Athenaeum, 1842/2. félév
1842-11-08 / 56. szám
ATHENAEUM. HATODIK ÍV. második félév. Idest, kedd, november 28. 1843. 56. szám. Az Athenaeumból hetenként háromszor, úgymint kedden, csütörtökön és vasárnap jelenik meg fél fél ív. Ara helyben kihordással félévre 3 ft., postán 3 ft. 48 kr ép. Évnegyedenként is válthatni példányt 1 ft. 40 kr. helyben , és 2 ft postán. — A' szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el. — Kiadó hivatal Pesten, Borz-utczában (Neumayer ház 222. szám) az apácza-templom’ közelében, földszint jobbra. tapló-tűzedébele. (Vége.) Páris’ legfeltűnőbb része a’ Palais-Royal. Miként a’ patakok a’ folyókba, ’s végre összesen a’ tengerbe folynak, úgy valamennyi út a’világ’minden részéből, legvégül a’ Palais-Royalba vezet, mondja büszkén a’ franczia, ’s valóban ebben sok igazság van ; azonban szinte megfordítva is lehet állítani, hogy a’ Palais-Royal gyalpont, honnan a’ szikrák az egész világra széthatnak. Egy párisi hajdan huzamos ideig lakott a’ spanyolországi széleken, végre elhatározá magát Párisba visszatérni ; látván útra készültét, hová megyen ön ? kérdé tőle egy ismerőse, a’ Palais-Royalba, felelé a’ párisi. — Az idegen meglepetik, hogy a’ divat’ születési és székvárosában minden időben piszkos és sáros utczákat talál; azonban ez a’ Palais-Royalban egészen ellenkezően van. Ez épületben a’ világhírű kerten kívül, három udvar van; legnevezetesebb rész azonban a’kert, mellyet háromfélét a’ palota’ szárnyépülete környez, negyedik oldalról pedig az udvartól a’ pompás Galerie d’ Orléans választ el , melly két sor boltból áll, közepén üveg fedéllel, ’s mindkét küloldalain is szinte sétatérül készítve; ezen épületben csak üveget látni. A’ kertben a’ három szárny-épület, melly azt körülveszi, boltozatos folyosójával hahasonlóul födött sétatérül szolgál; ezen három oldal 174 ívből áll, a’kert felé nyitottan , az ellenoldalon pedig, fényes kirakatú boltokkal ellátva; e’ szerint az egészet nedves idő és forró nap ellen óvó széles sétatér ’s gazdag boltok, olvasó és étteremek, kávéházak környezik. A’ palotának két udvarára hasonlóal nyílnak boltok, azonban a’ kertiek érdemlik az elsőséget. Pénzváltók, aranymívesek , drágakőárusok, kiknek vagyonuk nem nagy halmozatú, mindenüket kirakatba helyezik, mellyet tulajdonképen kirakatnak sem lehet nevezni , mert az épület ivezetekre, ’s csupán kőfalakra lévén építve, minden boltnak kivétel nélkül csupa üveg előrésze, melly mögött a’ hely egészen kirakati térül használtatik. Mások, kiknek áruik nagyobb halmazatú , az üveg mellé közvetlenül semmit sem tesznek, hanem belsejét boltjuknak félkörded alakra rendezve, az egészet kirakattá alakítják. Itt a’ nap’ minden részében lehet sétálókat találni, legszámosabban azonban este vannak. A’ kertbe kocsi és ló be nem mehetnek , és ennyiben különbözik a’ boulevardoktól — fedett sétatérrel is egyedül bírva — melly a’ városban szabálytalan roppant félholdként terül el, semmit sem engedvén fényben a’ Palais-Royalnak. Párisban annyi ezer idegen között, alig lehet ezeknek jelenlétéből valamit észrevenni; az egész roppant városban egy nyelv él; a’ melly boltokban más nyelvet is értenek, különös tulajdonul ki van írva; erre ugyan I. István királyunk azt mondaná: ,,Egy nyelvvel nem erős a’ hon“. — Itt nem lehet észrevenni, mint egy bizonyos más országban , hogy kik előkelőséget akarnak fitogtatni, — és számosoknak minden legkisebb lépésök arra van számítva, — tudja isten mi távolországi nyelven beszélnek. Színházban , utczán, sétatéren , sőt még tanácskozóteremben is szomszédok között, mennyi idegen nyelvet hallani nálunk honi ajkakról ? — Párisban legfölebb a’ Palais-Royal’ néhány boltjai előtt, mellyeknek áruik csak a’ sziget-hon’ dús lakói által fizethetők meg, látni ollykor egy pár hirtelen szőke vagy is vörös hajú mylordot vagy beafsteaket, mint az angolokat a’ franczia közönségesen nevezni szokta, kik ez országban idegen nyelven beszélnek, ’s a’többi egész népség egyetlen nemzetnek látszik lenni, ’s annyi bizonyos, hogy legfölebb csak idegen beszél idegen nyelvet, sőt még a’ nők is, kiknek másutt az ellenkező legkitűnőbb gyöngeségök, mindnyájan csak hazai nyelvüket beszélik. A’ Palais-Royalban számtalan olvasó-terem van, de kertje maga is egy nagy olvasó-terem; négy szögletében egy egy kis szobácskában hírlapok vannak, mellyeket csekély bérért olvashatni, ’s mellyeknek adózói körül állva, vagy a’fákhoz támaszkodva különbféle arczkifejezéssel, hogy szinte meg lehet rajta ismerni, ki minő politicai véleményű, olvassák a’lapokat; mások, kik egy pár garassal többet akarnak költeni, a’ kertben levő számtalan székek’ egyikére ülnek le; csupán ezen székosztási jogért fizetett bér 1831ben, melly évről följegyezve találtam az adatot, 32.000 francot jövedelmezett a’ tulajdonos polgár királynak. A’ földszint és első emeletet egészen nyilvános helyek foglalják el, ’s a’ kocsizás és lovagláson kívül egész életet végig lehetne e’ palotában élni , résztvéve minden ismert kényelmekben, ’s minden szükségest megszerezhetve. Étel, ital, fényűzési, ruházati czikkeket ezen palotában a’ leggazdagabb raktárakból lehet válogatni, ’s hogy semmi el ne maradjon , az épületben két szinház és fürdők is találtatnak. Egyike ezeknek a’ Théátre Frangais, első színháza az egész világnak. XIV. Lajos, ki a’ franczia irodalomért, művészetért és dicsőségért any-56