Athenaeum, 1841/1. félév
1841-02-14 / 19. szám
292 miilyenek általában a’ rabszolgaság’ bélyegét magokon viselők, millyen volt p. o. az erkölcstelen „jus primae noctis“ a’ második osztálybeliekkel megegyeznek abban, hogy a’ teherviselő teljes joggal kívánhatja azoktóli fölmentetését, de azon különbséggel, hogy, főleg a’ hol ezen terhek’ jogellenes természete nyíltan szembeötlő, egyezkedésről ’s a’ teherviselőknek a’ kárpótlási sommához némi járulásáról sem lehet szó. — De a’ status maga sem köteleztethetik konentitésre, midőn illy jogellenes terhek’eltörlése által szent kötelességét teljesíti, kivévén azon igen ritka eseteket, midőn talán különös jogczímek alatt vette magára azon köteleztetést. Az örök észjoggal ellenkező történeti jog nem tarthat számot a’ polgári társaság’ védelmére, mihelyt ez az ellenkezést elismerő, ’s a’ védelem’ megtagadása által az eddig jognak tartott bitorlás’ hatékonysága egészen megszűnik. A’ jog’ birtokosára nézve, ki talán becsületes meggyőződéssel (bona fide) szedé az ekkorig fenállott visszaélés’ gyümölcseit, ennek megszüntetése olly szerencsétlenség, mellynek engednie kell. De ha „bona fides“ sincs, (’s pedig a’ felvilágosodás’ jelen fokán senki sem tekintheti jó és becsületes meggyőződéssel embertársait rabszolgáknak stb.) ez esetben nem hogy kárpótlást követelhetne a’ bitorló, sőt inkább az örök igazság azt kívánja, hogy ő tartozzék az eddig tudva gyakorlott bitorlásért kimentítéssel. A’ rabszolgaságból folyó terhek tehát, mellyeket a’ jobbágy p. o. fejétől, személyétől, költözésért stb. fizetne, kárpótlás nélkül eltöröltethetnek. Mert minden tevőlegesen (positive) behozott, már akár nyilván megerősített, akár hallgatólag eltűrt jog azon törvényhozó hatalom’ folytonos szabad intézkedése alatt áll, melly azt létrehozó, vagy megerősítő, vagy ideiglen eltűrő, és a’ törvényhozásnak sohasem lehete sem czélja, sem hatalma illy tétemény által magát örökre lebilincselni. Csak a’ mi a’ statushataloménál is magasb forrásból ered t. i. az észjog’ parancsa, sérthetlen és örökös. A’ törvényhozó hatalom’ feladásának kell lenni, a’ positiv törvényes határozatokat az észjog’ elveire vinni vissza,s észjogilag is álló positiv jogokat nem szüntethet ugyan meg, mert hiszen épen ezen jogok’épen tartására alakult a’ status; de csupán positiv jogok felett, mellyek csak eszközökül tekinthetők a’ polgári társaság’ czéljaira, folyvást intézkedhetik annak törvényhozó hatalma ’s ezeket el kell neki törölni , mihelyt czélszerűtlenségöket vagy köz kártékonyságokat elismerte, ha szinte régiek ’s elidösültek volnának is. ’S ha illy jogokat eltöröl ’s ez által legfőbb hivatásának eleget tesz, ezért nem köteles kárpótlással azoknak, kiknek érdekeit talán sértette. Ahhoz ugyan, mit valaki, fenálló törvény’ erejénél fogva szerzett, illethetlen joga van , de soha sincs illy joga valamelly törvény’ végtelen fenállásához, ’s csak egészen saját viszonyok és rendkívüli jogczímek adhatnak kárpótláshozi jogot azon károsultaknak , kiket a’ státushatalom, hatósága’ körében kiadott törvény által károsít. Ha mégis az ezen osztálybeli terhek’ természete nem egészen tiszta, ha azok’ birtokezime bizonytalan, itt is legokosabb a’ dolgot egyezéssel végezni, melly minden feleket megnyugtasson. A’ gyakorlatban előforduló ezerféle viszonyok’ mindegyikére nézve nem lehet itt általánosan alkalmazható mértéket és szabályt állítni fel, de föl lehet, ’s föl kelle állítni az elvet, mellynek észszerű, azaz méltányossággal, emberiséggel és okossággal történő alkalmazása a’ sok alakú esetekre, az okos érdekeltek’ egész vagy legalább közelítőleg legnagyobb kielégítésével fogja eléretni a’ nemes czélt, a’föld’ felszabadítását ’s a’ földmivelő osztálynak a’ nyomasztó és közjót ölő történetjogi terhektől fölmentését. Nálunk, hol a’ nemzeti alkotmánynyal különben nem egy idős, az arany bullában nem találtató s csak a’ feudális anjoui királyok által behozott ’s mostani kiterjedésére hibás magyarázat által jutott ősiség minden viszonyainkon fut keresztül — hol a’ megváltás által a zálogos , özvegyi, gyámság és zár alatti, valamint a’ hitre bízott, első szűlöttségi ’s holt kezekben levő egyházi és koronás javak’ eredeti természete ’s a’ királyi és uradalmi fiscus’ örökösödése zűrzavarnak van kitéve, — hol azon viszonyok , mellyekbe az örök megváltás’ létrehozása bevág , sokkal szövevényes!) természetűek, mint egyebütt; hol az ország’védelmének rendszere is főképen ezen viszonyokon alapúl, hol az adórendszer olly bonyolt és rendetlen állapotban van, — sokkal nehezebben jöhetett létre a’megváltási törvény, melly az egész hazának új alakot adand, ’s hihetőleg az ősiség’ buktat va