Autó-Motor, 1973. június-december (26. évfolyam, 13-24. szám)

1973-12-06 / 23. szám

Itt így közlekedjünk! A Gellért téren — a Szabadság-híd budai hídfőjénél — a VILATI dicséretes rugalmassággal szinte észrevétle­nül — az ős­lámpák működése mellett — új fényjelzők­kel és műszeregységgel korszerűsítette a több keresztező­désre is kiterjedő forgalomirányító berendezést. Az új berendezés már automatikus működésű és igen nagy te­rület irányítását vonja hatókörzetébe. A korszerűbb jelzőlámpák felszerelése után gyakran fel­vetik, hogy a régiek jobbak voltak, mert azoknak a jel­zési képei alatt több gépjármű tudott áthaladni a ke­reszteződésen. Nos, ez többnyire csupán a periódus- és fázisidők módosítására visszavezethető értékcsalódás. De azért néha van ebben az állításban némi igazság, így mindjárt itt, a Gellért téren is a forgalomirányító rend­őr a kézi kapcsolással kétségtelenül jobban tudott alkal­mazkodni a forgalom mindenkori igényeihez, és az egy­mást keresztező forgalmi áramlatok előtt minimálisra tudta csökkenteni az úgynevezett biztonsági időt. Az új jelzőlámparendszer megépítésével egyidejűleg sor került bizonyos segélykorrekciókra is. Ennek köszönhető, hogy most már teljesen egyértelművé vált a Budafoki út kapcsolata, illetve a Szabadság-hidat megelőzően a Móricz Zsigmond körtér felőli járműbesoroló. Ezt az út­testrészt háromsávosra képezték ki. A külső sávból ki­zárólag jobbra, a Szabadság-hídra kanyarodhatunk — mégpedig most már önálló jobb oldali jelző irányítása mellett. A két belső sáv az egyenesen haladókat vezeti tovább a Gellért rakparton az Erzsébet-híd irányába. Egyébként ebbe a torkolatba két irányból érkezik a jár­műfogalom: a főútvonalról, azaz a Bartók Béla útról és a Budafoki út, valamint a Műegyetem rakpart „deltá­járól”. Ez utóbbi irányból jövők már korábban, a par­koló végén találkoznak egymással, de így is két sávon állhatnak fel a Bartók Béla út felől vezető fő irány előtt. A jelzések szerint mindkét sávból egyenesen haladha­tunk. Mégis, emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a Duna felőli sávba azoknak célszerű beállniuk, akik a továb­biakban a Szabadság-hídon folytatják útjukat. A belső sávot viszont a valóban egyenesen, az Erzsébet-híd irá­nyába haladóknak célszerű elfoglalniuk. A Bartók Béla úton a Móricz Zsigmond körtér felől ér­kezőket már a Kemenes utcánál jelzőlámpa fogadja. Itt mindössze két sávon lehet besorolni, mindkettőből sza­bad előre, a Szabadság-híd előtti torkolat irányába ha­ladni, ugyanakkor a külső sávból jobbra is, a Műegyetem rakpart felé. Bár a Kemenes utcán viszonylag nem nagy a­ forgalom, mégis lehetőség nyílt arra, hogy bevonják a jelzőlámpa irányítási körzetébe. A kihajtásra egyetlen sáv áll ren­delkezésre és ebből mindhárom irányba lehet tovább­haladni. A Szabadság-híd irányából ideérkezők viszont háromsávos torkolatot találnak. A jobb oldaliból és a kö­zépsőből csak egyenesen, míg a belsőből, vagyis a villa­mosvágányok mellettiből balra nagy ívben kanyarodha­tunk a Budafoki útra, illetve a Műegyetem rakpart felé. Visszatérve a Szabadság-híd torkolatához, szóljunk né­hány szót az Erzsébet-híd felől vezető ágak besorolásá­­ról. Mint a rajzról is jól látható, ide két sávon érkez­hetünk és haladhatunk tovább egyenesen, a külsőből azonban még jobbra, a Kelenhegyi utcára is „felhajtha­tunk”. A Szabadság-híd — mint ismeretes — irányonként rop­pant szűk, alig több mint 2,50 m széles forgalmi sávok­kal rendelkezik. Különösen kedvezőtlen a helyzet akkor, ha a középen húzódó síneken villamos is közlekedik. Ilyen körülmények között Pest felől a Gellért térhez ér­kezve mindössze egy sáv áll rendelkezésünkre a beál­láshoz. És ebből szabad továbbhaladni jobbra és balra kanyarodva, sőt, egyenesen fel a meglehetősen meredek Kelenhegyi utcába is. Érdemes szem előtt tartanunk, hogy a rendkívül nagy gyalogosforgalomra tekintettel a Gellért Szálló és az emlékmű közötti úttestrészen is van jelzőlámpákkal irá­nyított gyalogátkelőhely. Talán soknak tűnnek ezek a jelzések így első „olvasásra”. A gyakorlatban azonban tapasztalhatjuk, hogy valójá­ban mégsem jelentenek ugyanennyi kényszerű megállást is, hiszen ezek a lámpák a csomóponton belül egymással össze vannak hangolva. Végül pedig a Szabadság-híd forgalmi rendjére vonat­kozó ismereteinket is érdemes a téma kapcsán kissé fel­eleveníteni. Pontosabban a BRFK vezetőjének 1/1966-os, mindmáig érvényes rendelkezéséről van szó, amely így hangzik: „A Szabadság-hídon hét tonna összsúly feletti tehergépkocsik és kerékpárok közlekedése tilos. A sze­mélygépkocsik és motorkerékpárok a villamosforgalom akadályozása nélkül minden járművet előzhetnek. Más járművekkel előzni tilos.” Különösen ajánljuk ezt a ren­delkezést a hét tonna összsúly feletti tehergépjárművek vezetőinek figyelmébe. Márcsak azért is, mivel a Bartók Béla út felőli járműbesorolóban már ennek megfelelően kell elhelyezkedniük.

Next