Autó-Motor, 1973. június-december (26. évfolyam, 13-24. szám)
1973-12-06 / 23. szám
A GÉPJÁRMŰ TÁROLÁSÁNAK KÉRDÉSEI AZ ÚJ BUDAPESTI HÁZIRENDBEN Megjelent a fővárosi tanács 5/1973. sz. rendelete „a budapesti lakóépületek és ingatlanok házirendjéről”. A régen várt rendelkezés 17. §-a a „Gépjárművek tárolása” címet viseli, ennek szövegét szó szerint ismertetjük. Sajnos, a rendelet igen sok pontja többféleképpen értelmezhető, ami vitákat idézhet elő. Felkerestük tehát a Fővárosi Tanács V. B. Ingatlankezelési Főigazgatóságát, ahol dr. Kovács Ilona, az Igazgatási Osztály vezetője készséggel állt rendelkezésünkre. Kérdéseinkre az egységes értelmezés érdekében a következő magyarázatokat kaptuk: 1. A 200 m-nél nagyobb udvarú épület használaton kívüli kapualjában, udvarában, kertjében a lakóbizottság egyetértésével és a kezelővel kötött tárolási szerződés alapján, bérleti díj fizetése ellenében, személygépkocsik, motorkerékpárok (továbbiakban: gépjárművek) tárolhatók. A tárolás helyét a kezelő köteles kijelölni. Rokkantak részére rendszeresített gépjárművek (Velorex) tárolására az engedélyt 200 m--nél kisebb udvarú épületben is meg kell adni. Engedély elsődlegesen az épületben lakó, gépjárművel rendelkezők részére adható. 2. Műemlék, műemlék jellegű épületek kapualjában, udvarán gépjárművek részére tárolási engedély nem adható. Zöldterületet gépjárműtárolás céljára kijelölni tilos. 3. Gyermekek tartózkodására alkalmas AZ 1. PONTHOZ A „használaton kívüli” kifejezés alapján tulajdonképpen csak olyan kapualjban, udvaron, kertben lehetne a tárolást engedélyezni, amelyet nem használnak, illetve ahol egyáltalán nem közlekednek. Ilyen pedig alig akad Pesten. Ez a megfogalmazás tisztázásra szorul. Valóban. A mondat úgy értelmezendő, hogy a kapualj, udvar, kert „használaton kívüli részén” engedélyezhető a tárolás, ahol tehát a jármű elhelyezése után is lehet közlekedni. Hiányzik a felsorolásból a ,,lépcsőház”, holott a motorkerékpárok jó része eddig — persze a házkezelés és a lakók engedélyével, illetve szerződés alapján — a tárolásra alkalmas lépcsőházban kapott helyet. Mivel a rendeletben a lépcsőház nem szerepel, ezt úgy kell érteni, hogy ezentúl a lépcsőházban semmiféle gépjármű nem tárolható. Ha a szerződést ,,a lakóbizottság egyetértésével” kötötték, joguk van-e egyes lakóknak ezt kifogásolni? Elvben valamennyi lakó beleegyezése kell, de persze sok helyen akadhat egykét indokolatlanul ellenkező lakó. Leszögezhetjük: ha a lakóbizottság a lakók 90 százalékának nyilatkozata alapján adta a beleegyezést, és a 10 százaléknak érezhetően egyéni ellenségeskedés alapján van más véleménye, ezek esetleges kifogásolását minden bizonnyal a bíróság is elutasítaná. Ez ugyanis a tiltakozó lakók részéről joggal való visszaélésnek számít, helyet gépjárműtárolás céljára kijelölni, ilyen célra kijelölt játszóhelyet elvonni, annak területét csökkenteni tilos. 4. Gépjárművekkel az engedélyezett tárolási helyen bármilyen zaj okozása (túráztatás, ajtók csapkodása stb.) tilos. Javítási munka, üzemanyagtöltés, olajcsere, festés, fényezés, kocsimosás még az engedélyezett tárolóhelyen sem végezhető. 5. A gépjárműre vonatkozó tűzrendészeti előírások betartásáért a gépjármű tulajdonosa felelős, és ő köteles gondoskodni a tűzoltó eszközök, készülékek beszerzéséről is. 6. Udvarban, kertben és támfalban gépjármű tárolására szolgáló (ideiglenes vagy állandó jellegű) építményt — az építési hatóság engedélye birtokában is — a lakóbizottság és a kezelővel kötött szerződés alapján szabad létesíteni, mert őket az autó tárolásával sérelem nem éri. Mennyi a bérleti díj? Mivel a 8/1971. (II. 19.) sz. kormányrendelet az 1971. július 1. utáni jogviszonyokra eddig is szabad megállapodást tett lehetővé, ez túlzott díjköveteléshez is vezethet. A díjról a Főigazgatóság külön irányelveket kíván kiadni. Abban azonban csak irányösszegek lesznek, amelyek alsó-felső határai között a kerületi Ingatlankezelő Vállalatok önállóan intézkedhetnek. A bérleti díjak az igénybe vett terület nagyságához és a terület jellegéhez (kiemelt terület stb.) igazodnak majd. Ez a rendelkezés, előreláthatólag 1974. első negyedében jelenik meg. A rokkantak részére ma már nemcsak Velorexet „rendszeresítettek”. Érvényesíteni kellene a kedvezményt más ilyen célú gépjárművekre is. Valóban hiányzik a rendeletből a „például” szó. Úgy kell tehát ezt értelmezni, hogy a kedvezmény a rokkantak helyváltoztatását szolgáló mindazon járművek számára adható, amelyek ilyen alapon adómentességet kaptak. Félreértésre adhat okot, hogy az engedély elsődlegesen a házban lakó gépjárműtulajdonos részére „adható”. Adható — vagy kell adni? Mivel maga a tárolási enegedély is csak „adható”, ezért szerepel itt is ez a szó. De úgy értelmezendő, hogy ha az épületben lakó autós kéri az adható tárolási engedélyt, ehhez elsősorban neki van joga. Idegen csak akkor kaphat helyet, ha arra nincs az ott lakók közül igény. Sőt: a mi álláspontunk szerint ha a házban valaki kocsit szerez, és annak helyet kér, a másutt lakónak fel kell mondani. A 2. PONTHOZ Létezhet műemlék jellegű ház régi, hatalmas udvarral, sőt udvarokkal és kapualjakkal, ahol a gépjárművek eddigi engedélyezett tárolása bizonyíthatóan nem rongálta az épület állagát. Nem lehetne kivételezést kérelmezni? A rendelet nem ad erre módot, tehát nincs lehetősége a fellebezésnek. Az ilyen épületekben kötött eddigi szerződéseket a bérbeadónak fel kell mondania. A 3. PONTHOZ Minthogy lényegében minden 200 négyzetméternél nagyobb udvar „alkalmas” a gyermekek „tartózkodására”, az ilyen megfogalmazás alapján egyáltalán nem is lehetne engedélyezni a tárolást. Természetesen úgy kell értelmezni, hogy a gyermekek tartózkodására „kijelölt** helyen nem lehet tárolni. A 4. PONTHOZ A „bármilyen zaj” fogalmába maga az indítás is beleérthető! És ha télen többször kell indítózni, ezt bárki „túráztatásnak” tekintheti. És akadhat, aki a négy ajtó becsukását, ami feltétlenül zajjal jár, „csapkodásnak” minősíti. Kaptunk is hírt, hogy egy házban azt közölték az autóssal, hogy a rendelet értelmében a kocsiját az induláskor ki kell tolnia az utcára .. . A zárójelbe tett példák mutatják, hogy a rendelet felesleges, szükségtelen zaj okozását akarja megtiltani. Tehát a beindítással, az ajtók szükségszerű bezárásával járó természetes zajok nem tilthatók meg. Ugyanígy általános a „javítási munka” tilalma. Hiszen ebbe besorolható egy gyertyacsere, vagy egyáltalán, egy csavar meghúzása is. Természetszerűleg csakis a zajt vagy szennyeződést okozó munkákra céloz a rendelet. AZ 5. PONTHOZ Minthogy sem a személyautónak, sem a motorkerékpárnak nem kötelező tartozéka a tűzoltó eszköz, erre nincs is norma. Ki állapítja meg tehát, hogy milyen tűzoltó eszközöket, készülékeket, kell az autósnak-motorosnak beszereznie? Olyan tűzoltó készüléket kell a gépjárműben vagy annak közelében tartani, amely az esetleges tűz elfojtására alkalmas. Bármelyik erre a célra árusított készülék elfogadható. Egyébként, mivel a gyakorlat által felvetett kérdések az egyes fogalmak bővebb magyarázatát indokolják, a végrehajtás egyöntetűségét előmozdító intézkedés kiadását tervezzük. Reményi-Gyenes István 26 Találja ki... . . . milyen szöveget írt az „Austro-Motor” szerkesztősége e rajz alá. A december 19-ig hozzánk érkezett legszellemesebb „megfejtések” beküldői között három könyvet sorsolunk ki. A 21. számunkban közölt feladványra sokféle megfejtés érkezett. A helyes válasz: a veszélyes, kettős útkanyarulatot mutató tábla alatti kiegészítő jelölés a veszély hossztartamára utal. Nem azt jelenti tehát (mint ahogyan sokan tudni vélték), hogy az első veszélyes kanyar 1 km-re esik, innen. Sőt, a két felfelé mutató nyíl pontosan arra figyelmeztet, hogy az út már innentől kezdve 1 km hosszúságban veszélyesen kanyargós. Ezért már innentől kezdve a megengedett legnagyobb sebesség — a sebességkorlátozást feloldó tábláig, vagy a következő útkereszteződésig — 40 km. (A kiegészítő táblácskán olvasható szám jelölést ugyanis — ilyen elhelyezéssel — az 1 km hosszúsági szakasz végén sem tekinthetjük a sebességkorlátozó tábla hivatalos feloldójának.) Azért szívesen vennénk, ha az ilyenfajta új jelölésekről a Közúti Igazgatóságok hivatalosan is tájékoztatnának bennünket. És akkor nem rejtvény gyanánt kellene közölni, hanem mindjárt mindenki okulására részletesen megmagyarázhatnánk őket! A jutalomkönyveket HEINRICH PÉTER (8003 Székesfehérvár, Berényi út 13.) , SÓLYOM JENŐ (5600 Békéscsaba, Dózsa György út 3.) és SZABÓ FERENC (1141 Bp. XIV., Jemey u. 26.) címére postázzuk.