Autó-Motor, 1973. június-december (26. évfolyam, 13-24. szám)

1973-12-06 / 23. szám

A GÉPJÁRMŰ TÁROLÁSÁNAK KÉRDÉSEI AZ ÚJ BUDAPESTI HÁZIRENDBEN Megjelent a fővárosi tanács 5/1973. sz. rendelete „a budapesti lakóépületek és ingatlanok házirendjéről”. A régen várt rendelkezés 17. §-a a „Gépjármű­vek tárolása” címet viseli, ennek szövegét szó szerint ismertetjük. Sajnos, a rendelet igen sok pontja többféleképpen értelmezhető, ami vitákat idézhet elő. Felkerestük tehát a Fővárosi Tanács V. B. Ingatlankezelési Fő­igazgatóságát, ahol dr. Kovács Ilona, az Igazgatási Osztály vezetője készség­gel állt rendelkezésünkre. Kérdéseinkre az egységes értelmezés érdekében a következő magyarázatokat kaptuk: 1. A 200 m­­-nél nagyobb udvarú épület használaton kívüli kapualjában, udvará­ban, kertjében a lakóbizottság egyetérté­sével és a kezelővel kötött tárolási szer­ződés alapján, bérleti díj fizetése ellené­ben, személygépkocsik, motorkerékpárok (továbbiakban: gépjárművek) tárolhatók. A tárolás helyét a kezelő köteles kijelöl­ni. Rokkantak részére rendszeresített gépjárművek (Velorex) tárolására az en­gedélyt 200 m--nél kisebb udvarú épület­ben is meg kell adni. Engedély elsődlegesen az épületben lakó, gépjárművel rendelkezők részére adható. 2. Műemlék, műemlék jellegű épületek kapualjában, udvarán gépjárművek ré­szére tárolási engedély nem adható. Zöldterületet gépjárműtárolás céljára ki­jelölni tilos. 3. Gyermekek tartózkodására alkalmas AZ 1. PONTHOZ A „használaton kívüli” kifejezés alap­ján tulajdonképpen csak olyan kapu­aljban, udvaron, kertben lehetne a tá­rolást engedélyezni, amelyet nem hasz­nálnak, illetve ahol egyáltalán nem köz­lekednek. Ilyen pedig alig akad Pesten. Ez a megfogalmazás tisztázásra szorul. Valóban. A mondat úgy értelmezendő, hogy a kapualj, udvar, kert „használaton kívüli részén” engedélyezhető a tárolás, ahol tehát a jármű elhelyezése után is lehet közlekedni. Hiányzik a felsorolásból a ,,lépcsőház”, holott a motorkerékpárok jó része ed­dig — persze a házkezelés és a lakók engedélyével, illetve szerződés alapján — a tárolásra alkalmas lépcsőházban ka­pott helyet. Mivel a rendeletben a lépcsőház nem szerepel, ezt úgy kell érteni, hogy ezen­túl a lépcsőházban semmiféle gépjármű nem tárolható. Ha a szerződést ,,a lakóbizottság egyet­értésével” kötötték, joguk van-e egyes lakóknak ezt kifogásolni? Elvben valamennyi lakó beleegyezése kell, de persze sok helyen akadhat egy­két indokolatlanul ellenkező lakó. Leszö­gezhetjük: ha a lakóbizottság a lakók 90 százalékának nyilatkozata alapján adta a beleegyezést, és a 10 százaléknak érez­hetően egyéni ellenségeskedés alapján van más véleménye, ezek esetleges kifo­gásolását minden bizonnyal a bíróság is elutasítaná. Ez ugyanis a tiltakozó lakók részéről joggal való visszaélésnek számít, helyet gépjárműtárolás céljára kijelölni, ilyen célra kijelölt játszóhelyet elvonni, annak területét csökkenteni tilos. 4. Gépjárművekkel az engedélyezett táro­lási helyen bármilyen zaj okozása (túráz­­tatás, ajtók csapkodása stb.) tilos. Javí­tási munka, üzemanyagtöltés, olajcsere, festés, fényezés, kocsimosás még az en­gedélyezett tárolóhelyen sem végezhető. 5. A gépjárműre vonatkozó tűzrendésze­­ti előírások betartásáért a gépjármű tu­lajdonosa felelős, és ő köteles gondos­kodni a tűzoltó eszközök, készülékek be­szerzéséről is. 6. Udvarban, kertben és támfalban gép­jármű tárolására szolgáló (ideiglenes vagy állandó jellegű) építményt — az építési hatóság engedélye birtokában is — a lakóbizottság és a kezelővel kötött szerződés alapján szabad létesíteni, mert őket az autó tárolásával sérelem nem éri. Mennyi a bérleti díj? Mivel a 8/1971. (II. 19.) sz. kormányrendelet az 1971. jú­lius 1. utáni jogviszonyokra eddig is szabad megállapodást tett lehetővé, ez túlzott díjköveteléshez is vezethet. A díjról a Főigazgatóság külön irányelve­ket kíván kiadni. Abban azonban csak irányösszegek lesznek, amelyek alsó-felső határai között a kerületi Ingatlankezelő Vállalatok önállóan intézkedhetnek. A bérleti díjak az igénybe vett terület nagyságához és a terület jellegéhez (ki­emelt terület stb.) igazodnak majd. Ez a rendelkezés, előreláthatólag 1974. első ne­gyedében jelenik meg. A rokkantak részére ma már nemcsak Velorexet „rendszeresítettek”. Érvénye­síteni kellene a kedvezményt más ilyen célú gépjárművekre is. Valóban hiányzik a rendeletből a „pél­dául” szó. Úgy kell tehát ezt értelmezni, hogy a kedvezmény a rokkantak hely­­változtatását szolgáló mindazon jármű­vek számára adható, amelyek ilyen ala­pon adómentességet kaptak. Félreértésre adhat okot, hogy az enge­dély elsődlegesen a házban lakó gép­járműtulajdonos részére „adható”. Ad­ható — vagy kell adni? Mivel maga a tárolási enegedély is csak „adható”, ezért szerepel itt is ez a szó. De úgy értelmezendő, hogy ha az épület­ben lakó autós kéri az adható tárolási engedélyt, ehhez elsősorban neki van jo­ga. Idegen csak akkor kaphat helyet, ha arra nincs az ott lakók közül igény. Sőt: a mi álláspontunk szerint ha a házban valaki kocsit szerez, és annak helyet kér, a másutt lakónak fel kell mondani. A 2. PONTHOZ Létezhet műemlék jellegű ház régi, ha­talmas udvarral, sőt udvarokkal és ka­pualjakkal, ahol a gépjárművek eddigi engedélyezett tárolása bizonyíthatóan nem rongálta az épület állagát. Nem lehetne kivételezést kérelmezni? A rendelet nem ad erre módot, tehát nincs lehetősége a fellebezésnek. Az ilyen épületekben kötött eddigi szerződéseket a bérbeadónak fel kell mondania. A 3. PONTHOZ Minthogy lényegében minden 200 négy­zetméternél nagyobb udvar „alkalmas” a gyermekek „tartózkodására”, az ilyen megfogalmazás alapján egyáltalán nem is lehetne engedélyezni a tárolást. Természetesen úgy kell értelmezni, hogy a gyermekek tartózkodására „kijelölt** helyen nem lehet tárolni. A 4. PONTHOZ A „bármilyen zaj” fogalmába maga az indítás is beleérthető! És ha télen több­ször kell indítózni, ezt bárki „túrázta­­tásnak” tekintheti. És akadhat, aki a­ négy ajtó becsukását, ami feltétlenül zajjal jár, „csapkodásnak” minősíti. Kaptunk is hírt, hogy egy házban azt­ közölték az autóssal, hogy a rendelet értelmében a kocsiját az induláskor ki kell tolnia az utcára .. . A zárójelbe tett példák mutatják, hogy a rendelet felesleges, szükségtelen zaj oko­zását akarja megtiltani. Tehát a beindí­tással, az ajtók szükségszerű bezárásával járó természetes zajok nem tilthatók meg. Ugyanígy általános a „javítási munka” tilalma. Hiszen ebbe besorolható egy gyertyacsere, vagy egyáltalán, egy csa­var meghúzása is. Természetszerűleg csakis a zajt vagy szennyeződést okozó munkákra céloz a rendelet. AZ 5. PONTHOZ Minthogy sem a személyautónak, sem a motorkerékpárnak nem kötelező tar­tozéka a tűzoltó eszköz, erre nincs is norma. Ki állapítja meg tehát, hogy mi­lyen tűzoltó eszközöket, készülékeket, kell az autósnak-motorosnak beszerez­nie? Olyan tűzoltó készüléket kell a gépjár­műben vagy annak közelében tartani, amely az esetleges tűz elfojtására alkal­mas. Bármelyik erre a célra árusított készülék elfogadható. Egyébként, mivel a gyakorlat által felvetett kérdések az egyes fogalmak bővebb magyarázatát in­dokolják, a végrehajtás egyöntetűségét előmozdító intézkedés kiadását tervez­zük. Reményi-Gyenes István 26 Találja ki... . . . milyen szöveget írt az „Austro-Motor” szerkesztősége e rajz alá. A december 19-ig hozzánk érkezett legszellemesebb „megfejtések” beküldői között három könyvet sorsolunk ki. A 21. számunkban közölt feladványra sokféle megfejtés érkezett. A helyes válasz: a veszélyes, kettős útkanyarulatot mutató tábla alatti kiegészítő jelölés a veszély hossztartamára utal. Nem azt jelenti tehát (mint ahogyan sokan tudni vélték), hogy az első veszélyes kanyar 1 km-re esik, innen. Sőt, a két felfelé mutató nyíl ponto­san arra figyelmeztet, hogy az út már innentől kezdve 1 km hosszúságban veszélye­sen kanyargós. Ezért már innentől kezdve a megengedett legnagyobb sebesség — a sebességkorlátozást feloldó tábláig, vagy a következő útkereszteződésig — 40 km. (A kiegészítő táblácskán olvasható szám jelölést ugyanis — ilyen elhelyezéssel — az 1 km hosszúsági szakasz végén sem tekinthetjük a sebességkorlátozó tábla hivatalos fel­­oldójának.) Azért szívesen vennénk, ha az ilyenfajta új jelölésekről a Közúti Igaz­gatóságok hivatalosan is tájékoztatnának bennünket. És akkor nem rejtvény gyanánt kellene közölni, hanem mindjárt mindenki okulására részletesen megmagyarázhat­nánk őket! A jutalomkönyveket HEINRICH PÉTER (8003 Székesfehérvár, Berényi út 13.) , SÓLYOM JENŐ (5600 Békéscsaba, Dózsa György út 3.) és SZABÓ FERENC (1141 Bp. XIV., Jemey u. 26.) címére postázzuk.

Next