Athenaeum, 1837/1. félév

1837-02-05 / 11. szám

A -í El £ 4ÍJ > J j'/J. Tudományok’ és szépművészetek* tára. Kiadó szerkesztők: SCHEBBE, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: BAJZA. Pest. treburas­ius’ S-b­én( 1837. 11. szám. Tartalom­i Erők {Vajda), 81. 1. — A’ philosophus vácikor {V­ág A.), 84.1. — Egy ügyvédre (Czu­­czor), 84.1. — Világ’ folyása, novella Laube Henrik után ( Győrfy Gy.) , 85.1. — Régi világ’ bölcse­­segei , IX—XIV. (közli Andich), 88.1. Erő az isten ! úgy kell lennie, Esz az erő, vagy inkább­ még erőt Erő az ész is, mert uralkodik, *S mi az ? természet, most felelj, h­a tudsz. Munkáit értem , nem tudom magát. Erő vagy isten ? mellyik szó erősebb ? Szavak, nevek, ti öltök minket el! (Csongor és Tünde.) Vörösmarty* 1Erő*. I nem­ kell azt gondolni , hogy az ember mindjárt eleinte nagy dolgokkal kezd fog­lalatoskodni, kicsinyekre nem ügyelve, hogy általánosságokat fürkész előbb, mint része­ket vizsgálna. Sőt inkább ellenkezőleg tesz; elsőben is a’ kezébe hullott homokot nézi meg, innét megy át a’ marok fövenyre, on­nét a’ halmokra, hegyekre, míg utolján az egész föld ’s úgy nevezett mindensége szol­gál neki vizsgálat tárgyúl. Az ember és emberiség’ első általános megjegyzései közé tartozik az, hogy magá­tól semmi nem lesz. Ezen igazságnak föl­vett állítást nem volt nehéz következtetni, mert az emberi tanítmányok’ mind az öt pap­jától hirdettetik. Ezen öt pap pedig az öt érzék. Világosság van: ennek a’ nap, tűz, villám, mécs, lámpa stb. az oka; hangot hal­lasz: ennek zúgás, szólás, állatbömbölés, harangozás, égdörgés stb. szolgál okai; illa­tot érzesz: tán rózsa, jáczint, viola, vagy másféle virág van körüled ; iz kecsegteti vagy háborítja nyelvedet: bizonyosan valami tárgy jőve szádba; feszülést érzesz bőrödön, valami testtel közel érintésbe jövél. És e’ módon minden testi rád hatásnak van testi oka. A’ mit kiki magánál tapasztal e’ rész­ben , úgy van másoknál is, úgy van az egész világon. Minden hatásnak mindenütt ható ok felel meg, és megfordítva , ’s pedig úgy, hogy a’ hatás nem lehet ható ok nélkül, ’s a’ ható ok minden esetre hatást szül kellő körülmények közt. Kellő körülmények közt, mondom előre, mert p. o. létezhetik a’ sugár, hang, szag stb., mint ható ok, ’s még sem következik hatás, ha szem, fül, orr stb. hi­bázik , mint ide megkívántató körülmények. De szóljunk közelebbről, és tegyünk vi­lágosabb megkülönböztetést. Következete­sebbek lennénk ugyan, ha a’ kezdeti pályán rendszer nélkűl mennénk a’ kutatásban és fejtegetésben előre, épen úgy, mint az em­beriségnél történt, ’s rendesen minden em­bernél ma is történik. De a’ rendszer rövid­ség’ és pontosság’ szülő anyja, azért mi is csapjunk át némiképen ennek mezejére. A’ ható okot nevezzük el ezután tulaj­don névvel, ’s mondjuk erőnek ; az erő’ munkálkodását jelentse e’ szó, hatás, ’s a’ hatás’ következését nevezzük el s­ok érnek. 11

Next