Athenaeum, 1841/1. félév
1841-04-08 / 42. szám
ÖTÖDIK tv. Első félév. Pest, április* ISII. -IS* szám. Tartalom . Eszmék a* hütlenségi vétkekről. Folytatás (Tóth^Lőrincz). — Kancsalok a’ magyar academia előtt f&jPVi. — Lester Mari. Vége (—In— — Tár ez a: Magyar academia. — Magyar játékszíni krónika (*•*). — Literatúrai mozgalmak (S. F.). — Adakozások Kölcsey’ emlékére. X. Közlés. Észtnek a’ hütlenségi vétkekről. (Folytatás.) II. A’ felségsértési ’s hütlenségi vétkek’ természete ollyan, hogy azok’ fogatomnak ’s bűntetésének kelletinél tovább terjesztése, vagy ismét kelletinél szőkébb körre szorítása a’ polgári szabadságra egy részről, a’ polgári bátorságra ’s jó rendre más részről a’ legkártékonyabb befolyással lehet. Semmiből nem következhetik nagyobb veszély a’ polgári szabadságra, mint ezen törvények’ meghatározatlanságából, melly bírói önkénynek nyílt mezőt tár, ’s ezt, bírói helyzete fölött, törvényhozóvá emelvén, a’ társasági alaphatalmak u. m. bírói és törvényhozói hatalom’ vészes összezavarására vezet, mellynek az egész alkotmányi gép’ végromlása elmaradhatlan következése. — Hasonló eredményre vezet azon ok is , ha e’ törvények’ meghatározásában nem a’ szoros és magas jogi szempontok, hanem önkény ’s ijesztő rendszer uralkodnak. — Minél szabadabbak valamelly népnél a’ polgári intézmények, annál szorosbak a’ korlátok, mik közé ezen utálatos bélyegű bűnök’ fogalma szorítva van; ’s minél nagyobb erőt vett az önkényes uralkodás ’s az ezzel együtt járó bizalmatlanság és aggodalmas sztkkeblűség felülről, — és szolgai elvetemültség alulról, annál könnyebben ’s gyakrabban kereszteltetik mindennemű kihágás , minden bár hatástalanul elzengett szabad szó ’s keveset jelentő, csekély vagy semmi következést tett ezen bűnök’ iszonyatos nevével, ’s lesz az emberi élet ’s becsület, áldozatává egy szónak, egy véleménynek ! — A’ melly népnél határozatlanok, vagy igen is számosak a’ hűtlenségi bűn’ czikkelyébe foglalt ’s az az alá sorozott esetek, ott szomorúan biztos jelenség van, hogy nem a’ szabadság’ éltető szelleme leng, hanem önkény’ és szolgaiság’ fojtó levegője rothadoz. Hol az e’ körüli fogalmak ingatagok , a’ bűntett’ meghatározása ’s a büntetés’ fokonkénti kiszabása bárminő önkényre van bízva, ott a’ legjobb, legbékesebb polgár is folyvástt veszélyben forog , hogy legártatlanabb , legjobb szándékkal mondott, legfölebb hazafias föllángolás miatt melegebben ’s élesebben kifejezett szavai bűnökké, — hogy az maga, mit a’ természet magas erénynek nevez, a’ legtisztább honszerelem , vétkes merényletté bélyegeztetnek. A’ történetek’ lapjai számos példával erősítik ez igazságot. Minden uralkodó, a’ római imperatoroktól kezdve Napóleonig — kiknek önkényes kormány ’s népszabadság’ elnyomása volt törekvésük — ott kezdé munkáját, hogy minden legcsekélyebb szót és tettet, mellyet a’ felvilágosultabb kormányok legfölebb rendörsé- 42