Autó-Motor, 1978. január-június (31. évfolyam 1-12. szám)
1978-01-21 / 2. szám
Rajzok Wessely „Colonel” kocsijáról és a „lépegető” jármű szerkezetének részleteiről. Az ábrán tanulmányozható mindaz, amit hosszú ideig titkosnak minősítettek. Így például látjuk a hajtóművet a mozgató lábakkal, amelyek a kocsi kerekeit, vagyis magát a járművet hozhatták mozgásba. Külön rajz szemlélteti a hajtómű fogazott kerekeit és a fogasíves kormányszerkezetet talajhoz feszíti és ezáltal a kocsi előremozdul. Wessely hiába írta be szabadalmába: „Kocsimon mindent újnak nyilvánítok, de mivel az én kocsim rajzban és metszetben minden más kocsival megegyezik és minden tetszőleges formát felvehet, mely a divatnak is alá van vetve, így a szabadalom könnyen kijátszható.” Ez a szabadalmi leírás — vagyis Wessely terve — a gőzgépek korában már alapjaiban túlhaladott volt... Érdekes viszont a Wesselyszabadalmat igazoló okmány, amelynek másolatát itt bemutatjuk. Elsősorban a kifejezési mód, a fogalmazás ad érdekességet ennek a gőzgépek korában íródott 855-ös számjelzést viselő papírnak, amely a következőket tartalmazza : „Mi, első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya, sat. és Magyarország apostoli királya emlékeztetőül adjuk ezennel mindenkinek, kit illet, hogy Wessely György kocsigyáros Budapesten, (megh. Malits György köz és váltó ügyvéd Budapesten). Nekünk legalázatosabban előterjesztette, miként legjobb tudomása és lelkiismerete szerint újnak tekintendő kocsit talált fel »Colonet« néven, mely lovak segélye nélkül hajtható.” És ezzel le is zárul egy korszak, amely után már az automobil, az autógyártás hazai úttörői kerülnek előtérbe. Róluk legközelebb esik szó...