Athenaeum, 1841/2. félév
1841-08-29 / 26. szám
" ———T ÖTÖDIK ÉV. 3^^— Második félév. Pest, augustné 99. 1841. 96. szám. Tartaloml Dél.Amerika az utósó évtizedben [Kéri. — A’ zárt keblühöz |T.) — Törvényhalom. Tiszavidéki néprege (Remeliny Gusztáv). — Tárcza : Mákonyfogyasztók Konstantinápolyban {— 1~). — A’ magyar olvasók 1841-ben. Vége [Dime). — Böngészes (—a—). Stélamerika az utósó évtizedben. A’ világ’ teremtéséröli monda időnként megújul a’ népélet’ történeteiben. Az éjszaki törzsököknek a’ római birodalomra ütésével népzavar’ időszaka borult Európára, ’s még most is tart a’ teremtés’ napja, mert a’ végtére eltaglalt nemzetiségek politicailag ma is sokképen el vannak szaggatva. Amerikára nézve, fölfedeztetése óta, keleti népvándorlás kezdődött, ’s az ellenkező elemek csak most látszanak ott vad forrongásba kelni. De ez új világ’ földén sokkal élesebb ellentétek érintkeznek, mint valaha Európában. Itt leginkább csak kaukazi emberfaj’ népei valának, hasonló képességgel a’mivelődésre, ha szinte a’ míveltség’ különböző fokain is, mellyek összegyűltek ’s végre egymásba felolvadtak. Amerikában ellenben, minden világrész’ minden fajú és színű népei szorultak egymás mellé. Azoknak mestiz, mulatt, zambo ’s egyéb sokféle korcsfajokká vegyülése csak neveli a’ zavart. Mert ha fő ellentét a’ fehérek és színesek közt van is , ez utóbbiak szinte élesen elkülönzött tömegekre oszlanak. A’ keresztényi emberszeretet mégis ’s a’ dicséretes buzgóság a’ bőr’ ezen aristocratiája ellen sokat szelídít és sokat kiegyenlít egyesek’ viszonyaiban egyesek’ ellenébe. De még ez egyedül nem emelhet felül azon természetszerű szellemi és erkölcsi különbségeken, mellyeknek a’ bőr csak külső jele, ’s hol az események olly neműek, hogy a’ tömegeket mozgásba hozzák, ezek mindenkor a’ bőr’ természeti egyenruhája szerint válnak ellenséges táborokká, így volt ekkorig, igy van most is, ’s talán még erősbben, mint ezelőtt — Ezenkívül még a’ viszálkodás és zűrzavar’ egyéb magvai is vannak elhintve déli Amerika felett. Midőn az éjszaki Egyesültstatusok a’ britt anyaországtól elszakadtak, már át valának hatva a’ szabadság és rend’ eszméitől, úgy hogy democratiai alkotmányra átmenetök jól kimért lépés volt, nem pedig vészes ugrás. Máskép van ez a’ hajdani spanyol Amerikában, mellynek népei politicai viharok’martaléki lőnek, mielőtt e’ viharokra megértek volna. A’ lenföld’ némelly nagy városit, mint Mexicót, Bogotát, a’ már romba dőlt Potosit ’s még néhányat kivién , az európai míveltség főkép csak a’ tengeri városokban foglalt széket, ’s a’ keletről derűlő fény csaknem kizárólag a’ partokat szegélyező kétes szürkületével. Természetesen, hogy a’ függetlenségi háború bevégezte után a’ fontosabb városok , nagyobb népességökbe, túlnyomó gazdagságukba ’s aránylag magasb míveltségekbe bizakodva uraságokat minél nagyobb körre terjeszteni igyekeztek. De ezáltal a’ benföld’ ellenszegülését vonák magokra, hol a’ spanyol kényuraság elleni háborúban szabadság és függetlenség’ homályos sejtéseivel 26