, amely már tegnapelőtt este létrejött a munkaadók és a sztrájkolók dekigál­tjai között és amit a felbo­rulás veszélye fenyegetett tegnap a sztrájko­lók újabb követelései miatt. Ma reggelre azonban ismét megváltozott a hely­zet. A sztrájkolók kiküldöttei újból meg­jelentek a tulajdonosoknál és bejelentették, hogy a pincérek halandók újra munkába álla­na és elállnak ama kívánságuktól, hogy a sztrájktörőket elbocsássák. A tulajdonosok ezt tudomásul vették és azoknak, akiket nem vet­tek vissza, kifizették a felmondási időt, amire a pincérek megkezdték a munkát. Ezzel a ténnyel az aradi pincérsztrájk véget ért. A százalékrendszer életbeléptetéséről — amiért a mozgalom megindult — tíz nap múl­va döntenek a kávésok. Ha azt bevezetik, úgy persze a most megadott fizetéseket lényege­sen redukálnák. A kávésok hin szerint azt ter­vezik, hogy egyre több nőt alkalmaznak pin­cén szolgálatra, ami által megakadályoz­ható­­nak vélik egy hasonló sztrájk kitörését. ■»»»»»♦» »»»<»•.•»♦»»· »♦·♦»♦»»»♦«►»»»■»»♦»• Arad város visszakapja kisajátított földjeit. A város vezetőségének eredményes tárgyalá­sai a kiküldött miniszteri biztosokkal. (Arad, május 31.) Ma délután fejezte be működését a két miniszteri vezérfelügyelő, akik a kisajátítások felülvizsgálására és a vá­rosnak ebben a kérdésben felmerült panaszaik felülvizsgálása Aradra érkeztek. N­i­c­olau belügyi és P­o­p­o­v­i­c­i­u földmivelésügyi vezérfelügyelő a legmegértőbb módon visel­kedtek a város kívánságaival szemben és ki­jelentették, hogy mindenben jogosaknak és méltányosaknak találják azokat. A tárgyalások során a város vezetősége­­ kifogásolta, hogy a Cetatei Veche­­óvári-te­ret kisajátították és ezzel elvették a lehetősé­gét annak, hogy a város ezen a helyen isko­­lát, óvodát, rendőrséget, adóhivatalt, népfür­dőt, vagy egyéb szükséges közintézményt lé­tesítsen. Hosszas tárgyalások után a bizottság megegyzésre jutott és a vezérfelügyelők ki­jelentették, javasolni fogják azt, hogy a város kicserélhessen ezen a téren egy hold 1370 négyszögöl nagyságú területet, amelyben 14 kiosztott házhely van, más területre, a gyer­mekkórház mellett. Amennyiben a jelenlegi tulajdonosokkal nem jöhet létre kollektív meg­egyezés, a város felhatalmazást kap arra, hogy egyenként tárgyaljon a tulajdonosokkal a cserére vonatkozólag. Ezenkívül a vesztőhely közelében tíz hol­das területet bocsátanak a város rendelkezé­sére az állami tartalékföldekből, hogy itt tü­dőkórházat építhessen fel. Ez dijmentesen tör­ténik és ugyancsak dijmentesen kap a város Gájban, az ottani temető kibővítésére egy kétholdas területet. Kilátásba helyezték a ve­zérfelügyelők, hogy a művelésre gyengének bizonyult és a város határában fekvő 200 hol­das területet legelőnek adja át és javasolni fogják azt is, hogy a csálai erdőben lévő per­­nyávai legelőt 50 holddal nagyobbítsák meg. Miután ezen a területen fekszenek az erdészeti tisztviselők kertjei, azok részére báró Seny­­nyey buzsáki pusztáján adnak kertet. Elhatá­rozták, hogy a vesztőhelyen lévő házhelyek és a buzsáki pusztán kiparcellázott 400 ház­hely, amely eddig közigazgatásilag Muresel (Zsigmond Busza) községhez tartozott, ezentúl Aradhoz­ kerül. Végül a várostól kisajátított 120 holdas repülőtéri legelő kérdését tárgyalták, amely jelenleg a hadsereg birtokában van. A vezér­­felügyelők felszólították a bizottságot, hogy külön beadványban forduljanak a miniszté­riumhoz s így­ kérjék vissza ezt a legelőt. KÖZBÖNY 1928 ihriftis T. v. amelyre Aradnak feltétlenül szüksége van. A beadványt Popoviciu vezérfelügyelő viszi el Bucurestibe és terjeszti elő appróbálásra. A megbeszélés­ végén a bizottság jegyzőkönyvet vett fel, amelyben a vezérfelügyelők megálla­pítják, hogy Arad város kívánságai jogosak, tehát javasolják a belügy- és földmivelésügyi minisztériumoknak, hogy teljesítsék azokat Arad további fejlődése és terjeszkedése érde­kében. A két vezérfelügyelő ma délután Ti­­misoarára (Temesvárra) utazott, ahonnan to­vábbmennek Bucureştibe. ţţ ţţt ţţţţ ţ ţţ t tr t­^­ ^ *^^«****^^ Bucurestiben letartóztattak egy aradi vasúti tisztviselőt. Az aradi ügyészségre szállították a bűnös tisztviselőt. (Arad, május 31.) Kereső János aradi vasúti tisztviselő néhány nappal ezelőtt fel­utazott Bucurestibe. Ott találkozott Statu Constantin tisztviselőtársával, aki a közleke­désügyi minisztériumban teljesít szolgálatot, s aki valamikor igen jó barátságban volt vele. Kettesben mulatozni mentek, majd amikor Statu már igen jó hangulatban volt. Kereső hamis fuvarleveleket mutatott fel neki és egy nagyszabású üzletet ajánlott fel barátjának. ««·«·»»»♦♦♦»»»♦♦♦»»»«»♦»»»»♦»♦♦♦» »»4 Statu mámoros fővel bele is ment az üzletbe és csak másnap jött rá, hogy barátja 350.000 lejjel meg akarta csalni őt. Az esetről nyomban jelentést tett a rendőrségem ahová előállítot­ták Keresőt, aki beismerte, hogy a fuvarleve­lek hamisak. A bucuresti-i rendőrségről az aradi ügyészségre szállították Kereső Jánost, akit mai kihallgatása után vizsgálati fogságba helyeztek. A timisoarei tábla is elutasította az Egyesült Bank elleni csődkérelmet. Elhárultak az akadályok a pénzintézet nyugodt felszámolásának útjából. (Arad, május 31.) A timisoarai (temesvári) , Tábla csődtanácsa ma foglalkozott Ciuciuc Aurel , aradi ügyvéd felfolyamodásának ügyével, aki —­­ mint ismeretes — Lengyel Juliska és társai beté­­­­tesek képviseletében jelentett be felfolyamodást az aradi törvényszék elnöki tanácsának az össze-­­ roppant aradi Egyesült Bank R. T. csődügyében­­ hozott ismeretes elutasító döntése ellen. Több órán át tartott tanácskozás után a Tábla csődta­­nácsa úgy határozott, hogy helyben hagyja az aradi törvényszék elnöki tanácsának az ügyben hozott döntését, annál is inkább, mert a csődkérő betétesek nagy része már előzőleg aláírta a türel­mi nyilatkozatot és ezáltal beleegyezett a felszá­molásba, viszont Lengyel Juliska jeligés betétje teljes összegében biztosítva van. A két egybe­hangzó döntés következtében ilyenformán az »fr«»« » »»»»»»*■»■♦»» i Egyesült Banknak immáron, kétségkívül sikerült­­ elkerülni a csődöt s ennek következtében a felszá­­­molás nyugodt menetét most már mi sem zav­a­varhatja. A türelmetlen betétesek csődkérésétől külön­­ kezelt és dr. Székely Aladár által­ képviselt­­ Deutsch Miksa csődügyében ugyanis nem szár­mazhat újabb fenyegető helyzet, már csak azért sem, mert a pénzintézet voltaképen a 250.000 lej­ről szóló betétkönyvet csak a Deutsch által a Hacker és Sternberg-cégnek adott kölcsönösszeg fedezetéül adta, magáért a követelésért tehát a cég felelős. Ebben az ügyben különben mára újabb tárgyalást tűzött ki a csődbíróság, amelyet azonban a felek kölcsönös kérelmére június 11-ére elnapoltak. Szuronyrohammal verték szét a tüntetőket Botrányos jelenetek a belgrádi parlamentben.— Vádasáthelyezési indítvány Slovans Korosec belügyminiszter ellen. — A nagyhatalmait közvetítő lépése. (Az Aradi Közlöny belgrádi tudósítójának távirata.) Tegnap is­mét véres tüntetés zajlott le. A diákok a Roussziki cár vendéglőinél korlá­tokat emeltek és miután a rendőrség felszólí­tása után sem oszlottak széjjel a tüntetők, a rendőrök szuronyt szegezve vonultak fel. Mi­után a Szuronyrohammal sem sikerült széjjel oszlatni a tömeget, többször sortüzet adta­k le a diákokra. A tüzelésnek borzalmas hatása volt számos sebesült feküdt az utcán vértó­csában. A diákság erre áttörte az egyetem előtti rendőri kordont és tiltakozó gyűlést tar­tott az aulában a rendőrség brutalitása ellen. Az éjszakai események óriási izgalmat teltettek. A Narodna Obrana vasárnapra ter­vezett tiltakozó nagygyűlését az események miatt betiltották. Az Obrana ma délelőtt pla­kátokat ragasztott ki, amelyben felhívta a la­kosságot, ne beszéljen olaszul és bojkottálja az óla®z árukat. A belgrádi rendőrség ma hivata­los közleményt adott ki, amely szerint az éj­szakai összeütközésnek és sortű­znek halott áldozatai nem volta­k és a sebesültek száma megkend­őleg sem annyi, mint a híresztelé­sek mondják. A csendőrség nem használt gép­­fegyvert és a lövések i® csak a tüntetők ré­széről dördültek el. A lovascsendőrség csak akkor avatkozott a küzdelembe, amikor tűzol­tó fecskend­őkkel rasim sikerült a tömeget szét­­ugratia. A tüntetés miatt hatvan letartóztatás történt, a letartóztatottak nagy része kommu­nista munkás. A Ruszki cár szállodában a kár 200.300 dinár. A hivatalos közleménnyel szem­ben a Politika arról ad hírt, hogy negyven lö­vés dördült el, amelyek nagy része a csend­őröktől származott. Összesen 14 sebesültje van a harcnak, közötük kilenc csendőr. A londoni jelentések szerint a nagyhatal­mak Rómában és Belgrád­ban barátságos for­mában közvetítő lépéseket tettek az olasz-ju­­goszláv konfliktus elsimítására. A tüntetés­ek okozta­ izgalmakat még job­ban felkorbácsolta az, hogy a sikupstina teg­napi ülése a viharokhoz szokott belgrádi par­lament történetében is példátlan lefolyású volt. A napirenden a demokrata párt indítványa sze­repelt, amelyben az ellenzék Szurbotics volt igazságügyminiszter vád alá helyezését köve­telte, amiért a minisztersége alatt betöltetlenül hagyta a legfelsőbb törvényszék elnöki szé­két, hogy azt később ő vehesse át. Az ellenzék már az ülés megnyitásakor szörnyű lármába tört ki, majd a napirendi tárgyaláskor, amikor a jegyző Szubotics írás­beli védekezését felolvasta, pokoli lármába tört ki, követelte a kormány lemondását s Korosec belügyminisztert reprodukálhatatlan szidalma­kka­l el­á­r­a­sztva. — Gyilkosok! Véreskezű kormány! Kiáltották, csapkodtak és letörték a padok fedeleit, egészen addig, mig ki nem merültek a fülettépő demonstrációiban. Ezután hazafias dalokat énekeltek, míg be nem rekedtek és utána ismét padkomcertet rendeztek. Az elnök belátva, hogy nem tudja a rendet fenntartani, bizonytalan időre berekesztette az illést. Nagy izgalom uralkodik a tegnapi véres események miatt is, amelyek miatt az ellenzék vád alá helyezési indítványt terjeszt be Kö­rösné belügyminiszter ellen.­­ Június 26-án adják át Magyarország­nak az elfogott aradi iparost. Megírtuk, hogy a magyar hatóságok kérelmére az igazság­ügyminiszter Cséfai Péter aradi kőműves­mester kiadatása mellett döntött. Az­­ ügyben ma újabb rendelkezés érkezett a minisztérium­ból az aradi ügyészségre, amely szerint a vö­rös uralom alatt elkövetett közönséges bűn­cselekményekkel vádolt Cséfalt június 26-án Lőkösházán adják át a magyar hatóságoknak. Cséfai a kiadatására vonatkozó miniszteri­­döntés kihirdetését közömbösen fogadta és ki­jelentette, hogy ki fog derül­ni ártatlansága. •• •

Next