Autó-Motor, 1973. január-június (26. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-06 / 1. szám
Zöld asztaltór a fehér asztalig Családhoz, beszélgetésre kaptunk meghívást. Fehér asztalhoz. Minthogy azonban igen népes famíliáról van szó, mert több mint 120 ezren vannak, így az év végi beszélgetésen csupán néhány százan képviselhették a nagy együttest. A közúti közlekedésben munkálkodók képviseletében szocialista brigádvezetők, többszörös kitüntetéssel elismert újítók, pártszervezeti, szakszervezeti és KISZ-vezetők, s a szakmai irányítás, elvi és operatív vezetés rangsorában sokrétű feladatok felelősei ültek fehér asztalhoz a MÉMOSZ-székházban. Az év végi beszélgetés házigazdája Kiss Dezső miniszterhelyettes volt. Ezt a fehér asztalokhoz összehívott kötetlen hangulatú évzáró találkozót ebben az évben másik két találkozó előzte meg. Az első az év elején, a rákövetkező pedig ősszel, ugyanebben az épületben, zöld asztalnál folyt. Az első tanácskozáson a közúti közlekedés ez évi feladatainak felmérése volt a téma, a teendők súlyozása, az erőbevetés átfogó tervezése. Szóval: menetrendkészítés 1972-re, a közúti közlekedés fejlesztési programjának sikeres végrehajtása érdekében. Az irányelvek kristálytisztán szolgáltak útmutatóul, mi a haladás iránya. A X. Pártkongresszus határozatai, a közlekedési koncepció közúti közlekedési fejezete, a népgazdasági terv ide vonatkozó számsorai voltak az elindulás bázisai. Egyúttal azonban annak meghatározói is, hogy nem majálisra kellett készülni, hanem kemény próbatételre. Ezt kívánta a közúti közekedés területén bármily funkcióban dolgozóktól a feladatok sokasága. A zöld asztal őszi tanácskozásán már időközi felmérésre jöhettek össze az ebben a munkában érdekeltek, időt hagyva a maguk számára az erőtartalékok számbavételére. S a fehér asztal év végi találkozóján már joggal lazultak mosolyra az arcvonások, sikeres év lehetett a beszélgetés témája. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes az elismerés és köszönet szavait tolmácsolta a közúti közlekedés dolgozóinak, vezetőinek. Sikeresen tettek eleget az erre az évre előírt személy- és áruszállításnak. A közúti közlekedés tetemesen növelte részvételét mindkét területen. Az útépítők, ismert gondjaik ellenére, jól hasznosították a beruházások visszafogásából eredő szabadon maradt kapacitásukat. Maguk az utat használók is tapasztalhatták, hogy a korábbinál sokkal nagyobb ütemű munka folyt, s nemcsak a szakma, de mindnyájunk örömére mindinkább korszerűsödik az útépítési munka, s a mennyiség és minőség együtthatójában alakul ki az útépítés és karbantartás üzemjellege. A közúti közlekedés járműfejlesztési programját kell hogy alátámassza az az ezerágú infrastruktúra, amely biztosíthatja e roppant méretű gépezet mind zavartalanabb működését. A szolgáltató üzemek sora épült, illetve bővült az a sokrétű hálózat, amely mögött milliárdok jelentkeznek a népgazdasági mérlegben. Mindennek életre keltője azonban a közúti közlekedésben dolgozó ember. Ez év végi beszélgetés és mérlegkészítés alkalmával is kidomborodott, hogy mily hasznos volt a közúti közlekedés dolgozóinak és vezetőinek év eleji és őszi aktívaértekezlete, sikeres volt a hatékonyság növelésére való törekvés, és mindezek alapja egy egységes szemlélet kialakítása. Nem dolgoztak légüres térben, hanem a népgazdasági és lakossági igények szerint, az adott lehetőségek minél jobb kiaknázásával teljesíteni tudták feladataikat. A gyakorlat bizonyította annak az elméletnek a helyességét, hogy a népgazdasági tervek teljesítésének egyes fázisaiban alapvető és minden területre érvényes követelmény a fejlődés intenzív útjára való áttérés, a hatékonyság növelése. Nagyok a belső tartalékok, sok múlik ezek feltárásán és hasznosításán. Érdemes elgondolkozni, egy-egy példán is, amely a beszélgetés során elhangzott. Már olyan példán, amelyből kitűnik, hogy néha kézenfekvő ügyekben is hosszadalmas rágódás lassítja a kibontakozást. Örömmel regisztrálta mindenki, hogy ezentúl nem szükséges igen gazdaságtalanul, sokszoros költséggel agyonjavítgatni és megpróbálni újjávarázsolni azt a tehergépjárműparkot, amely selejtezésre érett. No, ez alapjában nem valami óriási tett. Hacsak azért nem nevezhető annak, mert oly hosszú ideig tartott a harc, mire ezt el lehetett érni. Máskülönben csupán annyit jelent, hogy ezentúl ami hasznavehetetlen, azt ki kell dobni, mert az új sokkal olcsóbb, sokkal gazdaságosabb. Ám ezt mintha már kitalálták volna régen is. Az újrafelfedezésre fordított energia bizony hasznosabbra is fordítható lett volna. De hát ilyen leegyszerűsíthető feladat nyilvánvalóan több is van, felkutatni is érdemes. S ez már, ez a szemlélet a jövő tennivalóit is eligazíthatja, nagyobb bátorságra ösztönöz, a feladatokkal való szembenézésre. S mit is érne az olyan visszapillantás, amely nem párosul egyúttal a jövőbe nézéssel. Bő szó esett ez alkalommal az elkövetkező évekről is. Kiss Dezső miniszterhelyettes utalt arra, hogy az évzárással évnyitó is következik, a közúti közlekedés előtt új feladatok állnak. Még magasabb színvonalon kell munkálkodni, még hatékonyabban és a munkafegyelem további megszilárdításával. Az az elismerés, amelyet közúti közlekedésünk dolgozói, vezetői az idei év eredményeiért kaptak, még inkább kötelez a jövőt illetően. S ha már erről van szó, megszívlelendő jótanács: ne takarékoskodjon semmilyen szinten dolgozó vezető az elismerés, a dicséret, a jó szó hatóerejével. Év közben is, munka köziben is, ott és azoknál, ahol és akiknél ez indokolt. S az is mindenkire vonatkozik, hogy mindenki nézze meg, hol tud egy kicsivel még jobban munkálkodni, s az ahhoz vezető lépést önszántából is tegye meg. Tovább kell javítani a vezetők és beosztottak kapcsolatán, mert bebizonyosodott, hogy minél inkább sikerül a legkisebb feladatot is közös üggyé tenni, annál sikeresebb, eredményesebb az a munka. A közúti áru- és személyszállítás jövő évi feladatait tekintve előtérben áll a szolgáltatások színvonalának növelése. Az erőket a személyszállítás fejlesztésére, minőségének javítására kell összpontosítani. Jövőre megosztják a KPM Autófelügyelet munkáját és nagyobb jogkört — persze ennek felelősségével együtt — adnak a minisztérium helyi szerveinek, a közúti közlekedés megyei igazgatóságainak. Az új közúti felügyeleti rendszer kialakulását elsősorban Zala és Heves megyében kísérik figyelemmel, s e két modell munkatapasztalatai alapján terjesztik ki más megyékre is. Nem is lett volna teljes ez a találkozó, ha a téma sokrétűségét nem egészítette volna ki ennek nemzetközi vetülete. A szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlődésével megnőtt annak lehetősége, hogy az együttműködés formáit és tartalmát mind magasabb színvonalra emeljük. A szocialista országok annak érdekében is tevékenykednek, hogy olyan gazdasági integrációt hozzanak létre, amely minden résztvevő számára nagy előnyöket biztosíthat, és a fejlődésben időnyereséget jelent. A KGST-ben folyó munka arra irányul, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg a szocialista országok között az önálló népgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. A közúti közlekedés minden területén is számottevően segíthet a jó eredmények kialakításában a tapasztalatcsere, a további és még erőteljesebb nemzetközi együttműködés. Motorizációs fejlődésünk üteme meggyorsul, a gondok és örömök, teendők és eredmények nemcsak előttünk zajlanak le, hanem mindennek részesei vagyunk. Nyilvánvaló, hogy a közúti közlekedés kiemelkedő népgazdasági ágazatában mindenki a maga személyes teendőinek őrhelyén, politikai, gazdasági, elvi és operatív területen munkálkodó, irányító vagy beosztott dolgozó a közlekedés munkáját társadalmilag segítő intézmény, aktíva s a mindennapok gyakorlatában a közlekedő ember hozzásegíthet ahhoz, hogy az 1973-as év mérlege is pozitív lehessen. 3