Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-06-01 / 6. szám

2009. június mum paksi atomerőmű- Napjainkban zajlottak le az írásbe­li érettségik az Energetikai Szakkö­zépiskolában, erről kérdeztem Sza­bó Béla igazgató urat. Beszélgettem Benkő Eszterrel, Simon Nikolettel és Pál Tamással, akik 10 éves érett­ségi találkozójukat tartották. Jelenleg is zajlik az érettségi, mik az idei tapasztalatai Igazgató úr? Az érettségi nagyon jól meg van szervez­ve mind központilag, mind pedig helyileg. Gyakorlatilag nálunk már befejeződtek május 25-én az írásbeli érettségik közép- és emelt szinten is. Középszintből az alap­­tantárgyak (irodalom, nyelvtan, matemati­ka, idegen nyelv és egy választott tárgy) voltak meghirdetve, míg emelt szintből matematika, történelem és informatika írásbelit tehettek a tanulók iskolánkban. Százhuszonhatan jelentkeztek nálunk az érettségire, ebből az idei évben nagyon so­kan, közel hetvenen választották az infor­matika középszintű érettségi vizsgát az alaptárgyak mellett. Van e kimutatása az iskolának a to­vábbtanulással kapcsolatban? A továbbtanulásról kicsit nehéz képet adni, mert érettségi után a mi tanulóink el­sősorban a tizenharmadik évfolyamon a szakképesítés megszerzését célzó tovább­tanulást választják, tehát az érettségivel nem fejeződik be számukra itt az iskolánk­ban a pályafutásuk. A tömeges jelentkezés a felsőoktatásban a tizenharmadik évfo­lyamnak a végén van. Milyen lehetősége van az itt végzett diá­kok további életének nyomon követésé­re? A pályakövetési rendszernek a működ­tetését törvény írja elő, sajnos ez a törvény nem ad lehetőséget a megvalósításra, így minden iskola sokféle módszerrel próbál­­kozik. Ez idáig még nem sikerült rátalálni a megfelelő módszerre, amivel pontos in­formációt kaphatnánk a volt diákjaink to­vábbtanulásáról. Jelenleg kísérletezünk egy új variációval, szeretnénk egy webes felületet létrehozni, és onnan visszajelzést kérni a tanulóinktól, reméljük ez egysze­rűbb, mert számítógép elé nap mint nap le­ülnek, de borítékot már nehezebben visz­nek el a postára tapasztalataink szerint. Mi az, amit szívesen elmondana a jövő diákjainak? A szakmai tudásnak mindig értéke lesz. Egy szakképesítést megszerezni, vagy le­hetőségekhez mérten többet is akar, ez le­het egy igazán jó cél. Mindemellett termé­szetesen megfelelő formában és mennyi­ségben tanulni kell, hogy elérhesse min­denki a célját az élete során. Eszter, hogy emlékszel vissza az ESZI-re? 1998-ban, mikor még harmadéves ESZI-s di­ákként mi búcsúztattuk a ballagókat, a Va­lahol Európában című musical betétdalát énekeltük nekik útravalóul, miszerint "mindenki erős és életrevaló". 1999-ben már a magunk kedvére dúdoltuk a szere­nád estéin ugyanazokat a strófákat. Hogy az előttünk végző évfolyam diákjai mire vitték az elmúlt 11 évben, nem tudom. Ese­tünkben viszont­­ immáron egy évtizedes távlatból vizsgálva - igaznak bizonyult a dalszöveg, egytől egyig sikerrel vettük a nagybetűs akadályokat. A tízéves osztály­­találkozó alkalmából, a nosztalgia kedvéért tartott osztályfőnöki órán elhangzott beszá­molók során érdekes életpályák körvonala­zódtak. A többség egyetemi vagy főiskolai végzettséget szerzett a középiskolás szak­mánkban. Van néhány kivétel azonban, aki tanár, termékfejlesztő, közgazdász, kon­­troller, újságíró lett vagy saját céget alapí­tott. S bár a boldogulás sok pilléren nyug­szik, életútjaink azt mutatják, hogy az ES­­ZI-ben lerakott alapokra könnyű építkezni. Milyen meghatározó emlékeid van­nak az ESZI-ben töltött éveidről, Ta­más? Nehéz egy-egy dolgot kiragadni, sok fon­tos esemény történt az évek során velünk. Talán ilyen a művelődési házban adott da­los koncert az osztálytársaimmal, amikor a KFT "Afrika" című dalát adtuk elő, csak kicsit amatőr szinten. Vagy ilyen az ESZI- sportcsarnokban egy hét alatt megszerve­zett farsangi buli vagy az egész diák-önkor­­mányzati munkáink, ami olyan sok ta­pasztalatot adott a következő évekre. Középiskolás évei alatt gyakran álmo­doznak a diákok a jövőjükről. Niki, mit sikerült megvalósítanod, mi az, ami csak álom maradt, illetve men­nyire változtak ezek az álmok mos­tanra? Középiskola alatt én versenyszerűen sportoltam, az volt az álmom, hogy klas­­­szis kosaras lehessen majd belőlem. Mivel aztán az egyetem alatt a versenysport és az általam választott szak nem fért meg egy­más mellett, én amellett döntöttem, amivel hosszabb távra tudok tervezni, így maradt a tanulás és a sport hobbiszinten. Mára az álmaim már a családom körül forognak. Milyen érzés újra látni a volt osztálytár­sakat, Tamás? Vicces és egyben közhelyes is, amikor együtt vagyunk újra az osztállyal, akkor a régi egymás közti szerepek élednek fel is­mételten, mint annak idején a középisko­lában. Ilyenkor azt hisszük, hogy nem vál­tozunk. Együtt legalábbis újraélhető a múlt, a saját életünkben persze a különbö­ző körülményekhez alkalmazkodás eltérő "maszkokat" tett az arcunk elé, de erre a kis időre ezek eltűnnek. Érettségizők, kitartást, már közeledik a nyári szünet. Öregdiákok, remélem, hogy minden vágyatok valóra válik az évek során. Köszönöm igazgató úr, hogy nyilatkozott az érettségiről és to­vábbtanulásról. Prokob Ágnes FQ7l­f/: Érettségi és érettségi találkozó Paksi Turisztikai Információs Iroda - Tervek és eredmények A Polgármesteri Hivatal adott otthont a közelmúltban annak a tájékoztató fórum­nak, amelyen a Paksi Turisztikai Infor­mációs Iroda működését és a város turisz­tikai fejlesztését szolgáló jövőbeli terveit ismertette Paks város polgármestere és az iroda vezetése. Szerkesztőségünk ebből az alkalomból kereste meg Czink Dórát, az iroda vezetőjét. Mikor alakult meg és hol található a Paksi Turisztikai Információs Iroda? Az iroda 2007. július 1-én alakult Az Épí­tők úti üzletsoron működő Tensi Holiday Utazási Irodában található, amelyben "pak­si sarkot" alakítottunk ki. Az érdeklődőknek 4 nyelven - magyarul, angolul, franciául és németül - nyújtunk tájékoztatást a paksi tudnivalókról, aktuális programokról. Milyen eredményeket ért el az iroda a megalakítása óta? 2007-ben beindítottuk a "Paks város tu­risztikai hírlevele" elektronikus kézbesíté­sét, mely által mintegy háromezer e-mail címre juttatjuk el havonta a turisztikai ér­deklődésre igényt tartó híreket 2008-ban elkészítettük a "Paksi Kalauz"-t Paks város önkormányzata és a Tensi Kft. közös beru­házás révén elkészítette a város turisztikai honlapját (www.utazaspaks.hu), melyen a városunk iránt érdeklődők minden hasz­nos információt megtalálnak a szálláshe­lyektől kezdve, a kikapcsolódási lehetősé­geken keresztül a vendéglátó egységekig. Bekapcsolódtunk Magyarország leghíre­sebb turisztikai magazinja, a "Főtér" forga­tásába és a műsor szerkesztése. Egynapos paksi tanulmányutat (study tour) szervez­tünk turisztikai újságírók és utazásszerve­zők részére (Makovecz templom, Képtár, Paksi Halászcsárda, Atomerőmű Látogató Központ, Sárgödör tér állomásokkal). Fo­lyamatban lévő munkáink között említhe­tem egy új "Paks könyv" (8 nyelvű kiad­vány) készítését, egy 3 nyelven megjelenő 32 oldalas paksi turisztikai kiadvány, egy leporelló és 5 különböző paksi képeslap megalkotását, ezen kívül egy kétnapos study tour szervezését 2010-re. Turisztikai pályázatok írásában is közreműködünk. Kap-e kellő publicitást az iroda? Hon­nan tudhatnak róla azok, akik igény­be vennék szolgáltatásait? Tevékenységünk főként a regionális médi­ában jelenik meg. A Paksi Hírnökben "Utaz­zon Hozzánk" című turisztikai rovat indítot­tunk, valamit "Utazási tanácsok" rovatot ve­zetünk. Emellett különleges lehetőség, hogy beszámolhatunk a város rendezvényeiről, tu­risztikai újdonságairól a "Panoráma Bulle­tin" on-line turisztikai napilapban. Kialakult-e valamiféle együttműkö­dés azokkal a helyi szervezetekkel, amelyek profitálhatnak a paksi turiz­mus fellendüléséből? Igen. Paks Város Önkormányzata mel­lett több helyi gazdasági és társadalmi szervezettel állunk kapcsolatban, akik egyes programjainkat támogatták is már, így a Tensi Kft., a Paksi Halászcsárda, a Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egye­sülete, és Rideg Imre pálinkakészítő. Emellett megalakulásunk óta kiváló kap­csolatot ápolunk az ország valamennyi tourinform irodájával. Kiemelt kapcso­latban állunk a Dél Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósággal, Tolna Megyei Turisztikai Kht-vel, Szekszárdi Turizmus Kft.-vel, Pécsi TéDéeM Turisztikai Non­profit Kft-vel. Kialakult-e valamilyen együttműkö­dés az atomerőmű Tájékoztató és Lá­togató Központjával? Az atomerőmű városunk legnagyobb tu­risztikai attrakciója, ezért nagyon fontos­nak tartom a jó kapcsolat ápolását. Sok esetben keresnek meg minket ide érkező csoportok az atomerőművel való megis­merkedést is tartalmazó programjavaslatot kérve. Bízom benne, hogy ez az érdeklődés a Tájékoztató és Látogató Központtal való szorosabb együttműködés kialakulásához vezet a jövőben. Princz Zoltán 2009. május 15-én a múzeumi világnap alkalmából rendezett múzeumi majális­ra szeretettel várta a családokat a paksi Városi Múzeum és a Paksi Képtár. A ren­dezvényen került megnyitásra az "Óra alatt beszélgetni tilos" című kiállítás. Ez alkalomból ideiglenesen megnyitott kiál­lítást Ónodi Gyöngyi néprajzkutató ren­dezte. Mint mondta, a raktáron levő tár­gyak mellé több dolgot kaptak magán­­személyektől, és kértek kölcsön eszközö­ket az ózdi iskolamúzeumtól is. Az oktatás témája köré csoportosult idén a paksi Városi Múzeumnak a mú­zeumi világnaphoz kapcsolódó program­ja, a hagyományos múzeumi majális. A rendezvény keretében a Pro Artis Művészeti Iskola dráma tagozatának ta­nulói részleteket adtak elő a Paksi Mú­zeumi Füzetek gyermekéletet megidéző második kötetéből. Az előadásból kitűnt, hogy azóta sokat változtak a fegyelmezé­si módszerek. A rendezvényen a paksi iskolák mu­tatkoztak be. A múzeum ideiglenes tár­lata az elődök világát mutatta be, a jelen illusztrálására pedig a napjainkban mű­ködő általános és középiskolákat, vala­mint a művészeti iskolát kérte fel a mú­zeum. A bemutatkozók egy-egy sátorral várták az érdeklődőket, melyek ötlete­sek és változatosak voltak: a fényképal­bumokon és tablókon keresztül a hang­szerekig, a szakmát jelképező számító­gépig, robotig és varrógépig, művészeti alkotásokig sok minden várta a látogató­kat. A gyerekeket több kézműves lehető­ség várta. A játékos délutánon felidéztük nagy­­szüleink iskoláskorát és játékait is. Wollner Pál Múzeumi majális 15 A táplálkozás lelki, érzelmi összefüggései Evési szokásainkban hangulatunk, lelkiálla­potunk, érzelmi szükségleteink tükröződ­nek. A hétköznapi nyelvi fordulatok megmu­tatják, milyen szoros kapcsolatban áll az evés a szeretettel. A kedves, mosolygós, gü­gyögő kisdedet "ennivalónak" találjuk, szerelmünket "édesemnek" szólítjuk, s tudjuk, hogy a "férfi szívéhez gyakran a gyomrán keresztül vezet az út". A táplálkozásnak és a szeretetnek ez a szo­ros összefonódása életünk első hónapjaira vezethető vissza. Létezésünk első időszaká­ban semmilyen más életfunkciónak nincs olyan döntő jelentősége, mint a táplálékfel­vételnek. Az anyai méh biztonságot nyújtó melegéből éppen csak kiszakadt csecsemő a szopáskor szinte újra eggyé válik anyjával. Miközben éhsége csillapodik, beszívja any­ja testének illatát, hallja a magzati életből jól ismert szívhangokat, bőrén érzi az anyai test puha melegét. Ily módon a jóllakottság, az elfogadás, és a szeretet érzése a csecse­mőben elválaszthatatlanul összekapcsoló­dik. Ha az anya hajszolt, rohan, a szoptatás­kor érzelmileg, gondolatilag "nincs jelen", az a későbbiekben nemcsak az anya-gyerek kapcsolatban okozhat zavarokat, hanem évekkel, évtizedekkel később étkezési vagy emésztőrendszeri zavarokhoz is vezethet. Az, hogy milyen nagy jelentősége van a sze­retetteljes odafordulásnak a csecsemők táplálkozásában régóta ismert. Megfigyel­ték, hogy azokban a csecsemőotthonok­ban, ahol túl kevés gondozónőt foglalkoz­tattak, és így a gyermekek nélkülözték a szeretetet, az odafordulást, a személyre szóló bánásmódot, a csecsemők közel egy­negyede súlyosan megbetegedett, sőt meg is halt táplálkozási zavar miatt, annak elle­nére, hogy a higiénés viszonyok kifogástala­nok voltak, és a gyerekek a biológiai szem­pontból szükséges táplálékot szabályos időközönként hiánytalanul és szakszerűen megkapták. Az étkezési zavarok kialakulásában gyakran tetten érhető probléma az is, ha az anya fél­reérti a csecsemő, kisgyermek jelzéseit, és minden sírásra táplálással válaszol. A baba sír, mert csípi bőrét a pelenka, fáj a hasa, vagy egyszerűen csak unatkozik, és társa­ságra vágyik. A mama pedig minden alka­lommal megeteti. Ezzel elérheti, hogy a pici­ben minden rossz érzés - eredetétől függet­lenül - összekapcsolódik az evéssel, és ta­lán felnőtt korában is majd minden bána­tát, feszültségét evéssel kísérli megoldani. Az evés egyúttal kommunikációs történés is. Valamennyien őrzzük néhány családi ebéd, vacsora, ünnep hangulatát. Egy-egy íz, illat néha teljesen váratlanul kellemes emléke­ket hoz felszínre. Leggyakrabban maguk az emlékek meg sem jelennek, csak valamifaj­ta kellemes, nosztalgikus hangulat az, amit érzünk. Az étkezés és a hangulat közötti szo­ros összefüggés miatt igen fontos, hogy a családi étkezések a lehető legkellemesebb légkörben teljenek. Ez az idő a legalkalmat­lanabb a vitákra, nézeteltérésekre, gyerme­keink nevelésére! Sokat ronthatnak a csalá­di étkezések hangulatán a múltból örökölt, elavult szabályok is. Ilyen például a " magyar ember evés közben nem beszél", vagy hogy "mindent meg kell enni, ami a tányéron van." Káros, ha az egyén azonosul ezzel a szabállyal, és nem figyel testének jelzéseire. Vagyis étvágyát nem éhsége, hanem tányér­jának látványa befolyásolja. Étkezési szokásaink, ízlésünk érzelmi szük­ségleteinkkel is szoros összefüggésben áll. Sok mindent elárul személyiségünkről, szük­ségleteinkről azoknak az ételeknek a listája, amiket kedvelünk, illetve elutasítunk. " Mondd meg, mit eszel, és én megmondom ki vagy!" szól a régi mondás. Az édességek gyermekkorban dicséretet, jutalmat, elfoga­dást szimbolizálnak, ennek megfelelően az édesség utáni vágyódás, a nassolás gyak­ran szeretethiányt, elismerés utáni vágyat, máskor unalmat, önvigasztalást jelez. Akik életükben legfontosabbnak a biztonságot, stabilitást, állandóságot tartják, általában az egyszerű, kiadós ételeket, különöskép­pen a kenyeret, főtt tésztákat kedvelik. Akik viszont szívesen próbálnak ki új ízeket, egzo­tikus ételeket, szívesen fogadják az új inge­reket, új benyomásokat, szinte keresik az élet kihívásait. Akik a fűszeres, erős ételeket kedvelik, azok néha még akkor is szeretik a kihívásokat, ha azok nehezen elviselhetők. Dr. Vöröss Endréné Erika egészségfejlesztő mentálhigiénikus fitoterapeuta-természetgyógyász

Next