Autó-Motor, 1988. július-december (41. évfolyam 13-24. szám)
1988-10-06 / 19. szám
- 1985-től napjainkig minden évben történt baleset. 1986-ban és 1987-ben 5,5, 1988 első felében pedig már 6 baleset történt. Megjegyzem, hogy az utóbbi két évben itt „saját hibás” balesetünk nem volt. Még „színesebb” a kép a Petőfi híd esetében, ahol 1985-ben 10, 1986-ban 4, 1987-ben 7 és ez évben pedig két baleset volt, amelyből az utóbbi három évben 1-1 esetben voltak okozók a tömegközlekedési járművezetők. Az elmúlt három és fél évben tehát - mint említettem - a Lánchídon nem volt tömegközlekedési baleset, a Szabadság hídon is szórványosan fordult elő, pedig e két híd - különösen a csúcsforgalomban - ugyancsak telített. Az Erzsébet hídon az elmúlt években viszont átlagon felüli a bekövetkezett balesetek száma és súlyossága. Említést érdemel viszont, hogy megfelelően kialakított forgalmi sávok állnak a közlekedők rendelkezésére. Figyelmet érdemel továbbá, hogy ezen a hídon és a Petőfi hídon is a balesetek egyharmada végződött személysérüléssel, míg az Árpád hídon előfordult balesetek 50%-ánál volt személyi sérülés. Röviden a főbb baleseti okokról. Az Árpád hídon a relatív gyorshajtás, a követési távolság be nem tartása a szabálytalan forgalmi sávváltoztatás sorolható a legjellemzőbb baleseti okok közé. A Margit hídon 11 esetben a szigeti bejárónál, 9 esetben pedig a budai hídfőben történtek a balesetek. A legtöbbnek itt is a szabálytalan sávváltoztatás volt az oka. Az Erzsébet hídon az „idegenek" által okozott balesetek 2/3-a (14 eset) ugyancsak a szabálytalan sávváltoztatás következménye, hasonlóan az ott közlekedő autóbuszok járművezetőinek hibájához. Ezen a hídon a követési távolság be nem tartása miatt az autóbuszvezetők is több balesetet okoztak (hatot). Jellemző, hogy a 28 baleset a budai hídfőnél, 11 pedig a pesti hídfőnél történt. A Szabadság hídon bekövetkezett balesetek jellemzően a budai hídfőben fordultak elő, a villamossal történt koccanások pedig a kellő oldaltávolság hiánya miatt a hídon. A Petőfi hídon 9 baleset a budai, míg 5 baleset a pesti hídfőnél történt. Megállapítható tehát, hogy a tömegközlekedési járműforgalommal kapcsolatos baleseteknél az egyes hidaknál felsorolt okok a biztonságot leginkább veszélyeztető tényezők. Az elmúlt három és fél évben továbbá az is megfigyelhető volt, hogy a balesetek leginkább az őszi, illetve a téli hónapokban szaporodtak meg: így például az Erzsébet hídon október és december között 17, a Margit hídon 9, a Petőfi és Árpád hídon 8-8 baleset történt. Az ősz közeledtével és a télre való felkészülés során tehát kívánatos, hogy a hidak forgalombiztonsági helyzetére még kiemeltebb figyelmet fordítsunk. A hatósági forgalombiztonsági intézkedések, például csökkentés elrendelése az Erzsébet híd budai hídfője felé haladva, vagy a Margit hídon a szigeti bejárónál, illetve forgalomtechnikai megoldások az Árpád hídon stb. jól szolgálják a forgalombiztonság javulását. Ehhez már csak az kell, hogy mindenki, aki a hídon járművel közlekedik, kötelességszerűen alkalmazkodjon a Kresz előírásaihoz, a tömegközlekedési járművek vezetői pedig ezen túlmenően a forgalmi utasításokban előírtakhoz is. (A villamos- és autóbuszjármű-vezetők részére a Forgalmi Utasítás szigorúbb előírásokat tartalmaz a Kreszben meghatározott előírásokhoz képest, például a sebesség tekintetében.) A főbb baleseti okok ismerete különösen arra figyelmeztetik az ott közlekedőket, hogy nagy körültekintéssel hajtsák végre a forgalmi sóváltoztatásokat, a követési távolság betartását és a sebesség helyes megválasztását. Külön figyelmet kíván a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok ismerete és betartása azokon a hidakon, ahol igen közlekedési lehetőségek vannak. Mint az adatokból kitűnik - a Margit híd kivételével - leginkább a hidak le- és feljárói bizonyulnak a legveszélyesebb helyeknek. A hidakra való fel- illetve lehajtáskor tehát az eddigieknél is körültekintőbbnek kell lennünk. Említettem, hogy az öszszes tömegközlekedéssel kapcsolatos baleseteknek alig 1%-a fordul elő a Duna-hidakon, mégis, mivel itt bonyolódik le a tömegközlekedés jelentős része, egy-egy koccanásos baleset is hosszú időre lelassíthatja, esetleg megbéníthatja a kérdéses híd forgalmát. Ez pedig azt is jelenti, hogy a közúti és tömegközlekedési forgalomban súlyos zavarok keletkezhetnek. Mindenki tapasztalhatta, ha 1-1 hidat például felújítás miatt ideiglenesen lezárnak a forgalom elől, milyen jelentős bonyodalmak származnak a budapesti közúti tömegközlekedésben. Ha pedig egy baleset miatt áll le a forgalom valamelyik hídon, ugyancsak érezhető a terhelés a többi hídon, a közeli útvonalakon és ezáltal újabb baleseti veszélyforrások keletkezhetnek. A tanulságok vázlatos felsorolása még fokozottabb, óvatosabb, körültekintőbb közlekedést követel tehát a fővárosi közúti Duna-hidakon. GYENE LÁSZLÓ, a BKV forgalmi igazgatója L. SZABÓ LÁSZLÓ FELVÉTELEI