Átalvető, 2010 (73-76. szám)

2010-03-01 / 73. szám

Híreink EKOSZ-EMTE leg tesznek ezt-azt, pl. Csíki József rend­szeresen vezet kirándulásokat Erdélybe nagy szakértelemmel. Mindemellett, úgy érzem, olyanok vagyunk, mint a juhnyáj pásztor nélkül. Magamról annyit, hogy tíz évig voltam a megyei tenisz szövetség alelnöke, közben síztem, sőt vívtam és vívok is versenysze­rűen, a 2009-es EB-n Balatonfüreden ezüstérmet szereztem a 60-70 éves korosz­tályban. Kilenc unokám meglehetősen le­ket. . .Elégedettnek mondom magam, mert sokakkal ellentétben vallom: a történelmet ismerni, a hagyományokat őrizni, a szülőket tisztelni és a jövőben bízni kell. MVSZ Magyar az, akinek fáj Trianon! - idézte fel tíz évvel ezelőtt, a Magyarok V. Világ­­kongresszusának nyitókonferenciáján el­hangzott kijelentését sajtótájékoztatóján­ a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós. Június 4-én, Trianon 90. évfordulójára az MVSZ összmagyar emlékező tüntetést kezdeményez Versail­­les-ba, a békediktátumot Magyarországra erőszakoló konferencia helyszíne, a Nagy-Trianon palota elé. Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbe­li elnöke a hazugság századának nevezte a XX. századot. Nyomatékkal kifejtette, hogy Magyarország trianoni feldarabolá­sának semmi köze az I. világháború kime­neteléhez, hiszen jóval annak befejezése előtt, 1917-ben, a párizsi szabadkőműves kongresszuson döntöttek Magyarország sorsáról. Hompoth Zoltán, az MVSZ Magyaror­szági Ügyvivő Testületének elnöke beje­lentette, hogy a Versailles-i tüntetést a Hat­vannégy Vármegye Ifjúsági Szervezettel, mint társszervezővel közösen szervezik, ezzel is elismerve a HVIM történelmi ér­demét, hiszen ez a szervezet volt az első, amely Versailles-ban tüntetést szervezett a trianoni békeparancs miatt. A továbbiak­ban Patrubány Miklós ismertette a Trianon 90. évében tervezett programokat:­­ A Magyarok Világszövetsége kezdemé­nyezi, hogy a 2010-es választások után megalakuló Országgyűlés hozzon tör­vényt június 4-nek, Trianon napjának nemzeti gyásznappá, illetve nemzeti emléknappá való nyilvánításáról, ame­lyen minden magyarországi iskolában kötelező legyen a trianoni ország­cson­kításról megemlékezni. A Magyarok Világszövetségének El­nöksége kezdeményezi az egyházak fe­lé, hogy ezen a napon 16 óra 30 perckor öt percre szólaljanak meg a harangok.­­ Február 13-án, Kolozsváron Felvidéki üzenet Trianon 90. évében címmel a kérdés ismert szakértőinek részvételével kerekasztalt szerveztek, amelynek vita­indítóját dr. Popély Gyula újonnan megjelent könyve — Felvidék 1914-1920 - képezte.­­ A 2010. június 4-i, Versailles-i összma­gyar tüntetésre a Magyarok Világszö­vetsége hívja az összes nemzeti érzelmű magyar embert és szervezetet. Kéri, hogy a megyei szervezetek és az Orszá­gos Tanácsok szervezzenek utazást a helyszínre. Az utazások budapesti koor­dinátora Hompoth Zoltán.­­ Dr. Léh Tibor párizsi ügyvéd, az MVSZ Kárpát-medencén Kívüli Régió­ja alelnöke vezetésével Párizsban szer­vező bizottságot hívtak életre. Az MVSZ kezdeményezi és kéri a Versail­les-i múzeumot a Nagy-Trianon palota korhű berendezésére. - Az Aradi Vértanúk mártíromsága 160. évfordulójára kiadott emlék-CD mintá­jára Trianon 90. évében az MVSZ egy Trianon emlék-CD kiadását tervezi. Szándéka szerint az emlék-CD május első napjaiban jelenik meg. - Trianon 90. évének programkoordináto­ra Bottyán Zoltán, a trianoni és a pári­zsi béke felülvizsgálatát kezdeményező Igazságot Európának! című petíció szó­vivője. A sajtótájékoztatón jelen volt Tarján Ernő, aki felajánlotta, hogy halálának 50. évében a Magyarok Világszövetsége állít­son szobrot Párizsban Albert Camus No­­bel-díjas francia írónak, az 1956-os Ma­gyar Forradalom és Szabadságharc lelkes támogatójának. Albert Camus így fogal­mazott A magyarok vére című írásában 1957-ben: „A legázolt, bilincsbe vert Ma­gyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.” Gyöngykoszorúk gyöngye Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egye­sület Maros megyei szervezete 1991-ben kezdeményezte a Gyöngykoszorú néptánc, népdal, népzene és népviselet találkozók megszervezését, és azóta a megye számos településén több mint nyolcvan táncos-ze­nés együttlétre került sor. Az év végi, ad­venti kiértékelő Gyöngykoszorú-találko­­zót Marosvásárhelyen szervezték meg. A rendezvényt Barabási Attila, a házigaz­da Maros Művészegyüttes aligazgatója, Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros me­gyei szervezete elnöke és Incze Tünde, a Folk Dancing Egyesület vezetője nyitották meg. Felléptek az erdőcsinádi, haranglábi, harasztkeréki, kibédi, lőrincfalvi, magya­rói, marosfelfalui, marosludasi, mezőpani­­ti, nagykendi, vajdaszentiványi néptánc­­csoportok, valamint Marosvásárhelyről a Prücskök és a Napsugár együttes. A nép­táncosok ünnepi műsorát szakmai megbe­szélés és táncház követte. az EMKE Maros megyei szervezete sajtószolgálata 2010. március Az erdélyi írófejedelemre emlékeztek Verőcén Wass Albert tiszta emberségre, haza- és népszeretetre tanít A kettős állampolgárságról tartott népszavazás - a kommunista kormány ellenpro­pagandája mellett - kudarcot vallott 2004. december 5-én. Verőcén egy év múlva, 2005. december 5-én Wass Albert szobrának avatása alkalmából többezres tömeg de­monstrált, emlékezve e szégyenteljes napra. Az írófejedelem szobránál azóta hagyo­mányosan minden évben megemlékeznek az író születésének évfordulójáról. Idén 2010. január 9-én tartottak ünnepséget Bethlen Farkas polgármester és a Verőcei Pol­gári Kör hívogató szavára. Harrach Péter, az országgyűlés alelnöke, a terület országgyűlési képviselője a jeles író közéleti szerepléséről, valamint az emberről szólt beszédében. Hangsúlyozta: - Noha szeretett szülőföldjéről távozásra kényszerítették, mindig erdélyinek vallotta magát, és szeretettel szólt az otthon maradottakról. Meleg kapcsolatot ápolt gyerme­keivel, unokáival, s az a spirituális erő, melyet a Jóistentől kapott, elidegeníthetetlen­­né tette elszakított hazájától. Írásaival az egész magyar társadalomnak üzent, melyből tiszta emberség, a szülőföld­ és a nép szeretete árad. Az Országgyűlés alelnöke utalt egy 2003-as országos felmérésre, mely szerint a nyilatkozók 76 százaléka vélekedett úgy, hogy magyar az, aki magyar állampolgár és az országhatáron belül él. Harrach Péter szerint ez az eredmény köszönhető a kádári kommunista önkirekesztő politikának, mely gondolkodásmód ma már elfogadhatat­lan. Wass Albert írásaival épp azt üzeni a fiataloknak, hogy a határainkon túl is élnek magyarok, a legfontosabb érték pedig a tiszta emberség és a szülőföld szeretete. A te­rület országgyűlési képviselője rámutatott, olyan szemléletre van szükség, melyben megjelenik a nemzeti érdek. A kommunistákat viszont nem érdekli más, csak a harácsolt vagyon - mondta. Isten éltesse Magyarországot - zárta gondolatait Harrach Péter, az ünnepi esemény szónoka. A helyi iskolások szavalataival, valamint csodála­tos tárogató muzsikaszóval ért véget az ünnepség. Frigyesy Ágnes 3

Next