Autó-Motor, 1967. január-június (20. évfolyam 1-12. szám)
1967-02-06 / 3. szám
A Legfelsőbb Bíróság döntötte el: KI VOLT A HIBÁS... Napsütéses augusztusi délelőttön terményt szállított a szövetkezet vontatója. A szövetkezet gabonatáblái a 62. sz. útvonal két oldala mentén terülnek el. A központi épületekhez vezető földút keresztezi a 62-es utat. A kereszteződéstől mintegy 150 méternyire közepes ívű, be nem látható útkanyar van. A vontatót H. A. vezette. Pótkocsija gabonás zsákokkal volt megrakva. Lassan haladt a szövetkezet központi épületei felé vezető úton. Mielőtt ráhajtott volna a főútvonalra, megállt. Lelkiismeretesen szétnézett, előbb balra, majd jobbra, meggyőződött arról, hogy az általa belátott útszakaszon nincs forgalom, és azután kezdte meg az áthaladást a főútvonalon, egészen kis sebességgel. Ugyanekkor, az áthaladástól — azaz a földútnak a 62. sz. főútvonallal való keresztezési pontjától — mintegy 150 méter távolságban levő kanyaron túl, mintegy 200 méterrel közeledett a kanyarhoz motorkerékpárján, 70—80 km-es sebességgel P. F. Mielőtt elérte volna a kanyart, előzni kezdett egy, az úttest jobb oldalán 40—50 km/óra sebességgel haladó motorkerékpárt, s ezért áttért az úttest bal oldalára, s a bal oldalon haladva közelített az általa be nem látható útkanyarhoz. Mintegy 100 méterről vehette észre P. F. motorkerékpáros az úttesten keresztül haladó pótkocsis vontatót. Fékezett, de megállni már nem tudott, belerohant a vontató pótkocsijába. Súlyos fejsérüléseibe a helyszínen belehalt. Ki a felelős ezért a balesetén? A traktor vezetője, vagy a szerencsétlenül járt motoros? Eleget tett-e a KRESZ előírásainak H. A. traktorvezető azzal, hogy mielőtt a mellékútról a főútra ráhaladt volna, megállt, körülnézett, forgalmat nem észlelt, s ezután megkezdte — igen lassan — az úttesten való áthaladást? Nem lett volna-e kötelessége jelzőőrt állítani a kereszteződéstől mintegy ISO méternyire levő beláthatatlan útkanyarhoz, hogy az áthaladás veszélytelenségét biztosítsa? Vagy a traktorvezető a kötelező gondossággal járt el, és P. F. motorkerékpáros hibáztatható kizárólag a balesetért, meg szabálytalanul, be nem látható útkanyarban előzött, viszonylag nagy sebességgel? Az a motorkerékpáros ugyanis, akit P. F. megelőzött, szabályosan haladt viszonylag kis sebességgel, az úttest jobb oldalán, mintegy 130 méterről észlelte az úttesten áthaladó traktort, s időben, kellő távolságban meg tudott állni, s nem szenvedett balesetet. Ez igaz — mondhatja valaki —, de a traktoros ennek a megelőzött és balesetet nem szenvedett motorkerékpárosnak a terhére is közlekedési szabályszegést követett el, mert megállásra kényszerítette, holott a KRESZ 55. § (3) bekezdése értelmében az áthaladási elsőbbség biztosítására kötelezett jármű az elsőbbséggel rendelkező járművet haladásában nem zavarhatja, indokolatlan sebességcsökkentésre nem kényszerítheti. .. . Feltéve, ha az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője látja, vagy a tőle elvárható gondosság mellett láthatja a feléje közeledő, áthaladási elsőbbséget élvező járművet — mondhatják azok, akik a traktoros vétlenségét állítják. Az ilyen álláspont szerint a balesetért kizárólag P. F. motorkerékpáros okolható, aki figyelmen kívül hagyta a KRESZ 60. 8 (1) bekezdésének a) pontját, amely szerint előzni a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett és csak abban az esetben szabad, ha az előzni szándékozó vezető szabad kilátása biztosítva van. A KRESZ 60. 8 (S) bekezdése kifejezetten meg is tiltja az előzést be nem látható útkanyarban. Elhangzott ebben az ügyben olyan vélemény is, hogy mindketten hibásak, a traktoros is és a motoros is, mert a traktoros nem adta meg az elsőbbséget a motorosnak, a motoros pedig azért, mert be nem látható kanyarban előzött. Ilyen ellentétes vélemények között került sor a bírósági eljárásra. Az ügyészség vádat emelt H. A. traktorvezető ellen, foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt, mert az ügyészi vélemény szerint a traktoros okolható a balesetért. Járásbírósági, majd megyei bírósági — egymással ellentétes — határozatok után, törvényességi óvás folytán az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol a traktorbevezetőt felmentették — bűncselekmény hiányában. A legfelsőbb bírósági ítélet indoklása szerint a KRESZ 55. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést a járművezetőknek az adott útviszonyok, a konkrét látási viszonyok és az adott körülmények, lehetőségek határai között kell betartaniok. Ehhez képest H. A. traktorvezető az adott helyen, az adott körülmények között a 62. sz. főútvonalon való áthaladás megkezdése előtt köteles volt meggyőződni arról, hogy az általa belátható területen, az általa belátott útszakaszon járműforgalom van-e, áthaladása nem zavarja-e a főútvonalon közlekedő járművek forgalmát. Ennek a kötelezettségének eleget tett. Nem róható az ő terhére, hogy a főútvonalat keresztező földúttól 150 méternyire be nem látható útkanyar van, és az ebből az útkanyarból nagy sebességgel közeledő járművek esetleg rövidebb idő alatt megtehetik a 150 méternyi távolságot, mint amenynyi idő alatt a pótkocsis vontató befejezi az úttesten való áthaladást. A be nem látható útkanyarban közlekedő járművekre is vonatkozik ugyanis a KRESZ 57. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, hogy a járművet csak az útviszonyoknak megfelelő sebességgel szabad vezetni úgy, hogy a jármű sebessége ne igényeljen nagyobb féktávolságot, mint amekkora a jármű vezetője által az adott útviszonyok mellett belátható útszakasz hossza. A Legfelsőbb Bíróság ítélete rámutat, hogy a szerencsétlenül járt motorkerékpáros nem tartotta be ezt az alapvetően fontos KRESZ-szabályt, de ezen túlmenően megszegte a KRESZ 60. (5) bekezdésének b) pontjában írt azt a tilalmat is, mely szerint be nem látható útkanyarban tilos előzni. A motorkerékpárosnak ezek a szabályszegései okozták a balesetet, mert a szabálytalan előzés folytán az adott helyen szükséges előrefigyelést elmulasztotta és az úttesten keresztben haladó vontatót kellő időben nem észlelte. Az általa megelőzött motoros példája bizonyítja, hogy a szabályosan közlekedő jármű el tudta kerülni a balesetet, dacára annak, hogy a traktoros vontatónak az úttesten való áthaladása általában hosszabb időt igényel, mint amennyi idő alatt a be nem látható útkanyartól az útkereszteződésig terjedő mintegy 150 méteres utat egy közepes sebességgel haladó gépjármű megteszi. Mindezekre tekintettel mentette fel a Legfelsőbb Bíróság H. A. traktorvezetőt az ellene emelt vád alól, s megállapította, hogy kizárólag a tragikus halált halt motorkerékpárvezető okolható a balesetért. Ebből az ügyből azonban nemcsak a motorkerékpárosok, hanem valamennyi gépjárművezető levonhatja azt a tanulságot, hogy mindig csak olyan sebességgel szabad haladni, amely mellett — váratlan körülmény felbukkanása esetén — a fékút nem nagyobb, mint a vezető által belátható úttest hossza. Különösen vonatkozik ez be nem látható útkanyarra, ahol gyakran előadódhatik hasonló körülmény, ezért a be nem látható útkanyar előtt önmagunk érdekében is mindig csökkentsük a sebességünket úgy, hogy időben meg tudjunk állni, ha a kanyarból kihaladva váratlan akadály kerül a jármű elé. Dr. Kovács Vendel 1. A motorkerékpáros haladási iránya — 2. A vontató haladási iránya — 3. A motorkerékpár ütközése a vontató oldalához — 4. A motorkerékpár farolási nyoma — 5. A motoros sapkája — 6. Itt feküdt a motoros a baleset után — 7. Itt állt meg a vontató a baleset után 28. A motorkerékpár ütközése a pótkocsi hátuljának 24