Autó-Motor, 1979. július-december (32. évfolyam 13-24. szám)
1979-12-21 / 24. szám
EMBEREK, UTAK, BALESETEK Komárom megye Az ország legkisebb megyéje. Hazánk területének mindössze 2,4 százaléka. Az észak—déli és kelet—nyugati irányú turistaforgalom metszőpontjába esik. Az északi szocialista és egyéb államokból hazánkba vagy a déli országokba a turistaforgalom nagy többsége a komáromi határátkelőhelyen lép be vagy ki, illetve halad át a megyén. A helyi idegenforgalom is számottevő. A csodálatos panorámájú Duna-kanyar éppúgy vonzza a látogatókat, mint a műemlékekben gazdag Esztergom. A tatai Nagy-tó és a közelében levő olimpiai edzőtábor „gondoskodik” arról, hogy egész éven át kül- és belföldi sportolók magukénak érezzék a festői szépségű Tatát és környékét. Komárom megyét mégis ipara és mezőgazdasága teszi jelentőssé. Az iparra az alapanyag-termelés a jellemző, de emellett a feldolgozás is említést érdemel. A mezőgazdaság termelése mindinkább ipari jelleget ölt, és mind nagyobb tömegű áru előállítására képes. Itt bányásszák az ország barnaszenének 37 százalékát, a brikett hazai termelésének döntő többségét. Itt állítják elő a benzin 26 százalékát. A Duna mentén összefüggő ipari sáv alakult ki. Ipar és közlekedés Joggal vetődhet fel a kérdés: mindezek hogyan kapcsolódnak a közúti közlekedéshez ? A kérdésre nem nehéz felelni. A nagy ipari üzemek és iparszerűen termelő mezőgazdasági objektumok sok alapanyagot és készterméket szállítanak a megye közútjain. A vasúti szállítás jó része terelődött át az utóbbi években a közutakra. Növekedett a nagy teljesítményű és nagy teherbíró képességű járművek száma is. Megyei úthálózat Az elmúlt években sokat javult Komárom megye úthálózata. Elsősorban az utak felületi minősége. Ám szélességükre és vonalvezetésükre, az erőfeszítések ellenére is jócskán akad még panasz. Az M 1-es Budapestet és Győrt összekötő szakasza 70 km-nyi távon érinti a megyét. Az út egy része főútvonal, Tatabányától Győrig viszont már autóút. Ez utóbbi kitűnő vonalvezetésű és jó minőségű, kiépített pihenőkkel és parkolókkal. A 11-es számú főút Budapestről Szentendrén keresztül a Duna-kanyartól vezet Tátig, Esztergomon is áthaladva. Ez a nagy forgalmat lebonyolító, viszonylag keskeny út számos lakott területen halad keresztül. A 10-es út Budapestről Dorogon át vezeti a Duna menti ipari létesítmények forgalmát Almásfüzitőig. Ez a főútvonal elsősorban tehergépjárműforgalmat bonyolít le. Sok lakott területet is érint, ahol az átlagosnál nagyobb gyalogos- és kerékpáros-forgalommal is számolnunk kell. Komáromtól Kisbérig, a 13-as számú út bonyolít le nagy forgalmat. A komáromi határátkelőhelynél, elsősorban a Dunán átvezető közúti híd keskenysége miatt — különösen nyáron — nehézkesen jut előre a forgalom. Előfordul, hogy hosszú sorokban várakoznak az átlépni kívánók járművei. Biztató, hogy már keresik a megoldást a forgalom gyorsítására. A balesetekről A megye forgalomsűrűsége a már említett okoknál fogva az országos átlag feletti. A napi megyei átlag, egy járműegységgel számolva 4656. Ez esetenkénti túltelítettséget jelent. A balesetek alakulása közel azonos az országos átlaggal. Tavaly 565 személyi sérüléses baleset történt. Ebből 60 halálos, 225 súlyos, 280 könnyű sérüléssel járt. Az idei baleseti kép valamivel kedvezőbb. Az okok közül jelentős — 30 százalék — a relatív gyorshajtás. Gyakori a gyalogosok által okozott baleset is, mivel 13 százalékban ők voltak a baleset okozói. Sok az ittas vezető. A személyi sérüléses balesetek 20 százalékát ittasan okozták. Balesetveszélyes helyek Vannak-e baleseti gócok a megye útjain? Nagyon minimális azoknak a helyeknek a száma, ahol a balesetek Sok tragédia okozója az ittasság • Korán kell kezdeni ... Az idén Tatán • rendezték meg az V. Ifjúsági Kupa országos döntőjét