Ars Hungarica, 1987 (15. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - III. A romantika és a nemzeti művészet - Gellér Katalin: Romantikus elemek a századforduló magyar festészetében és grafikájában
Ars Hungarica 1987/1 105 а г alkotók karakteréből kiindulva. KÁLLAI E.:Új romantika. Művészet veszélyes csillagzat alatt Válogatott cikkek, tanulmányok. Bp., 1981. 324-327. 8. NAGY S.: Székely Bertalanról. Élet 1910. szeptember 4. 292. 9. BAKÓ ZS.: Székely Bertalan. Bp., 1982. 36. 10. Szoldatics Ferenc és Nagy Sándor majd Körösfői.Kriesch Aladár barátságáról ld. levelezésüket: MNG Adattár. 6906-6909/1954. (nem teljes felsorolás) 1).. Kriesch Aladár: Madonna. 1892. p., cer. 272X250 mm, j. bkp. 1. KA 892, Bp., mgt. 12. Stein Jánosról Id. SZOKOLAY В.: Erdélyi lelkek a magyar képzőművészetben. Pásztortűz 1927. 17. sz. 13. IPOLYI A.: Magyar Mythologia. I. kötet 3. kiad. Bp., 1929. 127. 14. Idézi: ALBOUY, P.: La création mythologique chez Victor Hugo. Paris, J. Corti, 1963. 53. 15. NIETZSCHE, F.: A tragédia eredete vagy görögség és pesszimizmus. Ford. és bev. Fülep Lajos. Bp., 1910. 249. 16. NÉMETH L.: Csontváry Kosztka Tivadar. Bp., 1970. 73. 17. JÁSZAI G.: Csontváry kritikai jegyzetek. München, 1965. SZABÓ, J.: „Cédrus aeternitatis hieroglyphieum" (Iconology of a Natural Motif). Acta Históriáé Artium 1981. 3-128. 18. SCHMITT J. H.: Művészet, etikai élet, szerelem. Bp., 1917. 90. 19. írod.: SZÍJ В.: Gulácsy Lajos. В., 1979. 20. Schmitt Jenő levele Nagy Sándornak. 1901. december 31. Gödöllő, Nagy Sándor-ház. 21. „A zseni ... maga a fényes nap." — írja Csonváry, aki olaszországi útján a vatikáni képtárban az életenergiát tartalmazó képeket keresi. De ő a romantika szellemében csak az alkotót, a zsenit hasonlítja az egykor csak az isteneknek kijáró fényhez, a naphoz. Ld.: Csontváry levelezéséből és írásaiból (Gerlóczy Gedeon válogatása). In: Csontváry-emlékkönyv. Bp., 1976. 60, 75. 22. SCHMITT J. H.: i. m. 45. 23. ALEXANDER В. —LENHOSSÉK M.: Az ember. Bp., 1907. 75. 24. KLANICZAY T.: A „Csontváry-kérdés" (1965). In: Hagyományok ébresztése. Bp., 1976. 423-450. 25. „1905 körül a pesti Egyetem tíz diákja, köztük Babits, Juhász Gyula és Kosztolányi, Komjáthy-társaságot alakít, s a kultusz most oly magasra csap, hogy 1910-ben a teozófüs festőművészek gödöllői csoportja egy-egy festményük felajánlásával lehetővé teszi A HOMÁLYBÓL ingyen osztogatott második kiadását." KOMLÓS A.: Komjáthy Jenő (1858-1895). In: KOMJÁTHY J.: Homályból. Válogatott versek Bp., 1968. 21.; Babits Mihály tanulmánynak is beillő recenziót készít egy Komjáthyval foglalkozó írásról. BABITS M.: Két kritika. Bp., Nyugat, 1911. 33-66. Katalin Gellér: Romantische Elemente in der ungarischen Malerei und Grafik der Jahrhundrtwende In Ungarn wie in den übrigen Landern der Österreichisch-Ungarischen Monarchie ist es ein spezieller Zug des Symbolismus und der Sezession, dass darin gewisse Stilelemente der mit nationalen Schicksalsfragen verbundenen Romantik weiterleben. Dies lässt sich vor allem in den par excellence romantischen Themenkreisen, der nationalen Vergangenheit, der nationalen Mythologie und in den Darstellungen des Geniekultes beobachten. Zu Beginn des Jahrhunderts erscheint der romantische Mythos des Mittelalters und der Geschichte im allgemeinen als eine Heraufbeschwörung der Vergangenheit, die in die Legende, ins Märchen ins Reich der zeitlosen Schönheit transponiert wurde. Die ungarische Romantik betonte im Einklang mit dem ungarischen Ursprungsmythos ein orientalisches Bewusstsein und hat sich zu Beginn des Jahrhunderts mit den verschiedenen Varianten der auflebenden Sonnenmythen vermengt Das romantische Verständnis der Landschaft lebte in seinen beiden Richtungen weiter: zum einen in den kosmischen, mythologischen Panoramen von Tivadar Csontváry Kosztka, zum anderen in den Meistern der Künsüerkolonie von Gödöllő', die kleine Ausschnitte der Natur zu symbolischen Widerspiegelungen des Alls erhoben. Die romantische Sehnsucht nach der Feme lebte am reinsten in der Kunst Lajos Gulácsys weiter. Er transponierte seine Dante-Verehrung und seine Vorliebe für Italien sowie seine an Verlaine erinnernden rokokohaften Paraphrasen in eine Atmosphäre derzeitlosen ästhetischen Reinheit. Die Sehnsucht nach der Ferne war bei ihm Seelenzustand und Inspirationsquelle. In der akademischen Malerei gibt es zahlreiche Beispiele für das Fortleben der äusserlichen romantischen Merkmale und der bevorzugten Themen der Romantik, dieselben sind aber auch an den Werken der Meister der Plainair-Bestrebungen und der Naturalisten erkennbar. So findet man bei Simon Hollósy die barockhaft romantische Umgestaltung des Themas des Helden der nationalen Geschichte. Bei József Rippl-Rónai kehrt die geschichtliche Persönlichkeit zum Symbol erhoben genrehaft jedoch in der Formstrenge eine Ikone wieder. Die Kontinuität der romantisch-historischen Malerei bis zur Bewegung der Sezession ist durch die Linie Bertalan Székely - Károly Lötz - Aladár Körösfői-Kriesch - Sándor Nagy gewährleistet Die Meister der Künsüerkolonie von Gödöllő bekannten sich bewusstzum volkstümlich-romantischen Ideensystem und zur Bilderwelt der ungarischen Romantik; einerseits bearbeiteten sie ihre bezeichnenden Themen-