Árkád, 2010 (5. évfolyam, 1-39. szám)

2010-01-07 / 1. szám

2010. január 7. Mások írták, mi olvastuk Heti sajtószemle fáPíTAÍ Az 1989 utáni 10 leg­ 1,1, l­. is befolyásosabb romániai személyiség Mivel szokás különféle toplistákat összeállítani, a hazai sajtó is próbálkozott azzal, hogy összeállítsa azon emberek listáját, akik sikeresek lettek 1989 utáni két évtizedben, s jelentős hatással voltak a hazai gazdasági és politikai életre is. Sokan közülük a rendszerváltás előtt, a vezetés második vonalában voltak már, sőt egyesek a belügy, de különösen a Szekuritáté soraiból származnak. De vannak élsportolók is, akik a korábbi farmercsempészet­­ után sikeres üzletemberekké váltak, vagy tehetséges művészek, akik tudtak élni a cenzúra fogságából való szabadulás lehetőségével. Egyesek közülük nagy befolyásra tettek szert (politikai téren), mások jelentős vagyonra, mások csak ismertségre, de mindenképpen a két évtizedes átmeneti korszak jellegzetes személyiségei ők. Ion Hescu: Úgy szokták nevezni, hogy ő az a kommunista, aki elvezette Romániát a kapitalizmusba. De úgy is jellemezték, hogy az, aki 10 évvel később került hatalomra, m­int kellett volna, s 20 később távozott a hatalomból, amint kellett volna. Ez a kélekedés sok mindent megmagyaráz Románia felemás fejlődéséből és „eredeti” demokráciánkból is... Dinu Patríciu: Az ország legelső kapitalistája. Ez igaz szó szoros értelemben is, hisz az övé az egyes számú vállakozási engedély, amelyet első cégére váltott ki, amely egy tervezőiroda volt. De igaz úgy is, hogy neki sikerült a legnagyobb vagyont összegyűjteni, úgy 2 milliárd eurót. Nem vitás, hogy ő is ellentmondásos személyiség, aki a vállalkozás mellett politizál is és igen jelentős befolyással bír... Mugur Isarescu: Ő a Román Nemzeti Bank főkormányzója, ak­inek rekordba illő 19 éves hosszúságú mandátumával, sikerült megmaradnia a legfőbb pénzintézet élén és komoly befolyása volt az idők folyamán, még ha voltak is kisebb melléfogásai... Coneliu Coposu: Őt a posztkommunista időszak legbefolyásosabb ellenzéki politikusának tartják. Szerepe volt az egyik történelmi párt (Nemzeti Paratszpárt) újraszervezésében, valamint Ion Iliescu ellensúlyozásában. A sors fintora, hogy életében nem becsülték meg eléggé, s halála után pedig igen sokan emlegetik... Ion Tiriac Élsportolóból lett sikeres vállakozó, akivel szívesen kötnek üzletet külföldi befektetők. Amibe belekezdett, azok a vállalkozások mind sikeresekké váltak. Egyfajta kortárs „aranyember”, még ha ő is vitatott személyiség... Sorin Ovidiu Vintu: Ő saját magát az átmenet spekulánsának nevezte. Az általa alapított befektetési alap (FNI) segítségével sikerült megszereznie többszázezer ember befektetett pénzét, közvetítők segítségével. És eddig megúszta a börtönt... Gigi Becali: Juhászbojtárból lett milliárdos, aki az évtized elején lett közismert, azzal, hogy sikerült megszereznie a népszerű focicsapatot (Steaua). Nem csak „eredeti” beszédstílusáról (­műveletlenség) nevezetes, hanem gépkocsijáról, s arról, hogy palotát és pártot is vett magának, meg ugyebár milyen vallásos ember... Silviu Brucan: Románia és az átmenet legfőbb jövendőmondója, aki mindenki meglepetésére a rendszerváltás kezdetén közölte velünk, hogy országunk demokratizálásához húsz évre is szükség van. Akkor csodálkoztunk rajta, ma már nem... Adrian Nastase: Eredetileg jogász végzettségű politikus, volt miniszterelnök, aki elhíresült korrupciós botrányairól. A nagynéni öröksége és egyebek... Adrián Sárbu: A PRO TV és egy komoly médiabirodalom alapítója. (Capi­tal 2009. december 21.) (Ugye milyen tarka ez a társaság? Vajon tisztességes eszközökkel és normális körülmények között hányan lennének ugyanott? És hányan rácsok mögött???) , . Az 1989-es decemberi adeVanil ideiglenes kormány A Romániai Kommunizmus Bűntényeit Kutató Intézet szakértői jobban utánanéztek az 1989 utáni új elit származásának, s megállapították, hogy 1989-2000 között a volt kommunista elit átmentette magát. (Ezt egyébként látni és érezni lehetett alsóbb és felsőbb szinten is, de nem ennyire tényszerűen.) Erre szemléletes példa, hogy az 1989 december 26-án megalakult Petre Román vezette ideiglenes kormány tagjainak­­ 74,2%-a, a volt nomneklatúra soraiból származott. A 35 miniszterből 7-en tagjai voltak a legfőbb pártvezetésnek (Központi Bizottság) és 8-an tagjai a Nagy Nemzetgyűlésnek (parlamentnek). Sok miniszter származott a volt kommunista ifjúsági szervezetből (KISZ azaz román betűszóval UTC.) A 35 kormánytagot négy csoportba lehet besorolni: 1) Azok, akiket mai szóval technokratáknak lehetne nevezni, s akik 1989-ben (vagy előtte) az állami apparátusban, minisztériumokban töltöttek be vezetői-döntéshozói szerepet, anélkül, hogy mellette pártvonalon is lett volna tisztségük. 2) Ebbe a csoportba a technokrata politikusok tartoznának, akik nem csak szakmai, hanem pártvonalon is töltöttek be tisztségeket. Ezeknek érthető okból magasabb tisztség jutott kommunizmusban állami vonalon is: a miniszterek, államtitkárok, minisztériumi vezérigazgatók stb. voltak már akkor. 3) E csoportot azok a pártbeli vezetők alkották, akiket N. Ceaușescu az 1980-as években „mellékvágányra” tett. (De a rendszerváltással szépen visszatértek.) 4) Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik 1989-ben közvetlenül részt vettek a megmozdulások elleni megtorló akciókban, de december 22-én a forradalom mellé álltak. Itt név szerint említenénk Stanculescu és Chitac tábornokot. Az első a védelmi tárcát kapta meg, a második pedig a belügyit. (Adevarul 2009. december 26.) (S akkor még lehet csodálkozni, hogy a rendszerváltás ilyen felemásra sikeredett???) ^ Nagy lenne a kalap? G^nClUl A Boc - kormány régi-új minisztere, Elena Udrea is színes egyéniség (többnyire a viseletét iletően), s karrierje nem csak a hazai bírálóinak, de még a külföldi elemzőknek is feltűnt, így a Sunday Times is arról cikkezett, hogy a vidékfejlesztési és turisztikai minisztérium egy olyan személy kezébe került, aki fehérnemű reklámokban szerepelt (korábban), s akit illetően többször elhangzottak az esetleges korrupció gyanúja. Egyrészt úgy, mint korábbi turisztikai miniszter indokolatlanul költött állami pénzeket, illetve férje cégei kapcsán. A miniszter asszony férje egy olyan vállakozó, akinek igen sokszor sikerült állami pénzekhez hozzájutni, bár ők azt mondják, hogy tisztességes módon jutott azokhoz az állami megrendelésekhez. Udrea asszony ellen indult ugyan egy parlamenti vizsgálat, de az nem marasztalta el. Azt is hangoztatták, hogy a hölgy politikai karrierjét annak köszönheti, hogy túlságosan jó viszonyt ápol az államelnökkel. Természetesen, az érintettek ezt is cáfolják. A Times egyik fő kifogása az, hogy az Elena Udrea által vezetett minisztérium kapja majd az EU-tól érkező fejlesztési pénzek legnagyobb részét, (3,3 millárd euró!) és kétségesnek tartják, hogy egy ilyen előzményekkel bíró személyiségre szabad ilyen dolgot bízni. (Gandul 2009. december 28.) Megkerültek az ellopott fegyverek 2009 januárjában egy a fővároshoz közeli katonai alakulat fegyverraktárából fegyvereket loptak, ami után a katonai ügyészség jó ideig nyomozott, vád alá helyezve pár altisztet meg katonát, hogy hanyagul őrizzék a fegyvereket. Igaz, pár főtisztnek is a hivatalába került az ügy, mert leváltották őket... Miután a nyomozóhatóságok eredménytelenek voltak, a hírszerzők és szervezett bűnözés­ és terrorizmus elem­i szervek is akcióba léptek, s az év végére megkerültek a fegyverek. Az kiderült, hogy nem a katonák tehetnek a lopásról, hanem alvilágiak, akik mellesleg kábítószer­­csempészettel, fegyverkereskedelemmel, védelmi pénzek szedésével, némi gyilkossággal is vádolhatók. Ezzel a hírszerzők megmentették a hadsereg mundérjának becsületét, még ha adódnak is esetleges kérdőjelek az ügyben. Arról nem is beszélve, hogy fő főmaffiózónak kikiáltott egyén, korábban a a belügy alkamazottja­ volt és a Dinamó sportklubhoz volt leigazolva. Vagy arról, hogy az ál­lam­fő pár nappal azelőtt, hogy a fegyver- és kábítószer-csempész bandára lecsaptak volna a hatóságok, sokatmondóan megdicsérte a belügyet: „visszaszerezték azt, amit vissza kellett szerezni...” (Gandul 2009. december 29.) A TVR elnökének Éveninentúl mennie kell így véli az államfő, aki egy magán tévécsatornán kijelentette, hogy mindaddig nem megy az állami televízióba (TVR), amíg annak vezetőjét le nem váltják. Ugyanis Alexandru Sassu tévéelnök már a választási kampányok előtt is kifogásolható módon viselkedett, hát azok alatt, illetve a közszolgálati tévé sem volt elfogulatlan... A demokrata-liberálisokat nyilván foglalkoztatja a tévéelnöki tisztség, csak arra keresik a (nekik) megfelelő embert. Majd az új évben az ATV éves jelentésének elutasításával egyszerűen le lehet váltani az elnököt. (EvenimentulZilci 2009. december 29.) , __ j Magyar vagy Hartm­iá RMPsz-es? Kérdezi a székelyföldi publicista, s kérdezheti ezt más is. Részletesen idézünk a cikkből: Ismét hatalomra került az RMDSZ, és ennek hatása hamarosan helyi szinten is érzékelhető lesz: megkezdődik az intézményvezetői helyek osztogatása. Újra lesz magyar prefektus, és megint magyarok kerülhetnek az igazgatóságok, felügyelőségek egy részének élére. Az RMDSZ a nemzetiségi összetételnek megfelelő arányt szeretne elérni a vezető funkciókban, azaz az igazgatói székek 75 százalékában saját embereit látná szívesen. (Székelyföldön nyilván.) Év elején, de főleg tavasszal, az EP-kampány hevében etnikai tisztogatásról zengtek politikusaink, minden fórumon tiltakoztak a magyar vezetők menesztése ellen, tüntetésekre toboroztak több mint tízezer embert, a magyarság jogainak lábbal tiprását hangoztatták. A magyar igazgatók románra cserélését közösségünk elleni merényletként fogalmazták meg, elítélték, hogy pártpolitikai szempontok érvényesülnek a szakmaiság helyett, jól bevált magyar szakembereknek kell távozniuk, hogy a román politikai klientúra helyet kaphasson a pénzes posztokon. Most politikai alkuk folytán ismét a hatalom élvezőjévé, birtokosává válik az RMDSZ, és a jelek szerint sikerül visszaszereznie az elveszített tisztségek egy részét. Kik foglalhatják el majd az igazgatói, főfelügyelői bársonyszékeket? Mint kiderült, egyes vezető politikusok az RMDSZ iránti elkötelezettséget elengedhetetlen szempontnak tekintenék. Hiába jó szakember valaki, fölöslegesen rendelkezik megfelelő végzettséggel, ajánlólevéllel, ha nem a szövetség szekerét taszította, ha félrekacsingatott, esetleg más magyar pártra adta voksát, esélye sincs megszerezni egy-egy vezető tisztséget. Nem visszamagyarosítani, hanem visszaeremdéeszesíteni kívánják az igazgatói székeket. Pont úgy klientúrájukat kívánják kiszolgálni, kifizetni, mint a sokat kárhoztatott román pártok. Magyarok vagyunk, ha voksunk, kiállásunk kell, de RMDSZ-esnek kell lennünk, ha szakmai felkészültségünknek megfelelő funkciót szeretnénk az állami apparátusban. (Farkas Réka, Háromszék 2009. december 29.) László László • Alapítva 2006-ban. • ISSN 1841-8880 • Kiadó: CIVILPRESS KFT. Telefon: 0360/104020 • Főszerkesztő: Beksy Ida (0740/265741) • Főszerkesztő-helyettes: Veres Piroska • Kiemelt főmunkatárs: Bálint István János * Munkatársak: Bodola János, Kaszta István, László László, Szabó Zoltán • Lapterjesztő és reklámszervező: Veres Emil • Számítógépes szedés és tördelés: Kállai Katalin • Titkárság: Beksi Cristina • Szerkesztőség címe: 450031 Zilah, 1989. December 22. utca 55. szám, telefon: 0360/104020 • Fax: 0360/ 104020 • E-mail: offl ice@arkad.ro • Interneteim: www.ark­ad.ro • Készült a Techno-Print nyomdában. • Meg nem rendelt kéziratokat és fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A névvel vagy kézjeggyel ellátott írásokért szerzőik felelnek, és azok nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött írásokat javítsa és a hely függvényében alakítsa. I

Next