Asztalitenisz, 1973 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
1973. A MAGYAR ASZTALITENISZ SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA /. :zam 1973 ELÉ Tavaly ez idő tájban szövetségünk főtitkára, Horváth Tibor még kimentett újévi „Köszöntő”jével a rámenős szerkesztő, Zsolnai László karjaiból. De idén már nem volt menekvés. Egy esztendő személyes tapasztalatai alapján nagyon örülök, hogy a magyar testnevelési és sportmozgalom és szeretett sportágunk vezetői rám gondoltak a MOATSZ elnöki posztjának betöltésekor. Egy év gondjait és sikereit közösen elviselni és élvezni örömteli érzés. Bérezik Zoli és mások kitűnő szakcikkei mellett hadd valljak arról, hogy az asztaliteniszsport egészét, szakosztályi és szövetségi vezetőit, versenybíráit és aktíváit, valamint a hűséges szurkolókat egy nagy családnak, a sportmozgalom és a társadalom részének tekintem. A magyar sportéletben a labdarúgás, a kézilabda és az atlétika után létszámban az asztaliteniszezők következnek. Sportágunk aktivistáitól, a vezetők munkájától és élsportolóink példamutatásától függ negyedszázezer versenyző fejlődése és kisugárzó hatása sok százezer emberre, akinek mi csinálunk kedvet szép játékunk elsajátítására és gyakorlására. A társadalom számára nem mindegy, hogy az emberek és főleg a fiatalság a növekvő szabad időt mivel tölti. Semmittevéssel, durva randalírozással vagy az ügyességet és a jellemet fejlesztő nemes vetélkedéssel. Ezért önmagán is túlmutató, az emberi közösség számára is szép és hasznos versenysport és játék az asztalitenisz. Az 1972-es esztendő mérhető fejlődést és nemzetközi sikereket is hozott. A legfontosabb (minden sportág alapja), hogy bajnoki rendszerünk minden fokozatát programszerű lebonyolítás és sportszerű küzdelmek jellemezték. Kevesebb idegesség, több kölcsönös megbecsülés, kevesebb óvás volt az előző éveknél. Az egész sportág jövője a bajnoki rendszeren nyugszik, ezért minden versenyző, szakosztályi és szövetségi vezető játékszeretetével, szaktudásával járuljon hozzá a bajnoki versenyek sikereihez. Nemzetközileg a nagoyai sikerek után (Klampár kiválásával) mindannyiunkban felmerült a kérdés, lesz-e folytatás, mit hoz az 1972-es év. Ma már ismeretes, hogy Rotterdamban tovább folytatódott egy több évvel ezelőtt megkezdett alapozó munka eredménye. Valljuk be őszintén, a legvérmesebbek sem gondoltak három első, három második és három harmadik helyezésre. Nem kevésbé fontos számunkra a dániai Veljében lezajlott ifjúsági és serdülő asztalitenisz Európa-bajnokság eredménye. Emlékezetünkbe véstük a két első, a két második és a két harmadik helyet. Ugyanakkor újra emlékeztetünk arra, hogy ezeket a sikereket csak a leányoknak köszönhetjük és sokat kell tennünk annak érdekében, hogy a fiúk körében is széles bázist teremtsünk sportágunk utánpótlása számára. Továbbá számos nemzetközi versenyen mind a felnőttek, mind a fiatalabb korosztályúak sikeresen álltak helyt és szereztek megbecsülést hazánk színeinek magatartásukkal, eredményeikkel egyaránt. Az 1973-as esztendőben szerényen, de reményteljesen gondolunk az asztaliteniszsport további fejlődésére. Klubcsapataink sikereinek megismétlésére, a sarajevói világbajnokságon válogatottaink helytállására. Az asztaliteniszsport játékosainak és vezetőinek boldog új esztendőt kíván KELEN BÉLA, a MOATSZ elnöke Az év legjobbjai Kisházi Beatrix és Jónyer István Mint minden évben, 1972. év végén is valamennyi sportágban megválasztják egész évi teljesítményük alapján a legjobb sportolókat. Sportágunk legjobbjai: Kisházi Beatrix a Statisztika, Jónyer István a Bp. Spartacus versenyzője. Gratulálunk és további sikereket kívánunk az új, nagy feladatokhoz 1973-ra. ASZTALITENISZ 1