Autó-Motor, 1974. január-június (27. évfolyam, 1-12. szám)
1974-03-06 / 5. szám
BELVÁROSUNK KÖZLEKEDÉSE - MD ÉS HOLNAP " írta: DR. NAGY ERVIN, a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóság helyettes vezetője Budapest Belvárosában ma háromféle rendeltetésű terület különböztethető meg: a kereskedelmi-idegenforgalmi jelegű városrész a József Attila utca és Kossuth Lajos utca között, — ettől délre az egyetemi és lakó jelegű városrész, — északra az igazgatási jellegű városrész. A jóváhagyott tervek e funkciók mindegyikének tudatos továbbfejlesztését irányozták elő. E városrész — mely közigazgatás szempontjából Budapest V. kerületével azonos , keréken 2 km2 kiterjedésű; lakosainak száma mindössze 62 ezer, ugyanakkor azonban ez a főváros legtöbb munkahelyet magába foglaló területe. Átlagos egyidejű nappali lélekszáma, kereskedelmi és ügyfélforgalma következtében megközelíti a félmilliót. Ugyanakkor óriási a teherszállítás és rakodás igénye, továbbá súlyosan zavaró tényező, hogy a Belváros teljes területén nagykereskedelmi raktárak is találhatók.. A holnap belvárosa A Belváros egyes területrészeinek funkcióját kívánja teljesebbé tenni a tervezett korszerű világvárosi üzletközpont, a passzázs-rendszer, a Duna-parti szállodasor kiépítése, valamint a Belváros épületeinek, továbbá közműrendszerének nagyarányú rekonstrukciója és a következőkben részletezett közlekedési tervek realizálása is. Elgondolásunk, hogy a Belváros területét a metróvonalakkal úgy tárjuk fel, hogy tömegközlekedéssel, illetve gyalogosan a Belváros minden úticélja elérhető legyen. Ezáltal a belvárosi célú utazások számára a tömegközlekedés versenyképes, sőt kedvezőbb alternatíva lehet, mint a személygépkocsis utazás. Az 1976. év végéig az észak—déli metróvonal első szakaszát üzembe helyeztük. Ekkor már a városközpontban a metró-tengelykereszt két vonalának öszszesen 6 állomása lesz. A millenniumi földalattival együtt 9 metró-, illetve földalatti megálló (K—Ny: Astoria, Deák tér, Kossuth tér — É—D: Deák tér, Felszabadulás tér, Kálvin tér — MFAV: Vörösmarty tér, Deák tér, Bajcsy-Zsilinszky út) teszi majd lehetővé a szűkebb Belváros megközelítését. De 1980-ig tizedik metrómegállóként a Marx téri állomás is üzembe lép. S ha ehhez hozzászámítjuk a különpályás 2-es villamosvonalat (további 8 megállóhely), amikor rögzíthetjük, hogy a következő ötéves terv során tényleg megvalósul, hogy a Belváros területén 300 méterein belül valamilyen tömegközlekedési vonal gyalogosan elérhető. Távlatban is megmarad a Szent István körúti villamos és a harmadik (dél-budai) metróvonal üzembe helyezéséig a kiskörúti villamos a Szabadság-híd és Madách tér között. Valamennyi metróállomás üzembe helyezése után a Belváros felé jelenleg tartó trolibuszvonalak és autóbuszviszonylatok egy része feleslegessé válik. (Főleg a hidakon közlekedő járatok maradnak meg) A taxi és a tehertaxi mint különleges igényeket kielégítő közcélú közlekedési eszköz növekvő jelentőséget kap a Belváros életében. A Belváros földrajzi helyzete, a kialakult úthálózat és a Duna-hidak a városközpont, illetve annak határán haladó főforgalmi és forgalmi úthálózat távlati megtartását szükségessé teszik. A Belvároshoz kapcsolódik jelenleg négy közúti híd és egy metróalagút. Pest és Buda között szükség lesz újabb átkelés létesítésére. Nagy távlatban a következő kapcsolatokkal kell számolni : Szabadság-híd, Erzsébet-híd, Lánchíd, tervezett Duna-alagút, (amely a Kossuth tér és Csalogány utca között várhatóan a 90-es években épül meg) és a Margit-híd. Megjegyezzük, hogy a belvárosi Duna-hidak forgalmát tehermentesíteni fogja a harmadik metróvonal alagútja (kb. a Gellért tér és Dimitrov tér között, megépítése már a 80-as években várható.) A hidakhoz csatlakozó és a Dunával párhuzamos belvárosi főúthálózat, amely a távlatban is megmarad (illetve kiépül): Kiskörút, Kossuth Lajos utca, József Attila utca, Alkotmány utca és Báthory utca (a tervezett közúti Duna-alagút kapcsolataként), Szent István körút, Alsó rakparti gyorsforgalmi út, belső egyirányú észak-déli utcapár. Mindezek alapján a Belvárosból a közúti forgalom teljes kitiltása távlatban sem lehetséges. A kereskedelmi-idegenforgalmi negyed forgalmi utak által határolt területein belül azonban szükségesnek tartjuk a gyalogos-bevásárló utcák számának növelését. Az egész Belváros területére vonatkozóan a mellékutcák forgalmi rendjének olyan átalakítása szükséges, ami kizárólag a célforgalmat és a parkolást (parkológarázsok megközelítését) elősegítő, egyirányú utcahálózatot eredményez. A parkolási lehetőség növelését elsősorban a forgási sebesség növelésével, másodsorban a parkológarázsok — távlati — létesítésével tervezzük elősegíteni. A belvárosi teherforgalom csökkentése, illetve a személyszállítás és teherszállítás időbeni elkülönítése érdekében szükséges a nagykereskedelmi raktárak kitelepítése, valamint fokozatosan az éjszakai konténeres áruszállítás szélesebb körű bevezetése. A Belváros területén tervezett nagy közlekedési létesítmények és az üzletközpont megvalósulása során aluljárók sorozata, belső fedett vásárlóutcák (passzázsok) hálózata létesül. Ezekkel egyidejűleg és a passzázs-rendszerhez kapcsolódva a jelenlegi sétálóutcához (Váci utca) csatlakozóan további gyalogosvásárló utcák kerülnek kialakításra. Távlatban a 2-es villamos pályájának lesüllyesztése, esetleg megszüntetése után a Lánchíd és az Erzsébet-híd között a felső rakparton attraktív sétány kialakítására kerül sor. A ma gondjai — a közeljövő intézkedései A különböző funkciójú szállítások időbeni szétválasztására és a forgalom homogenitásának növelésére már bevezettük két lépcsőben a 3 tonna alatti tehergépjárművek forgalmának időbeni korlátozását a Duna és a Nagykörút által határolt területen. Ugyanitt megtiltottuk a tehergépjárművek átmenő forgalmát (a összsúly feletti tehergépjárművek 7—10 óra és 15—19 óra között nem hajthatnak be, 10—15 óra és 19—7 óra között csak célfuvarral jöhetnek be). Ilyen parkolóórákat állítanak fel hamarosan Budapesten