Athenaeum, 1839/2. félév
1839-09-15 / 22. szám
Laczkovicsot a’ volt erdélyi, most horvát vajdát, arra készteték, hogy Lászlót a’ meggyilkolt IIdik Károly’ fiát Nápolyból meghívják, de ennek késedelme megtartotta még Zsigmondnak az országot. A’ király az árulót ’s társát Simon tornyait, minden per nélkül, a’ Körösudvarhelytt tartott országgyűlés alatt megfogatta ’s lenyakaztatta, de a’ törvénykezési formáknak ezen elmellözése büntetlen nem maradott, ’s a’ közelégületlenséget nevelte, mellyet Bolgárország’ veszte, Bosnia’ egy részének zendülése Hervoja alatt, Moldva’ és Havasalföld’ háborgása a’ lengyel és magyar befolyásnak és kegyuraságnak összeütközténél, ’s a’ királyi javak’ elzálogosítása, a’ nikápolyi ütközet’ mind ezen gyászkövetkezményei, szültek. A’ királyi tekintet’ sérthetetlensége fel volt már dúlva az anjoui házban történt ölések által, ’s így lett lehetővé azon a’ magyarok közt példátlan történet, hogy Zsigmond az országnagyok’ köz megegyezéséből vérontás nélkül királyi várában megfogatott és elzáratott, de a’ Garák’ és Stibor vajda’ öröködései, ’s az országgyűlésnek a’ királyválasztás iránti meg nem egyezhetése , öt hónapi fogság utcán, felmentetésének, örök feledség’ ígérete mellett, okai lettek, 1399-dikben. László azon közben Dalmatiába jött, ’s horvátoktól és bosnyákoktól segittetve egész Győrig nyomult, de viszszatolatva elhagyta az országot, miután a’ dalmát városokat Velenczének eladta, mi új alkalmat nyújtott ezen köztársaságnak új megerősödésére a’ tartományban. Még közel negyven esztendeig uralkodott Zsigmond 1408-ig ’s bár sokat elfoglaltatva császári és cseh foglalatosságaival, a’ kostniczi és baseli fő zsinatokon, hol az egyházszakadásnak véget vetett, Olaszországban, hol magát megkoronáztatá, Csehországban, hol a’ hussitákat meg nem győzhette, míg magok önmagokat ki nem irtották, és több nagy utazásai mellett, mellyeket fényűzve a’ királyok’ ’s fejedelmek’ vitáinak kiegyenlítése végett tett, Magyarországnak állását ’s viszonyait élesen átlátta, de, bár nagyszerű tervek’ szövésére elégséges lángészszel birt, még is a’ lelkűlét’ azon szilárdságát nélkülözte, mellyel a’ kivitel egyedül lehető, ’s mellynek híja mind ezen terveknek ellenkező következményeket szerzett. Magyarország természetes fő érdeke mindig a’ felsöségben feküdött Dalmátország és a’ Dunamellék felett, hogy két tengerrel összeköttetve, termesztményeinek kivitelét könynyen eszközölhesse, ’s természetes határaiban szabadon ’s függetlenül megmaradhasson, ’s azért az ország’ természetes ellenségei a’ törökök voltak, kik Bolgárországot, Bosniát és Serviát részint megtámadták részint elfoglalták, Velencze, melly Dalmátországra vágyott, és Lengyelország, midőn felsőségét ’s kegyuraságát, a’ magyar’ ellenére, Moldva és Havasalföld felett kiterjeszteni kezdette. Még veszedelmesebb volt az ország’ belsejében a’ mindig nagyobb erőt nyerő oligarchia, melly a’ király’ tanácsát egészen bitorolta. — Mind ezeknek változtatására tört Zsigmond, de hasztalanra, a’ törökök ellen felizgatta követségeivel az Asovitenger és Euphrates körüli nomád lovagtörzsököket, Velencze’ hatalmának megtöretésére Olaszországba vitte át a’ dalmát háborút, ’s a’ köztársaság’ gazdagságának csökkentésére a’ keleti kereskedés’ kezelését egészen Genuára bizni igyekezék; Lengyelország’ ellensúlyára a’ litkván herczeget királylyá emelni törekedett, ’s végre az oligarchia’ és nemesség’ neutralizáltatására városi követeket is hitt meg az országgyűlésre, ’s a’ kereskedési és rendszere’ megállapítását elrendezni iparkodott. — Terveinek kivitelére azonban nem tálcátt elég erőt önmagában, sem elég tekintetet az országban, ’s így hanyagot folytattatok a’ törökök ellen, ’s nem elég nyomorákkal a’ háború, mellyben, a’ nikápolyi ütközettel elvesztett Bolgárország után, Bosnia Havasalföld és Serviának egy része a’ török’ kegyurasága alá került, kirabló dúlásaiban már hazánk’ határait is, bár nem büntetlenül , áthágni kezdé. Velencze’ ellenébe, Zsigmond’ császárságának főfeladata, az egyházszakadás’ megszüntetése, elfelejteté vele Magyarország’ érdekeit, ’s közbenjárására Ödönnek, a’ velenczeii pápának, a’ köztársasággal kötött békében, Dalmatiának egy része elidegeníttetett; a’ kereskedés’ új irányzata pedig, szint’ úgy mint a’ felállítandó lithván királyság a’ király’ könnyelműsége mellett létre nem jött; a’ királyi városok’ országos befolyása végre veszedelmesnek látszott azon időben , mellyben Németországban a’ polgárság mindenütt fejedelmek és nemesek ellen harczra költ. Zsigmond’ tettei különben sem nyerhették meg a’ nemzet’ megelégülését ’s a’ morva jodokkal ’s austriai Albrechttel kényúrként kötött örökösödési szerződések a’ magyar ko-