Athenaeum, 1840/2. félév
1840-10-18 / 32. szám
so a saxosa. TIJDOMÁKÍYOK’ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHEffEL,, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ . RAJZA. "'""Tí NEGYEDIK ÍV. -----------— második félév. Pest, October* II. KUO. 33. szám. Tartalom A’ földmivelés’ akadályairól ’s azok’ elhárításáról Magyarországban. Folytatás (Török János). — Kliegel’ betifasztó és rakó gyors gépei (S.F.). — St. Just’ lámpája. Vége (—ld.). — Magyar játékszíni krónika. — Egyveleg. s a földmivelés’ akadályairól 's fizok' elhárításáról Magyarországban. ( Folytatás. ) Fontos itt még azon körülmény is, hogy a’ telkeknek korlátlan eldarabolhatása által a’ polgári osztály önállása gyökereiben megromlanék, holott a’ nemzet’ erejének egyik fő biztosítéka az, ha azt minél több olly polgárok alkotják , kik illő munkásság mellett a’ vagyonosság és függetlenség’ bizonyos lépcsőjére juthatnak. — Illy polgárok’ számának a’ munkás osztályok közt a’ tehetségig terjedő nevelése a’ józan statusgazdálkodás’fő feladásai közé tartozik. — A’ legegyenesb mód erre a’ városi negyedtelkek, s az úrbéri egész telkek’ feloszthatlansága. Ezen rendszabály nélkül a’ jobbágyság’ nagyobb része rövid idő múlva ínségben nyomorgó zsellérek és napszámosok’ csoportjává, ’s a’ társaság’ politicai érdekeire nézve haszontalan zérussá válnék, holott annak kell azon egészséges törzsöknek tenni, melly, ha egyszer fényűzés, elkorcsulás, ’s a’ város’ puha kényei a’ nemzet’ egy részét romlással fenyegetik, időnként új életteljes sarjadékot hajtson, ’s a’ status’ megújulására , és a’ nemzet’ ősi erényeinek és szabadságának fölelevenítésére erkölcsi és physical épségű új alapot nyújtson. — De valamint továbbá az ősiség’ megszüntetésével az azzal szoros összefüggésben álló, ’s a’ nemtelent nemes jószágok’ örökös birtokából kizáró törvény’ eltörlése kívánatos; úgy más részről a’ nemzet érdekeivel ellenkezik, hogy a’ magyar jobbágy a’ használatában levő telket még tovább is nem mint tulajdonát birja. A’ jobbágy telkeknek feudális függése (habár csak tetszőleg is) valamelly földesúri hatalomtól, komor árnyéklata ama’ zavart jogállapotnak, melly a’ középkor’ intézvényiből folyván ki, törvényszerűségét ősi czimében, ’s állandóságát a’ chinai rendszerben keresi, ’s valamint egy részről a’ legélesebb gúny századunk’ olly igen hiresztelt philosophiai czimére, úgy egyik nevezetesb oka a’ magyar jobbágyság közt annyira kitűnő terpedtségnek. — Tekintsünk bár Európa’ legmiveltebb ’s legvirágzóbb statusaira, mindenütt fogjuk tapasztalni, hogy a’ földmivelésnek náluk évről évre szembetűnőbb virágzása nagyobb részt azon természeti ösztönből ered , melly minden ember’ munkásságát kettőzteti, midőn sajátjáért fáradoz. — Ez a’ szó „tulajdon“ nagyobb varázs erővel bir, mint bármilly 32