Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

2005. január ATOMERŐMŰ 3. oldal Úgy vélem, általánosságban nyu­godt szívvel kijelenthető, az emberi tudás egyre nagyobb területet hódít meg a világegyetemből, ugyanak­kor ismereteink egyre „hézagosab­bak”, egyre nehezebb lépést tartani a fejlődéssel. Pedig a körülöttünk lévő világot csak annyira érthetjük, amennyire ismerjük azt. Fentiekből kiindulva egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne érdeklődjünk, ne értsük, ne tudjuk, hogy miként működik. Minél mélyebben ismerjük, annál tartósabban, annál nyugodtabban tudunk vele együtt létezni. A fenti állítások igazak a nukleáris energia vonatkozásában is. Az embe­rek többségének - legyen szó akár idősebbekről, akár fiatalabbakról - igen­csak hiányosak az ismereteik, amikor e témáról van szó. Azt persze szinte mindenki tudja, hogy Magyar­­országon, Pakson üzemel atomerőmű, amely „villanyt gyárt”, és még olcsón is teszi, ám arra a kérdésre, hogy ho­gyan működik, miképpen lesz az „atomból” világítás vagy fűtés, mi­lyen hatásai vannak, többnyire nem kapunk választ, vagy ha mégis, in­kább csak sejtések, tévhitek hangza­nak el. Nem meglepő hát, hogy az olyan szakszavaktól, mint pl. atom, magha­sadás, radioaktivitás, tartanak az em­berek, és nem igen tudják helyén ke­zelni a szavak mögött rejlő tartalmat. Bizonytalanná válnak, hiszen isme­retlen területre tévedtek, így pedig ki vannak szolgáltatva a média híreinek, amelyeket az esetek jelentős hánya­dában a témában egy jottányival sem jártasabb szereplők tesznek „köz­kincsé”. Ezért aztán a nukleáris ener­giával kapcsolatosan az újságot olva­só, televíziót néző emberekhez eljutó információk sem segítenek pótolni a hiányos ismereteket, sőt... Márpedig a nukleáris energia és az atomerőművek részei világunknak, ezért hát a „békés egymás mellett élés” érdekében fontos lenne, hogy rendelkezzünk ismeretekkel, milyen folyamatok zajlanak le addig, míg fel­kapcsoljuk otthon a villanyt. Vannak, akik vallják, az emberiség egyik legnagyobb vívmánya, hogy meghódította az atomi folyamatok fe­letti ellenőrzést, de van, aki szerint ez a fajta energia a tömegpusztító fegy­verek legszörnyűbb fajtáját szabadí­totta az emberiségre. Nos, az igazság valószínűleg ezúttal is valahol a két nézet között helyezkedik el. Most in­duló sorozatunk nem szakemberek­nek, hanem „átlagembereknek” szól, megkíséreljük közelebb hozni őket az atom világához, annak békés célú fel­­használásának „iskolapéldájához”, az atomerőműhöz, annak működéséhez, főbb folyamataihoz. Remélve azt, hogy a tisztelt olvasó ezáltal véle­ményt formálhat arról is, „áldás” vagy „sorscsapás” számunkra a nuk­leáris energia. Véleményt mindenki­nek magának kell alkotnia, az alábbi­ak legfeljebb csak segítséget jelent­hetnek a véleményalkotáshoz. Mi az atom? Az atom az ókori görögök szerint a legkisebb, így egy és oszthatatlan ele­mi részecske. Nos, azóta eltelt egy ke­véske idő, mialatt az atomszemlélet alaposan megváltozott. Mai tudásunk szerint az atom mégiscsak osztható, pozitív töltésű atommagból és a körü­lötte keringő elektronokból áll. Az elektronok kijelölt pályákon keringe­nek rögzített távolságra a mag körül. A mag körüli pályán, ún. elektronhé­jon keringő elektronnak csak megha­tározott, diszkrét értékekkel, egy (energiaminimumot jelentő) kvantum energiájának többszörösével jelle­mezhető energiája van. (Rögtön az elején egy „ronda” szó? Nem cél a tisztelt olvasó elrettentése, nem is boncolgatjuk mélyebben jelentését. A kvantumot fogjuk fel úgy, mint egy energiacsomagot, amely meghatáro­zott, vagyis diszkrét energiával ren­delkezik. A kvantum egy,,részecske”, melynek sem kiterjedése, sem töme­ge, csakis energiája van.) Az egyes elektronhéjakon csak meghatározott számú elektronok tartózkodhatnak. Amikor az elektron az egyik pályáról a másikra átlép, akkor a két szint kö­zötti energiakülönbséget vagy a kör­nyezetétől kapja, vagy a környezeté­nek adja le foton formájában. A legki­sebb energiája a maghoz legközelebb eső elektronnak van. Az ábrán a 3. elektronhéjról egy elektron éppen az 1. elektronhéjra ug­rott, miközben az atom a két szint kö­zötti energiakülönbséget egy foton formájában kisugározta. Az elektron helyzeti (potenciális) energiája ponto­san a foton energiájával megegyező mértékben csökkent. Az atommag méretében­ igen ki­csi, az egész atom térfogatának né­hány százalékát foglalja csak el. Talán úgy lehet ezt szemléletesebben elképzelni, hogy ha a hidrogénatom maga egy focipálya nagyságú lenne, akkor az elektronja futkosna a futópá­lya salakján körbe-körbe, míg a mag a kezdőpontban lenne. Viszont ebben a kicsi térfogatban összpontosul az atom teljes tömegének több mint 99%-a. Az atommagban vannak a nukleo­nok, amik lehetnek pozitív töltésű pro­tonok vagy semleges neutronok. A ne­utron tömege valamivel nehezebb, mint a protoné. Az elektronok az atom­mag körül keringenek igen nagy se­bességgel. Töltésük negatív, és töme­gük igen kicsi, kevesebb, mint egy nukleon tömegének 1/1000-ed része. Az egyes elemeket az atomok periódu­sos rendszere tartalmazza. (Folytatás a következő számban.) Medgyesy : Az atom mérete és tömege annyira ki­csi, hogy a megszokott mértékegység­rendszer használata - még ha lehetséges is - kényelmetlen. Ezért kerültek beve­zetésre a tömegnek és az energiának olyan mértékegységei, melyekkel már könnyebben ki lehet fejezni az atomi méretekben megszokott mennyisége­ket, így a tömeg mértékegysége az ato­mi tömegegység (ate) és egy atomi tö­megegység 1,66x10-24 gramm. A pro­ton és a neutron tömege közelítőleg 1 ate. Az energia mértékegysége atomi méretekben az elektronvolt (eV), és egy elektronvolt 1,602x10­19 joule, elektro­mos térben ennyi energiát kap egy elektron egy volt potenciálkülönbségen átesve. Ugyan nem kapott külön mér­tékegységet, de az általunk ismert legki­sebb töltéssel az elektron vagy a proton rendelkezik. Tudjuk, hogy abszolút ér­tékben ezek megegyeznek. Ez a töltés­mennyiség az elemi töltés, értéke 1,602x10-19 coulomb. A világot csak annyira érthetjük, amennyire ismerjük azt Mindennapjaink része: a nukleáris energia A hidrogén atom Bohr-féle modellje Biztonságosan, megbízhatóan A Biztonsági Igazgatóság (BIG) a paksi atomerőmű független fel­ügyelő és ellenőrző szervezete a nukleáris biztonság, a fizikai véde­lem, a sugárvédelem, a munka- és tűzvédelem, a környezetvédelem és a hatósági kapcsolatok területén. Tevékenységi köréhez tartozik to­vábbá az erőművi minőségbiztosí­tás, minőségellenőrzés, anyagvizs­gálat, valamint a minőség felügye­lete, ellenőrzése és biztosítása. Az igazgatóság elmúlt évi tevé­kenységéről és idei célkitűzéseiről Radnóti István biztonsági igazgató úrtól kértem tájékoztatást. - Melyek voltak az igazgatóságot érintő fő feladatok és legnagyobb eredmények? - A múlt év a 2. blokki 1. sz. akna helyreállításának és a 2. blokk újrain­dításának a jegyében telt el. Az üzem­zavar utáni kivizsgálások azt mutatták, hogy a paksi atomerőműben a bizton­sági kultúra javításra szorul, és ez az üzemzavar kialakulásában is szerepet játszott. Ezért különös figyelmet for­dítottunk a biztonsági kultúra erősíté­sére mind a helyreállításnál, mind a 2. blokk visszaindításánál. Mindegyik te­rületen olyan eredményeket értünk el, ami bíztatást adhat arra, hogy a jövő­ben az erőmű tekintélye visszaáll, és az eddigieknél is biztonságosabban és megbízhatóbban tovább üzemel. - Milyen kép vázolható a biztonsá­gi értékelés, illetve a biztonsági muta­tók alapján? - A biztonsági kultúra területén tett erőfeszítéseinkre több módon is vis­­­szajelzést kaptunk. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) a múlt évben két alkalommal is járt a paksi atomerőműben, és bár más terü­­letet vizsgáltak, figyelemmel voltak a mi tevékenységünkre is. Értékes ész­revételeket és megjegyzéseket tettek a biztonsági kultúra javítását célzó erőfeszítéseinkkel kapcsolatban. A si­kerek és előrelépések elismerése mel­lett rámutattak azokra a területekre is, ahol tovább kell javulnunk. A biztonsági mutatók trendje alap­ján egyértelmű következtetéseket lehet levonni. Az üzemzavar évében, 2003-ban a biztonsági mutatók erőteljesen romlottak. A 2004-es biztonsági muta­tók egy részét már feldolgoztuk, ami alapján megállapítható, hogy 2004- ben javuló tendencia mu­tatkozik, de a 2002-es szintet nem értük el. Ez azt mutatja, hogy a 2. blokk eseményei kihatottak a 2004-es évre is, és nem minden tekintetben sike­rült az üzemzavart meg­előző állapotot elérni. Meg kell állapítani azon­ban azt is, hogy akkor mű­ködött volna igazán jól ez a biztonsági mutatórend­szer, ha az adatokból következtetve, előre látható módon az üzemzavar előtt már megjelentek volna a problé­más területek. A mutatórendszer - an­nak ellenére, hogy korrekcióra szorul - határozottan hasznos, mivel az ese­ményeket híven tükrözi, a 2004-es év javuló tendenciája mellett a megoldan­dó feladatokra is rámutat. - Milyen az együttműködés a nem­zetközi és hazai atomenergiai szerve­zetekkel? - A nemzetközi szervezetek közül ki kell emelnem a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökséggel és a WANO-val (Atomerőművet Üzemeltetők Világszö­vetsége) való együttműködést. Mindkét szervezettel sikerült erősíteni a bizal­mat. A NAÜ-vel való kapcsolatunkról már az előbbiekben szóltam. A WANO a múlt év augusztusában utóvizsgálatot tartott az erőműben. A 2003-as üzemza­var után tett látogatásuk alkalmával megfogalmazott javaslatok érvényre ju­tását, az intézkedések végrehajtását el­lenőrizték. Ők is megállapították, hogy műszaki területen egyértelmű az előre­lépés, a biztonsági kultúra területén a fejlődés jelei mellett azonban további erőfeszítésekre van szükség. A két nem­zetközi szervezet véleménye egybe­hangzó, melyből számunkra egyértel­mű feladatok következnek. Nagy meg­mérettetés lesz a február végén sorra kerülő OSART-utóvizsgálat, ami egyi­dejűleg tekinti át a 2001-es OSART- vizsgálat eredményeinek, illetve az üzemzavar utáni NAÜ-ellenőrzésen tett javaslatoknak a sorsát. Erre nagyon ké­szülünk, mert a NAÜ véleménye nagy­mértékben meghatározza a PA Rt. nem­zetközi megítélését. A hazai szervezetek közül a BIG el­sősorban a hatóságokkal, kiemelten a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság­gal tartja a kapcsolatot. Itt erősödött az egymás kö­zötti megértés, a bizalom. A többi magyar szervezet­tel (elsősorban tudomá­nyos kutatóintézetekkel, tervezőintézetekkel) az erőmű más egységei áll­nak összeköttetésben. Egyértelmű, hogy azt a műszaki kihívást, amit a helyreállítás és a 2. blokk visszaindítása jelentett, csak a többi szervezettel való szoros együttműködéssel lehetett megoldani. - Az üzemidő-hosszabbítással kap­csolatban a Biztonsági Igazgatóságra milyen feladatok hárulnak? -Az üzemidő-hosszabbítás stratégi­ai cél, melynek alapfeltétele, hogy a meglévő problémákat megoldjuk. Az üzemzavar következményeinek fel­számolásával párhuzamosan azonban az üzemidő-hosszabbítás munkáit is végezni kell, hiszen jelenleg jogszabá­lyi előírások kötnek a határidőhöz. A Biztonsági Igazgatóság feladata ebben a munkában sokrétű. A legfontosabb a hatóságokkal való kapcsolattartás, az engedélyezési folyamatban való ér­dekérvényesítés, ami garantálja, hogy a törvényi határidőket be tudjuk tarta­ni. A másik fontos feladatunk az üzem­idő-hosszabbításban közreműködő, erőművön belüli szakmai szervezetek munkájában való részvétel. Az üzem­idő-hosszabbítás egyik lényeges eleme a berendezések öregedéskezelése, vizsgálata. Ebben kiemelkedő szerepet játszik az igazgatóság anyagvizsgálati és minőségellenőrzési osztálya. Szak­mai hozzáértésük és tudásuk feltétle­nül szükséges az üzemidő-hosszabbí­tás megvalósításához. - Melyek az idei év fő tervei, célki­tűzései? - Ebben az évben, hasonlóan az el­múlt évhez, nyugodt és tervezett munkavégzésre van szükség. 2005- ben folytatni kell a Szervezeti Műkö­désfejlesztési Programot, és kiemel­ten kell kezelni a biztonsági kultúra fejlesztését. Folytatni kell a 2. blokki 1. sz. akna elhárítási munkáit. Az el­hárítási munkák tényleges elkezdésé­ig még nagyon komoly műszaki fel­adatokat, problémákat kell megolda­ni. Nagy kihívást jelent a 2. blokk ez évi üzemeltetése. A szokásostól eltérő tevékenységeket kiemelt figyelem­mel és biztonságosan kell elvégezni. A 2. blokkon decemberben megkez­dődött a nagy főjavítás, amit az üte­mezésnek megfelelően, sikeresen el kell végezni. Ebben a Biztonsági Igazgatóság kiemelt tevékenysége a reaktortartály anyagvizsgálata és a re­aktor műszaki felülvizsgálata. A 3. blokk főjavításán szintén esedékes lesz a reaktortartály anyagvizsgálata és a műszaki felülvizsgálat. Hasonló­an kiemelt feladat az 1. és 4. blokk biztonságos üzemeltetése, és a főjaví­tások elvégzése. Jelentős feladat há­rul az igazgatóságra nagyobb rendez­vények lebonyolításában is. Nagy fontossággal bír a február végén zajló OSART-utóvizsgálat, az ősszel sorra kerülő WANO-vizsgálat, és az októ­berben Budapesten megrendezésre kerülő WANO-közgyűlés, ahol a há­zigazda szerepét a PA Rt. látja el. Ez utóbbi egy olyan esemény, amely igen nagy nemzetközi szakmai és sajtóvisszhanggal jár. A sikeres meg­rendezés ezért is nagyon fontos szá­munkra, melyhez azonban elenged­hetetlen, hogy az atomerőművet biz­tonságosan és megbízhatóan üzemel­tessük. Lovásziné Anna Újra van rendőre Gerjennek Január 4-én ünnepi testületi ülés keretében iktatták be Gerjen új körzeti megbízottját, Józsa Márk őrmestert. Az beiktatáson jelen volt Dr. Kustra József megyei rendőrkapitány és Illés László, a paksi rendőrkapitányság vezetője. Genye Benő alpolgármester úr kö­szöntő szavai után Mónus Attila, Józsa Márk felettese olvasta fel a kinevezési parancsot, és értékelte Gerjen elmúlt évének bűneseteit, kiemelve, hogy amikor a községben nem volt körzeti megbízott, megnövekedtek a bűncse­lekmények száma, s reményét fejezte ki, hogy újra a régi nyugodt település­sé válik Gerjen. Ezt követő­en átadta Józsa Márknak a kinevezési papírokat. Végül az alpolgármester úr gratulált, és köszöntötte az új gerjeni rendőrt, meg­ígérve, hogy a település se­gíteni fogja munkáját. JÓZSA MÁRK őrmester 1981-ben született, hatéves koráig Gerjenben élt szüleivel, majd a csa­lád Paksra költözött. Nagyszüleihez rendszeresen visszajárt a faluba. 2000-ben végzett a Szekszárd- Palánk Közbiztonsági Gimnázium­ban. Majd elvégezte a Budapesti Rendészeti Szakközépiskolát, és 2002-ben a készenléti szolgálat Tá­mogató Kommandójába nyert felvé­telt. Gyakorlatát Pakson töltötte, itt tetszett meg neki a közrendészeti szolgálat. 2003-tól a Paksi Rendőr­­kapitányság állományában szolgált, és 2004-ben lett közrendészeti járőr. Majd 2005. január 1-től Gerjen köz­ség körzeti megbízottja. - Már gyermekként segíteni sze­rettem volna az embereknek, hogy nyugodtan és biztonságban élhesse­nek. Ezért választottam a rendőri pá­lyát. Nagyon örülök, hogy Ger­jenben lehetek körzeti megbízott. Szeretném, ha munkámmal hozzájá­rulhatnék, hogy ez a kis Du­na melletti település ismét a „béke szigete" lehessen. Szeretnék előadásokat tar­tani a különböző korosztály­ok számára iskolás kortól a nyugdíjasokig, ahol az őket érintő közbiztonsági dolgok­ról tájékoztatnám az érdek­lődőket. Ezzel is hozzájárul­nék, hogy biztonságban élhessenek. Remélem, hogy minden gerjeni polgár és a polgárőrség tagjai segít­ségemre lesznek abban, hogy a falu­ba szívesen jöhessenek a turisták, vendégek, mert tudják, hogy itt nyu­godtan pihenhetnek. Máté Dénes

Next