Athenaeum, 1842/1. félév
1842-03-24 / 36. szám
HATODIK ÉV. Első félév. Pest« martins* 341. 1843. 36. stém. Tartalom . Előkészületek és segédforrások az új magyar korszak’ történetének írásához. Vége ( Vachott Imre). — A' creol nő’ szerelme. Franczia beszély ( Gurdolyi Endre). — Tár ez a Budapesti élet (Zajtay’. — Aff MS Kl *32Kd. Előkészületek és segélforrások az új magyar korszak történetének írásához. (Vége.) IV. íróink’ nagyobb része jobban és többet ír a’ külföldről, mint saját hazánkról. Ennek oka sok, de a’ többi közt hanyagságuk is. Nyelvünkön egyetlen egy önállású magyarországi útleírással sem bírunk; ellenben néhány jeles hazánkfia majdnem az egész külföldi világot megismerteté már velünk. A’ korán elhunyt Bölöni Farkas Sándor’Északamerikai utazása, mint valami egyszerű, szent, túlvilági lény szállt le közénk ’s lelkeinket egészen elragadó, Tessedik Ferencz déli Francziaországot, Theon (Ludwig) Görögországot, Hrabowszky Dávid a’ német földeket, Szöllősy Napkeleti képeiben európai ’s ázsiai Törökországot, egy névtelen Olaszországot, és újra egy névtelen Tirolt és Bajorországot, lelkesen és tanuságosan ismertetők meg velünk. Legújabban Szemere Bertalan’ európai útazása forog kezeink közt, ’s bár némellyek a’ magasztos szellemű szerzőt, vallásos és költői ábrándossággal vádolják, mindazáltal a’ nagy közönség legjobb véleménynyel van (inkább reális, mind ábrándos) derék műve iránt. A’ nem önállásu, töredékes magyar útleírások közt figyelmet érdemel Pulszkyé (’s ez művészi tekintetben is), Szalay Lászlóé , Hunfalvyé, Szűcs Istváné, Czapfalvyé (Graefenberg), Tréforté, (Oroszország) Regulyé (Svédország és Norvégia), ’s paterségétől a’ moldvai magyar telepek, ’s Tanárkytói Erdély’ ismertetése, melly két utóbbi leginkább érdekli a’magyarságot. *) Mind ezen irók a’ magyar értelmiség’ fejlesztésére üdvös befolyást gyakorlának, ’s műveik történeti jelül szolgálnak arra, miszerint már a’ magyar is mind inkább részt kezd venni a’ műveltebb világ’ nagyszerű közlekedésében. Külföldi átázásaink leginkább statistikai, politikai és történeti érdeküek; de sajnálni lehet, hogy azokban parallelizált említés olly ritkán fordul elő ; pedig külföldi átázásaikat közlő íróink igen könnyitenék a’ példaként előadott közérdekű tárgyak’meghonosítását s létesítését, ha mindjárt hevenyében egyszersmind módokat, eszközöket ajánlanának, mellyek szerint nálunk egy vagy más hasznos külföldi intézkedés, ilylyen meg ilyen intézet’ létrehozása, így meg így volna kivihető; mert a’ mi Franczia- vagy Angolországban szép, jó és hasznos, az nálunk *) Körösi Csoma’ keleti vándorlásainak aligha leend ránk nézve nagy sükere. Jerney legújabb alapítványától, melly utazóinkat Ázsiába, nemzetünk’ szülőföldére, segíti elvezetni, valóban többet várhatunk.36