Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám
2 Biztonságosabb lett Budapest energiaellátása Jelentősen javult Budapest és térsége villamosenergia-ellátása azzal, hogy november 11-én átadták a 4,5 milliárd forintos beruházással felújított átviteli hálózati alállomást Gödön. A térség legnagyobb beépített transzformátorkapacitásával rendelkező létesítmény - amely egyben a főváros áramellátásának egyik fő csomópontja - a két évig tartó felújítási munkálatok alatt megszakítás nélkül üzemelt. A rekonstrukció után a gödi alállomás úgy a hazai, mint európai viszonylatban is rendkívül korszerű hálózati csomóponttá vált. A 400/220/120 kV-os alállomás nemcsak az ország belső energiaellátásában játszik fontos szerepet, de ezen a létesítményen keresztül valósul meg a magyar és a szlovák villamosenergia-rendszer közötti két 400 kV-os átviteli hálózati összeköttetés egyike, amely az európai együttműködésben is fontos - jelezte az avatáson Tari Gábor, a rendszerirányító Mavir vezérigazgatója. A rekonstrukció jelentőségét jelzi az is, hogy a magyar villamosenergia-hálózat legkoncentráltabb terhelését Budapest és környéke jelenti, így figyelembe véve a növekvő energiaigényeket is, egy lehetséges üzemzavar is itt okozhatja a legjelentősebb kiesést. Ezért vált szükségessé az 1968-ban üzembe helyezett alállomás felújítása, amely a mostani rekonstrukciót követően kiemelt szerepet kap az energiaellátás biztonságában. A 2006 végén megkezdett és idén befejezett felújítás keretében - az alállomási technológia egységesítése érdekében - a 400 kV- os kapcsolóberendezésben található kén-hexafluorid (SFG) gáz szigetelésű mezők teljes egészében átépítésre kerültek, mégpedig hagyományos primer készülékek alkalmazásával. Teljesen új, digitális védelmi és irányítástechnikai rendszerek épültek ki a technológiák nagy biztonságú, folyamatos kiszolgálására az alállomás mindhárom feszültségszintjén. A 120 kV-os technológiában a korábban már lecserélt megszakítók kivételével - teljes egészében új, európai színvonalú primer készülékek lettek beépítve. Közbeszerzési eljárás keretében a környezetvédelmet is kiemelt szempontként kezelve megvalósult a régi olajszigetelésű söntfojtók új, 18 kV-os száraz, csökkentett veszteségű és zajszintű műgyanta-szigetelésű söntfojtókra történő cseréje. (Ezekkel a söntfojtókkal lehet biztosítani, hogy a hálózat optimális feszültségtartományban üzemeljen.) A rekonstrukció eredményeképpen ez év augusztusában az alállomás Albertirsa kezelőközpontból távkezeltté vált. Ez azt jelenti, hogy a teljes alállomási technológia felügyelete Albertirsa kezelőközpontból történik, és onnan végzik el a szükséges beavatkozásokat (kapcsolási műveleteket) is. A Mavir célkitűzése szerint 2010-ig befejezik a teljes hazai átviteli hálózat rekonstrukcióját, mellyel a hazai villamosenergia-ellátás biztonságát sikerül európai szintűre emelni. A Mavir egyébként évi 20-20 milliárd forintot fordít hálózatfejlesztésre és karbantartásra, felújításra. Tari Gábor jelezte azt is, hogy két-három héten belül adja be a Mavir a Magyar Energiahivatalnak (MEH) azt a hálózatfejlesztési javaslatot, amelyet kétévente kell elkészíteniük. Ezzel együtt dolgoznak a rendszerirányító tőzsdére vitelének előkészítésén is, ezt a programot jövő év március végére fejezik be. Már beadta a Magyar Energiahivatalnak a Mavir az áramtőzsde létesítésének engedélykérelmét, valamint készül a tőzsde üzleti terve is. Ennek várható év végi elfogadását követően a jövő év első félévének vége körül kezdődhet meg a kereskedés. Mayer György ----------------------------------------------------- m paksi atomerőmű 2009. jani • • Összetett és bonyolult év volt Folytatás az 1. oldalról. Nyitott szemmel járva úgy tűnik, egyre szerteágazóbbak a társadalmi kapcsolataink. Hogyan értékeli ezt a területet? - Túlzás nélkül mondhatom, hogy évtizedek óta rengetegen érdeklődnek a paksi atomerőmű iránt, és ez az érdeklődés 2008-ban sem lankadt. Társadalmi, politikai, diplomáciai tevékenységünk igen pezsgő képet mutat. Nagyon sok nagykövetet fogadtunk, járt nálunk a svéd, lengyel, finn, cseh és belorusz nagykövet. A politikai közélet szereplői is élénk érdeklődést mutatnak az atomerőműben folyó munkák és események iránt. Ez teljesen természetes, ezt így találjuk rendjén, hiszen összhangban van a teljesen nyitott tájékoztatási politikánkkal, és alapja annak a társadalmi bizalomnak, amely nélkül nem tudna működni az erőmű. Rendeztük kapcsolatainkat 2008-ban a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulással (TEIT). Hosszas tárgyalások után egy hosszú távú megállapodást sikerült megkötnünk, amivel gyakorlatilag tíz évre tudjuk garantálni a korrekt és kiszámítható együttműködést. A teljesen új alapokra helyezett együttműködést a tulajdonossal is megismertettük és jóvá is hagyattuk. Azt gondolom, hogy a hosszú távú terveink végrehajtásához elengedhetetlen a környező települések támogatása. Van még egy nagyon fontos változás 2008-ban, ugyanis a részvénytársaság igazgatóságának a korábbi elnöke, dr. Molnár Károly egy fontos kormányzati felkérésnek tett eleget, miniszteri beosztásba került, ezért az elnöki posztról le kellett mondania. Az igazgatóság Pónya József urat, az atomerőmű korábbi vezérigazgatóját választotta meg elnöknek. Azt gondolom, egy olyan szakember került az igazgatóság élére, aki nagyon pontosan és jól ismeri a társaságunk működését. Az ő tekintélye, szakmai ismerete garancia arra, hogy a jövőbeni irányokat a tulajdonossal egyeztetve helyesen jelöljük ki, abba az irányba menjünk, amely alapvetően a részvénytársaság működésének javát fogja szolgálni. Milyen szervezeti változások voltak és lesznek, vagy maradunk a mostani sémában? Ketté kell választani a dolgot, az egyik a működés, a másik a szervezeti struktúra. Folyamatosan változik a világ körülöttünk, változnak a jogszabályok, a gazdasági életünket meghatározó feltételekben szintén állandósult a változás. Nekünk egy olyan működést, egy olyan szervezeti struktúrát kell kialakítanunk, amely alapvetően képes igazodni a változó világhoz. Egy olyan működési modellt dolgoztunk ki 2008-ban, amelyet majd egy széles körű egyeztetés után, várhatóan 2009-ben be tudunk nyújtani a nukleáris hatósághoz. Természetesen egy olyan optimális szervezeti struktúra kialakítása is szükséges, amely kizárja a párhuzamos munkavégzést. Ehhez az erőforrások rendelkezésre állnak, de ott, ahol szorít a cipő, szükség van jó szakemberek további bevonására. Összességében azt gondolom, hogy jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évben a cégünk, és további változásokat csak alapos elemzés után lehet a szervezeti struktúrában végrehajtani. Beszélgetésünk idején még tartanak az országos sztrájkok. Milyen az erőmű vezetése és az érdekképviseletek viszonya? - Úgy gondolom, az érdekvédelmi szervezetekkel egy korrekt együttműködés van jelen az erőműben. Látva azt, hogy milyenek a viszonyok Magyarországon, ezt a válsághelyzetet alapvetően soha nem hitte el az ember, hogy majd beköszönt és nekünk is szembe kell ezzel néznünk. Óriási veszélyeket rejteget, nagyon sokan veszíthetik el a munkahelyüket. Egy ilyen szituációban a társadalom és a környezetünk érzékenysége fokozott mértékű. Az erőműben, amely ma biztos munkahelyet jelent, minden vezető munkatársammal azon dolgozunk, hogy hosszú távon is megőrizzük a munkahelyek biztonságát. Nekünk is kellő toleranciát és tiszteletet kell gyakorolni. Tehát ezt a fajta érzékenységet környezetünknek szem előtt tartva kell a szakszervezetekkel történő együttműködést is kezelni. Köszönöm az interjút! Beregnyei Miklós Új magyar-román távvezeték A sikeres próbaüzemet követően december 10-én adták át a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. és a román rendszerirányító Transelectrica együttműködésében készült Békéscsaba(Nadab)-Arad közötti új 400 kilovoltos hálózati összeköttetést, valamint ezzel együtt üzembe helyezték az Arad megyei Nadabon található 400 kilovoltos alállomást is. A beruházás országhatárig történő kiépítése, vagyis a Mavirra eső része mintegy 4,2 milliárd forintba került, melyhez 500 millió forint uniós támogatást nyert a rendszerirányító. Az új 400 kilovoltos összeköttetés egyrészt növeli a térség ellátásbiztonságát, másrészt a határkeresztező kapacitás mindkét oldali emelésével hozzájárul a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez. A új távvezeték ezeken túlmenően jelentős infrastrukturális elemét képezi az alakulóban lévő egységes európai villamosenergia-piacnak is, mivel elősegíti a regionális együttműködést és növeli az európai egyesített villamosenergia-rendszer (UCTE) hálózatának üzembiztonságát - mondta Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója. A beruházás során a békéscsabai alállomás bővítését is elvégezték, így a rendszer lehetőséget biztosít a későbbiekben egy harmadik román irányú, ugyancsak 400 kilovoltos összeköttetés kialakítására is. Az összeköttetés megvalósítására vonatkozó előkészítési munkálatokat, a terveket és tanulmányokat, valamint az építést az Európai Unió TEN-E (Trans European Networks Energy) programja keretében mintegy félmilliárd forinttal támogatta. Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek (MVM) vezérigazgatója az üzembe helyezésen elmondta, hogy a Mavir függetlensége itthon és külföldön egyaránt megkérdőjelezhetetlen, ami azt jelzi, hogy a rendszerirányító rendkívül jól működik az MVM csoporton belül. Az MVM csoportszintű működése egyébként a jelenlegi gazdasági válságban többek között azt a fajta védettséget is jelenti a Mavirnak, hogy nyugodtan folytathatja az ilyen jellegű beruházásokat. Mayer György L'Ércbe öntve Lévai András akadémikus születésének 100. évfordulóján a Műegyetem Gépészmérnöki Kara és az MTA Lévai András Energetikai Alapítvány emlékszobrot állított a hőerőművek tanszék alapító professzorának. Az emlékszobor - melyet Ágh Fábián szobrászművész készített - ünnepélyes avatására 2008. december 19-én került sor a „D” épület földszinti aulájában. Dr. Petz Ernő, a Lévai-alapítvány kuratóriumának elnöke, a Paksi Atomerőmű Zrt. volt vezérigazgatója (1991-1994) celebrálta az ünnepi rendezvényt. Laudációt mondott Stefán Gábor dékán, és a szobrot is ő leplezte le Petz Ernővel együtt. Az aula teljesen megtelt a volt munkatársakkal, tanítványokkal, tisztelőkkel és érdeklődőkkel. Az ünnepi műsor keretében Rónaszéki Mónika és László Zsófia fuvoladuóját és Kubik Anna előadásában Wass Albert versét élvezhette a nagyszámú közönség. Előző számainkban már méltattuk Lévai András munkásságát és szerepét az atomenergetika magyarországi megjelenésében. Ezen munkásság előtti tisztelgés lehetőségét teremtette meg az atomerőmű azzal, hogy a szobor elkészítésének és ünnepélyes felavatásának költségeit magára vállalta. A szobornál az atomerőmű nevében koszorút helyezett el Süli János, Mittler István és Lenkei István.