Az Est, 1914. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1914-05-31 / 128. szám

Vasárnap, május 31 rss É­letfogytiglan. —­ Az Est tudósítójától. — Éjjeli két óra. Az esküdtszéki te­rem ünnepélyesen diszkrét homályá­ban, néhány gázkandeláber fényé­nél, kezében vagy iv papírral, a meg­torlás keményen pattogó hangján hirdeti az Ítéletet dr. Baloghíj György elnök. A teremben mindenki moz­dulatlanul áll és visszafojtott lélek­­zettel figyel. Közvetlenül az elnöki emelvény előtt a kísérteties utazó­kosár, a­melyben a megfojtott asz­­szony utolsó útját tette meg magá­nos lakásából. Nyitott fedelén tarka összevisszaságban a rablott holmi: boa, muff, az ékszertokok, az oldalán lóg a csíkos törülköző, ruhaneműek, minden, a­minek valami köze van a szörnyű bűnhöz. A kosár előtt áll a két halottarcú ember. Még egy pil­lanat csak és eldől, hogy elveszik-e itt nyomorult életüket. A halálfélelem­nek preparált, elképzelhetetlen iz­galma és az életért való vágyakozás dúl bennük, halántékukon kidagadva lüktetnek az erek, a­mikor elhangzik az ítélet: életfogytig tartó fegyház. Már mindenki tudta a teremben, hogy a verdikt után nem jöhet akasztófa, csak ők ketten nem vol­tak bizonyosak, hogy mi fog velük történni, egészen addig, a­míg a meg­váltó szavakat visszavonhatatlanul ki nem mondta a bíró. Délután negyed hatkor kezdett be­szélni dr. Aczél Imre ügyész. A vád­beszéd, a­mely az esküdteket az akasztófáig vezette, inkább csak Kóbori Rózsival foglalkozott. A védők egymás védencét igye­keztek bemártani, hogy a magukét valamennyire szépíthessék. Kóbori Rózsi a perbeszédek alatt magába rogyva, lehunyt szemmel ül a két fogházőr között. Ólomszürke arcát ráhajtja az egyik őr­vállásra, a­ki időnkint félszemmel ránéz, olyan arccal, mint a­ki azt kémleli, hogy ugyan van-e benne még élet. Csak egy pillanatra nyitotta fel lázban égő szemét. Nick Gusztáv védője, Fekete Károly beszélt éppen, vádolta Kóborit, a­kit egyedül tett felelőssé mindazért, a­mi történt. Kóbori fel­emeli szemét a fogházőrre, szederjes ajka mozogni kezd, az őr felkel és az elnökhöz megy. Halkan jelenti, hogy rosszul van a rab asszony. — Öt percre felfüggesztem a tár­gyalást — mondja az elnök és a foglyokat kivezetik. Kóbori az ajtó­ban inogni kezd, de két fogházőr megkapja a karját, hogy össze ne essen. Ezzel vége szakadt annak a szó­noki gondolatnak, a­melynek a ki­fejtését megkezdte az ellenfél ügy­védje. — Mégis csak okos nő ez a bestia, — mondta nevetve védője, dr. Weisz Ödön — éppen a legjobb pillanat­ban szakította félbe Feketét.­­ Hogy a védők milyen irgalmat-­­lanul gyilkolták egymás védencét, arra legtalálóbb megjegyzést az ügyész tette, a­ki ezekkel a szavak­kal kezdte meg replikáját: — A védő urak kétségbeesett eről­ködést fejtettek ki, hogy a bűnt szé­pítsék. Itt-ott azonban igazat is mon­danak, de csak akkor, a­mikor egy­más védence ellen beszélnek. Még egyszer felolvassák a hosszú kérdéseket és az elnök a vádlotta­kat szólítja: — Álljanak ide — mondja. — Van-e valami mondanivalójuk ? — Nincs — mondja alig hallható hangon mind a kettő. Kóbori visszatámolyog a helyére, védője azonban idegesen int neki, hogy menjen vissza a bíróság elé. — Mondjon valamit az esküdtek­nek — súgja oda mérgesen. Kóbori szót akar fogadni, egy lé­pést tesz előre, de már késő, az elnök már az esküdtekhez fordult. Félóráig tart a rezümé, a­melyet az új törvény szerint már nem hall­gathat meg a közönség. Most már meg sem nyílnak az ajtók, a­míg az esküdtek el nem készülnek a verdikttel. A sötét fo­lyosót elözönli a közönség, a­mely percről-percre fokozódó türelmet­lenséggel várja a csengőszót. Ne­gyed kettőkor három éles berregés jelzi, hogy kész a verdikt. A tanuk helyén két szomorú alak gubbaszt: Kucsera Mária, Kóbori Rózsi unokanővére és Turcsán Pál soffőr, Turcsán Emilia fivére. — Most már megvárom a végét — mondja Az Est munkatársának Kucsera Mária. — Szeretném, ha kötelet kapna ez az undok Rózsi. Soha sem történt volna ez, ha sze­gény Elza nagyságú mamája el nem üldözött volna engem, mert tetszik tudni, én voltam Rózsi előtt Elza nagyságánál, én úgy vigyáztam rá, mint a két szememre. Szeretett is Elza nagysága is, meg a nagyságos Schmidt úr is. A bíróság bevonul és az­ elnök néhány szóval ismerteti az esküdtek verdiktjét. A közönség moccanás nélkül hallgatja, hogy az esküdtek Kóbori Rózsit szándékos emberöléssel párosult rablás bűntettében és szán­dékos emberölés bűntettében mint fel­bujtót, Nick Gusztávot szándékos emberölés és szándékos emberölés bűn­tettével párosult rablásban találták bűnösnek. — Nincs kötél — mondja min­denki a szomszédjának. Bevezetik a vádlottakat, hogy kihirdessék előttük is a verdiktet. Arcukon a halálos r­émület, alighogy vonszolják magukat. Megállnak egy­más mellett az elnöki emelvény előtt, mögöttük egy sorban két fogházőr. Nick Gusztáv lesütött szemmel hallgatja a verdiktet. Kóbori össze­kulcsolt kézzel, mereven néz az elnök arcába. A bíróság visszavonult ítélethoza­talra, a­miben az esküdtek részéről Strasser Imre és dr. Prilitzky Endre vett részt. Alig öt percig tart a ta­nácskozás, a­mi alighanem azt je­lenti, hogy egyhangúlag hozták meg az ítéletet. Az elnök emelt hangon olvassa: — Őfelsége a király nevében! A törvényszék bűnösnek mondja ki Kóbori Rózsit a 344. szakaszba üt­köző és a 349. szakasz utolsó bekez­dése szerint minősülő, a büntető törvénykönyv 279. szakaszában meg­határozott szándékos emberöléssel párosult rablás bűntettében, mint a 69. szakasz első pontjában meg­határozott felbujtót, Nick Gusztávot pedig a 344. szakaszba ütköző, a 349. szakasz utolsó bekezdése szerint minősülő, a 279. szakaszban meg­határozott szándékos emberöléssel párosult rablás bűntettében, mint a 70-ik szakaszban meghatározott tettest és ezért mindkettőjüket élet­fogytig tartó fegyházra, továbbá tíz évi hivatalvesztésre és politikai jogaik­nak tíz évi időtartamra való felfüg­gesztésére ítéli. A vádlottak kötelesek a felmerült bűnügyi költséget meg­téríteni, a­melyek azonban egyelőre behajthatatlanok. A bűnjelként őr­zött ékszerek és egyéb ingóságok kiadatnak a közjegyzőnek, a Kóbori tulajdonában lévő ingóságokat pe­dig elkobozza a törvényszék és to­vábbi kezelés végett kiadja az ügyészségnek. A megokolás néhány találó szó­val jellemzi a bűnösöket. A törvény­szék — mondja tovább az elnök — a verdikt alapján állapította meg a bűnösséget. A büntetés kiszabásá­nál csak egyetlen enyhítő körül­ményt talált a bíróság : a vádlottak büntetlen előéletét. Súlyosította helyzetüket, hogy védtelen nővel szemben, aljas indokokból követték el a bűnt, brutálisan, hogy nagy ér­tékeket raboltak és Kóbori esetében azt is, hogy a szolgálati hűséget dur­ván megszegte, azonkívül egy ártat­lan embert, Lángot, alaptalanul a leg­súlyosabban megvádolt. A törvény­szék nem látott sem töredelmes meg­bánást, sem őszinte beismerést, sőt meggyőződése, hogy Nick sem mon­dott igazat. Nick esetében súlyosító körülménynek vette a bíróság, hogy munkakerülő életmódot folytatott. A két rablógyilkos szemmel lát­hatólag fellélgzett, a­mikor nyomo­rult életüket mentve látták. Az elnök berekeszti a tárgyalást és a vádlottak visszaülnek helyükre. Weisz Ödön lejön a védői emelvény­ről és Kóborihoz megy . •— Hálát adhat az Istennek! — mondja neki. Kóbori térdre rogy és védője keze után kap, hogy meg­csókolja. A védő kisiet s Kóbori, mint a­kinek valami hirtelen eszébe jut, fel­ugrik helyéről és hangosan kiabálja : — Weisz úr! Weisz úr ! Meglepődve álljuk körül a még néhány perccel előbb ájuldozó asz­­szonyt. Mintha kicserélték volna, egyszerre eleven lett. Védőjét be­hívják és kérő hangon fordul hozzá : — Weisz úr, kérem — mondja — az ágyneműmet szeretném vissza­kapni. — Arra magának már nincsen szüksége.— mondja az ügyvéd. — Mit akar maga az ágyneműjével? — Hát a többi holmim? — Az is itt marad. Nick Gusztáv most is, mint a per­beszédek alatt, mozdulatlanul ül a helyén és várja az ügyész intését. — Vigyék le őket a fogházba — mondja dr. Atzél és a fogházőrök között, a közönség szofala előtt el­vonulnak. 9. oldal. WVWWWWWWWWWWrfWSÍ NYILT-TÉR E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a szerkesztőség kisín­ü­líti fittel! Ausztriai nagyobb gépgyár keres magyar bankösz­­szeköttetést elsőrendű magyarországi követeléseinek leszámítolása céljából. Ajánlatokat „W. S. 7700“ jegy alatt továbbit Rudolf Mosse, Wien I., Seilerstätte 2. Dr. Feiler ff. 1 stájer Pariz­sban a follmn Effl­­ Judendorfban,Grác mellett. A stájer Merán s Felséges tavaszi tartózkodási hely betegek,­­ lábbadozók és üdülésre szorulók számára. — Átalányárak. — Penzió, gyógyhasználat s kényszere nélkül. — Prospektus ingyen. [ f LSC&&NG8J angol divatkelméből mérték után akár többször i próbá S§sp^35v sacco-an­fiivf #Psc AM­ERIG­AS? TAILOR Seutish Mór és Fiai, IV., Kéroly­­kára­i S-fr-B. sz. Gerö M. ur vezetéséve I­V., József-tér I. sz. alatt egy nagy földszinti sarok.Hl!­t továbbá az I. és II. emeletnek a József-térre , Fürdő-utcára néző része 1914 junius 1-től kezdve I kiadó. Bővebb felvilágosítás nyerhető az Első ma- I gyár iparban­knál, IV. Nádor­ utca 12. Telefon 10-24 Látták már m IMIK dohányosok dijkiállítását ??? még nem?? Akkor menjen azonnal a Mir­se­fi Jfateab cég, Andrássy­ út 19. sz. alatt lát­ható kirakatá­hoz, ahol május 18-tól junius 5-ig megtekinthető. Mindet? külön értesítés helyett. Özv. Komlós értelme, szül. Simon­­ Anna, úgy a maga, mint hozzátartozói ne­vében megtört szívvel jelenti, hogy egyet-­­­len gyermekét­­ elvesztette. Temetése vasárnap, f. hó 31-én délután 3 órakor lesz a Kerepesi­ uti régi szr. temető halottasházából. Frisst dpi ajánlat! Eredeti amerikai és va­lódi francia férfi­, női- Csakis és gyermek cipő rakta- elsőrangú romát rendkívül olcsó minőségű áraié mellett árusítom! Rémi Verffiffya­ u.6

Next