Autó-Motor, 1973. június-december (26. évfolyam, 13-24. szám)
1973-12-06 / 23. szám
Itt így közlekedjünk! A Gellért téren — a Szabadság-híd budai hídfőjénél — a VILATI dicséretes rugalmassággal szinte észrevétlenül — az őslámpák működése mellett — új fényjelzőkkel és műszeregységgel korszerűsítette a több kereszteződésre is kiterjedő forgalomirányító berendezést. Az új berendezés már automatikus működésű és igen nagy terület irányítását vonja hatókörzetébe. A korszerűbb jelzőlámpák felszerelése után gyakran felvetik, hogy a régiek jobbak voltak, mert azoknak a jelzési képei alatt több gépjármű tudott áthaladni a kereszteződésen. Nos, ez többnyire csupán a periódus- és fázisidők módosítására visszavezethető értékcsalódás. De azért néha van ebben az állításban némi igazság, így mindjárt itt, a Gellért téren is a forgalomirányító rendőr a kézi kapcsolással kétségtelenül jobban tudott alkalmazkodni a forgalom mindenkori igényeihez, és az egymást keresztező forgalmi áramlatok előtt minimálisra tudta csökkenteni az úgynevezett biztonsági időt. Az új jelzőlámparendszer megépítésével egyidejűleg sor került bizonyos segélykorrekciókra is. Ennek köszönhető, hogy most már teljesen egyértelművé vált a Budafoki út kapcsolata, illetve a Szabadság-hidat megelőzően a Móricz Zsigmond körtér felőli járműbesoroló. Ezt az úttestrészt háromsávosra képezték ki. A külső sávból kizárólag jobbra, a Szabadság-hídra kanyarodhatunk — mégpedig most már önálló jobb oldali jelző irányítása mellett. A két belső sáv az egyenesen haladókat vezeti tovább a Gellért rakparton az Erzsébet-híd irányába. Egyébként ebbe a torkolatba két irányból érkezik a járműfogalom: a főútvonalról, azaz a Bartók Béla útról és a Budafoki út, valamint a Műegyetem rakpart „deltájáról”. Ez utóbbi irányból jövők már korábban, a parkoló végén találkoznak egymással, de így is két sávon állhatnak fel a Bartók Béla út felől vezető fő irány előtt. A jelzések szerint mindkét sávból egyenesen haladhatunk. Mégis, emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a Duna felőli sávba azoknak célszerű beállniuk, akik a továbbiakban a Szabadság-hídon folytatják útjukat. A belső sávot viszont a valóban egyenesen, az Erzsébet-híd irányába haladóknak célszerű elfoglalniuk. A Bartók Béla úton a Móricz Zsigmond körtér felől érkezőket már a Kemenes utcánál jelzőlámpa fogadja. Itt mindössze két sávon lehet besorolni, mindkettőből szabad előre, a Szabadság-híd előtti torkolat irányába haladni, ugyanakkor a külső sávból jobbra is, a Műegyetem rakpart felé. Bár a Kemenes utcán viszonylag nem nagy a forgalom, mégis lehetőség nyílt arra, hogy bevonják a jelzőlámpa irányítási körzetébe. A kihajtásra egyetlen sáv áll rendelkezésre és ebből mindhárom irányba lehet továbbhaladni. A Szabadság-híd irányából ideérkezők viszont háromsávos torkolatot találnak. A jobb oldaliból és a középsőből csak egyenesen, míg a belsőből, vagyis a villamosvágányok mellettiből balra nagy ívben kanyarodhatunk a Budafoki útra, illetve a Műegyetem rakpart felé. Visszatérve a Szabadság-híd torkolatához, szóljunk néhány szót az Erzsébet-híd felől vezető ágak besorolásáról. Mint a rajzról is jól látható, ide két sávon érkezhetünk és haladhatunk tovább egyenesen, a külsőből azonban még jobbra, a Kelenhegyi utcára is „felhajthatunk”. A Szabadság-híd — mint ismeretes — irányonként roppant szűk, alig több mint 2,50 m széles forgalmi sávokkal rendelkezik. Különösen kedvezőtlen a helyzet akkor, ha a középen húzódó síneken villamos is közlekedik. Ilyen körülmények között Pest felől a Gellért térhez érkezve mindössze egy sáv áll rendelkezésünkre a beálláshoz. És ebből szabad továbbhaladni jobbra és balra kanyarodva, sőt, egyenesen fel a meglehetősen meredek Kelenhegyi utcába is. Érdemes szem előtt tartanunk, hogy a rendkívül nagy gyalogosforgalomra tekintettel a Gellért Szálló és az emlékmű közötti úttestrészen is van jelzőlámpákkal irányított gyalogátkelőhely. Talán soknak tűnnek ezek a jelzések így első „olvasásra”. A gyakorlatban azonban tapasztalhatjuk, hogy valójában mégsem jelentenek ugyanennyi kényszerű megállást is, hiszen ezek a lámpák a csomóponton belül egymással össze vannak hangolva. Végül pedig a Szabadság-híd forgalmi rendjére vonatkozó ismereteinket is érdemes a téma kapcsán kissé feleleveníteni. Pontosabban a BRFK vezetőjének 1/1966-os, mindmáig érvényes rendelkezéséről van szó, amely így hangzik: „A Szabadság-hídon hét tonna összsúly feletti tehergépkocsik és kerékpárok közlekedése tilos. A személygépkocsik és motorkerékpárok a villamosforgalom akadályozása nélkül minden járművet előzhetnek. Más járművekkel előzni tilos.” Különösen ajánljuk ezt a rendelkezést a hét tonna összsúly feletti tehergépjárművek vezetőinek figyelmébe. Márcsak azért is, mivel a Bartók Béla út felőli járműbesorolóban már ennek megfelelően kell elhelyezkedniük.