Artmagazin, 2017 (15. évfolyam, 1-9. szám)
2017 / 8. szám
35 Tanulmány Az Amszterdami Haggada illusztrációi a zsidó tárgykultúrában Az Amszterdami Haggada 1712-es példányát követő újabb és újabb Haggada-kiadások az egész zsidó világ vizuális kultúrájára komoly hatást gyakoroltak.12 Magyarországon a bécsi Schmidt nyomdában 1823-ban megjelent változat és az annak mintájára készült következő kiadások voltak döntő hatással. Az ott szereplő képek, Abraham bar Jacob adaptált Merianképei és a két átvett képcsoport a Velencei Haggadából széles körben ismertek és elterjedtek lettek. A nyomtatott könyvek mellett a képek felfedezhetők a pészah ünnephez kapcsolódó tárgyakon is: szédertálak öblének jeleneteiként, hímzéseken, nyomtatott textil szédertáltakarókon is. A Haggadában megjelent szédervacsora képe (mint ahogy fent ez már szerepelt: eredetileg Merian Utolsó vacsora-jelenete) látható azon a 18. századi ón szédertálon,13 melynek körirata erősíti a jelenet értelmezését: „Ekképpen egyétek azt: csípőitek átövezve, saruitok lábaitokon, bototok a kezetekben, egyétek azt sietséggel, peszah az az Örökkévalónak” (Exodus 12:11). Az 1823-as bécsi Haggada lehetett a mintája például azoknak a szédertálaknak,4 melyek a Herendi porcelángyárban készültek, s melyek öblében ugyancsak a szédereste jeleneteit láthatjuk - ezúttal az eredetileg a Velencei Haggadában lévő, s az 1712-es Amszterdami Haggadában újranyomott változatban,15 de múzeumunk gyűjteményében van olyan keresztszemes hímzésű szédertáltakaró is,16 melyen ugyancsak az Amszterdami Haggadából átvett négy fiú alakja szerepel. 1 Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Munkácsihagyaték, XIX-69. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár valamennyi idézett tárgya megtekinthető a gyűjtemény online adatbázisában (http://collections.milev.hu). 2 Yosef Hayim Yerushalmi: Haggadah and History: A Panorama in Facsimile of Five Centuries of the Printed Haggadah. Philadelphia, Jewish Publication Society, 2006. 163-164. o. 3 Abraham M. Habermann: The Jewish Art of the Printed Book. In Cecil Roth, Ed.: Jewish Art. An Illustrated History. Tel-Aviv, Massadah Press, 1961. 163-174. o. 4 Tevan Andor: A könyv évezredes útja. Budapest, Gondolat, 1984 . Jakó Zsigmond, szerk.: Erdélyi féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1974. 1. sz. melléklet: Parangon, Augustin és Garmont típusok. 6 http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/misztotfalusi_kis_miklos_betűmintalapja.html . Naményi Ernő: A széder művészete. A múzeum kiállításvezetője, 1949 . Szentkuty Pál: M. Tótfalusi Kis Miklós amsterdami betűmintalapja. In: Magyar Könyvszemle, 1942. IV. 368-374. o. 9 Ernest Namenyi: „The Illumination of Hebrew Manuscripts after the Invention of Printing”, In: Cecil Roth, Ed.: Jewish Art. An Illustrated History. Tel-Aviv, Massadah Press, 1961. 423-454. o. 10 Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 64.631 11 Emile Schrijver: Be otiyyot Amsterdam. Hebrew Manuscript Production in Central Europe: the Case of Jacob ben Judah Leib Shamas. In: Quaerendo. Quarterly Journal from the Low Countries Devoted to Manuscripts and Printed Books 20 (1990) 24-62. o. 12 Vö: Shalom Sabar: From Amsterdam to Bombay, Baghdad and Casablanca: The Influence of the Amsterdam Haggadah on Haggadah Illustration among the Jews in India and the Lands of Islam. In: Kaplan, Yosef, Ed.: The Jews and the Netherlands in Modern History. Leiden, Boston, Brill, 2008. 279-300. o. 13 Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 64.836 14 Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 64.425, 64.426 15 Naményi Ernő: Herendi szédertálak. In: Libanon. Az Országos Magyar Zsidó Múzeum Tudományos és Művészeti Egyesület tudományos és művészeti folyóirata. VII. évfolyam (1942). 1. szám, 11-16. o. 16 Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 64.1229 Herendi szédertál, öblében a Velencei Haggada (1609) fametszetét követő, de némiképp módosított széderjelenettel. Herend, 1880 k., Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, 64,425 © Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Fotó: Ritter Doron Tamid: Mindig, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, állandó kiállítás