Atlétika, 1994 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
TARTALOM Országos atlétaértekezlet...........................1 Szomszédolás (Edzőtábori tapasztalatok Romániából)................................................7 A “módosult tudatállapot”......................11 A 800 méter első Európa-bajnoka........17 Hírcsokor....................................................20 Kötetlen edzői találkozó..........................24 Jó tanulók - jó sportolók Harminckét fiatal atléta a díjazottak sorában.......................................................26 Hazai fedettpályás örökranglista............31 Fedettpályás világcsúcsok.........................35 Általános tudnivalók a bajnokságokon való indulás feltételeiről...........................36 Versenykiírások.........................................36 A szakosztályok 1993. évi rangsora a serdülő B-korosztályban...........................42 Fedettpályás versenynaptár......................44 Címlapfotó: A SAMSUNG cég képviselője és a MASz elnöke aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében a sportág immár hagyományos nemzetközi fedettpályás versenye az elkövetkező években a SAMSUNG Kupa nevet fogja viselni. (Fotó: Kodrucz) Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR). 1900 Budapest, XIII., Lehel utca 10/a közvetlenül, vagy postautalványon, valamit átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636-021-02799 jelzőszámra. Előfizetési díj: egy évre 780.- Ft ATLÉTIKA 38. évfolyam 1. szám • 1994. január A Magyar Atlétikai Szövetség lapja Szerkesztőség: Magyar Atlétikai Szövetség 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3. Szerkesztő: Krasovec Ferenc Felelős kiadó: Schulek Ágoston ISSN 0571 -799 x Készült: Copy Kft. Budapest Telefon: 1313-042 Országos atlétaértekezlet (1993. december 11., Magyar Testnevelési Egyetem) A megnyitó szavakat mondó Pignitzky Péter főtitkár úgy fogalmazta meg az értekezlet célját, hogy a sportág szempontjából igen hasznos "ha beszámolunk a végzett munkáról, megbeszéljük közös dolgainkat, számot vetünk sikereinkről és kudarcainkról". A tavalyi hasonló összejövetel sikerét felidézve elmondta, hogy az idén "foglalt volt a tatai edzőtábor", ami a szűkös anyagiakat tekintve "nem is jött rosszul a szövetségnek". A közel száz megyei és egyesületi vezető részvételével zajló értekezlet előadói pulpitusára lépő Schulek Ágoston bejelentette, hogy a MASZ elnöksége a szövetség szakmai alelnökévé választotta Fejes Zoltán mesteredzőt. A MASZ elnöke kifejtette, hogy ennek az értekezletnek a megbeszélésre kell helyeznie a hangsúlyt ("hazánkban ma nagyobb szükség van az együttgondolkodásra, mint régen"). Az elmúlt rezsimben bizonyos szempontból könnyebb volt a helyzet - mondta -, vártuk az utasításokat, amiket aztán kényelmesen, több-kevesebb sikerrel végre is hajtottunk ("ma már magunknak kell dönteni!"). Ki kell lépni a bizonytalan helyzetből - folytatta -, ha mindenki igyekszik jól csinálni a maga kis dolgait - van remény a kibontakozásra! Vidéken (ahogy az elnök fogalmazott: "a végeken") továbbra is reményt keltően él, fejlődik az atlétika. A nehéz gazdasági helyzet ellenére újabb és újabb szponzorok jelennek meg az egyesületek, szakosztályok életében, új pályák épülnek, mi több, új szakosztályok alakulnak. A teljesség igénye nélkül felemlítette Zalaegerszeg ("kitűnő szponzori háttér"), Veszprém ("új műanyag pálya"), Nyíregyháza ("az egyik legelmaradottabb helyzetű terület, s mégis felvállalta az ifjúsági Eb megrendezését"), Miskolc és Salgótarján ("nem csak az ugrógála okán") példáját. A fogékony, törekvő sportvezetés - mondta az elnök - meg tudja találni a helyi erőket. ("Az egészséges lokálpatriotizmus sportágunk jövőjének egyik záloga!”) Schulek Ágoston a szakmai munkáról szólva elmondta, hogy tovább csökkent a főfoglalkozású edzők és a "fizetett” versenyzők száma ("ez utóbbival egyet is értek, sosem néztem jó szemmel amikor a gyerekek pénzt kaptak sportteljesítményeikért, vagy amikor másod-, illetve gyenge elsőosztályú versenyzők fizetést kaptak a pályán nyújtott produktumukért"). Maga az a tény, hogy kevesebb az edző, önmagában nem feltétlenül negatív tendencia ("az eredmények nem igazolták, hogy a minél több főállású edző a siker kulcsa"). A körülmények javításával, az edzői munka magasabb erkölcsi és anyagi megbecsülésével lehetne előbbre lépni. Újfajta támogatási módokat kell keresni s elsősorban a diáksport felé kell fordítani a figyelmet (kollégiumi elhelyezés, tandíjmentesség, sportösztöndíj stb.), ha nagyobb sikerekre vágyunk. Az elnök a szövetség munkájának egyik legnagyobb hiányosságát abban látja, hogy nem jutott kellő erő és figyelem a szakmai munka támogatására. Nincsenek megfelelő fórumok a tapasztalatcserére, megszűnt a kötelező továbbképzés ("felmerül a kérdés, ne vezessük-e be újra?"), kevés a szakfordítás, alig jelennek meg szakcikkek ("a sikeres edzőknek papírra kellene vetni tapasz- ATLÉTIKA1