Az Est, 1915. december (6. évfolyam, 336-365. szám)
1915-12-01 / 336. szám
I Beszélgetés a szász miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel Drezda, november 28 i1, (Az Est kiküldöt! tudósítójának távirata) Dr. Beck Károly szász miniszterelnök szíves volt ma engem fogadni. Beszélgetésünk, amelynek folyamán a szász államférfiú ismételten nagyon hízelgően nyilatkozott Magyarországról, a gazdasági szövetség ülésezéséből indult ki. A miniszterelnök intöbbek között a következőket mondta: — Ön látta azt a lelkesedést, amelylyel az önök megbízottait fogadtuk és amelyben igen nagy része van annak a rokonszenvnek, amelylyel Magyarország iránt viseltetünk. Azt a szoros szövetséget, amely a német birodalmat az önök kettős monarchhájával összeköti, most tényleg vér és vas fülbe szorosabbra és a szövetség ezáltal a mi népünk vérébeis átment, szilárdan reméljük, hogy gazdag és áldásos gyümölcsöket fog hozni. Hogyha a háború után is együtt küzdünk tovább kulturális téren, úgy Közép-Európa a jövőben tényleg a világ kultúrájának középpontjává válhatik és ebben a magasabb alakulatban Magyarország az őt megillető nagy szerepet játszhatja. — Én magam jól ismerem Magyarországot, ismételten meglátogattam és örökre, felejthetetlen marad az a benyomás, amelyet Budapest tett rám. Az önök fővárosának képén, ízléses középületein meglátszik az az igyekezet, hogy idősebb kultúrállamok városai mellett egy gazdag fejlődési nemzeti állam modern kultúráját fejezze ki és ezt az igyekezetét valóban teljes siker koronázza. Ha Hamburg és Bagdad közt létrejön az a nagyszerű, összeköttetés, amelyről most beszélnek, elérkezik az az alkalom is, hogy tényekké váljon mindaz, amit Magyarország kultúrája már most ígér nekünk. Ezért kívánjuk tehát a legnagyobb mértékben, hogy a legszorosabb összeköttetés jöjjön létre Magyarország közgazdaságával és kultúrájával. — Talán nem szükséges ismételnem, hogy a rokonszenv mind a két oldalon kölcsönös. Különösen kellemesen érintett bennünket, amikor azt hallottuk, hogy csapatainkat a magyar nép a lehető legszívélyesebben fogadta és üdvözölte. Engem különben ez a hír, amelyet sokan ismételtek előttem, egyáltalában nem lepett meg, mert hiszen, mint ahogy az előbb említettem, már régebben meggyőződtem arról, hogy igazi rokonszenvvel viseltetnek irántunk ; a háború tehát csak fennálló érzelmeket mélyített el és erősített meg. Azt kell remélni tehát, hogy ez a kölcsönösség a jövőben gazdag gyümölcsöket fog teremni. Azok a megnyilatkozások, amelyek most újból és újból megismétlődnek, kitűnő támasz a kormányok ama munkája számára, amelyet a gazdasági összeköttetés létesítése körül végeznek. A miniszterelnök után gróf Witztum von Eckstaedt külügyminiszter és belügyminiszter is fogadott. A nyilvánosság számára természetesen lehetetlen volt a külügyminiszter úrtól a mostani nemzetközi helyzetről nyilatkozatot kérnem. A kiváló államférfit azonban, akinek tekintélyét és súlyát általánosan elismerik, nagyon érdekes nyilatkozatokat tett Magyarországról. Megemlékezett azokról a régi történelmi közös emlékekről, amelyek a szászokat és a magyarokat összekötik, megemlékezett azokról a közös harcokról, amelyekben évszázadokkal ezelőtt küzdöttek közös érdekeikért. — És bár közöttünk és Magyarország között nincsenek közös határok — mondta gróf Vitztum — mégis találunk elég közös érintkezést, nemcsak az érzelmekben és rokonszenvekben, hanem gyakorlati, kulturális és gazdasági munkában is. Szakembereinket gyakran küldjük el Magyarországra, hogy az ottani intézményeket, különösen mezőgazdasági téren és a lótenyésztés körül tanulmányozzák. Kellemes emlékezetünkben van Magyarországnak a drezdai egészségügy kiállításon való részvétele. Magyarossg szép palotája a kiállítás egyik ékessége volt és a szakemberek osztatlan tetszésére talált. — Most, a háború alatt is ismételten alkalmunk volt együtt dolgozni a magyar bohóságokkal, amelyek mindig serényen támogattak és előzékenyek voltak, különösen lóvásárlások alkalmából. Nagyon hálásak is voltunk érte. Valahányszor kormányunk megbízottai Magyarországra érkeztek, rendkívül szívélyesen fogadták őket, amiről azután ők hűségesen jelentést is tettek nekünk. Hiszen ezek talán nem valami nagy dolgok, mégis szimptomatikusak,s éppen ezért a jövő közös munkájától azt remélem, hogy a legjobbat hozza meg nemzeteink számára. Gróf Vitztum és dr. Beck annak a reményüknek adtak még kifejezést, hogy nemsokára ismét viszontlátni fogják a magyar megbízottakat. (SS) Jfe' -garnitúrát Rózsal. Andrásszi-ut 20. szám ij pelfaswáis. S Alulírott Szikszói. Gőzmalom r.-t. mindazon feleket, kik Szalai Ödön ur ügynök budapesti lakos utján buzabevásárlási és kiőrlési megbízásokat származtattak át s az őrlemények árát lefizették, crte ini, hogy az őrleményeknek Budapestre való szállítása folyamatban van s hogy a lisztáruk Szalai Ödön ur taján a felek előzetes értesítése mellett, elismervény ellenében kiszolgáltatva lesznek. A mennyiben bármelyik fél, aki befizetést teljesített, az őrleményeknek elszállítását bármely okból bevárni nem óhajtná, kívánságára vállalatunk központi irodája EVUskolcnrs. Deák utca It), a lefizetett összeget postautalványon bármikor is készséggel visszautalványozza. Úgyszintén visszautalványozza mindazoknak befizetését is, kik búzabevásárlási jogosítványaikat kellő időben át nem származtatták, továbbá rendelkezésre bocsátja mindazoknak búzabevásárlási igazolványait, kik ezeket fizetések eszközlése nélkül juttatták a vállalathoz. Miskolc, 1915 november 28. Szikszói Gőzmalom Részvénytársaság. Dr. Flissii fajfesz-foaizsaszaa rijeglést a fajjvászon. Használata régi láb-, kéz-, fül- és orragyast is megszünteti. Egy tégely ára 2 K, postadijja 2’40K Három tégely‘rendelésénél postán bérmentve 6 K Rendelési cím: Dr. Fiosch „''arena“ gyógytára Győr Popper Lipót és neje Reisinpor Emma szülei, valamint Eichner Sándorrá Popper Ilonka, dr. Halasa Wlastow, Popper Frasske. Popper Andor és Popper Pál egyéves önkéntes, testvérei, mélységes fájdalommal és megtört szívvel tudatják, hogy legjobb gyermekük, legszeretebb ftestvérük, családjuk büszkesége Popper iissF®1 a 43. pg.o. zászlósa, a nagy ezüst vitézsági érem tulajdonosa, hazánk védelmében, a doberdói harcokban, életének 22-ik évében, folyó hó 15-én hősi halált halt. Drága halottunk ideiglenesen a harctér közelében, a suta temetőben pihen. Hódmezővásárhely, 1915. I.év. 25. A Szandzsák tizeli népének felszabadulása a szerb uralom elól Movibazár, november 29. (Az Est haditudósítójának távirata) A visszavonuló szerb hadsereg a Szandzsákban több mohamedán falut kirabolt, addig amíg a szerbek uralmát fel nem váltotta a központi hatalmak uralma, ezekben a községekben többször véres összeütközésre került a sor a mohamedán és a szerb lakosság között. Ezek a véres összekülönbözések csak akkor értek véget, amikor csapataink bevonultak az illető faluba. A távolabbra eső községekből, a Szandzsák messzebb eső részeiből még ma is érkezik hír arról, hogy montenegrói bandák megtámadták a török lakosságot. Hogy a rendet helyreállítsuk, Xovibazárban és még több más városban felfegyverzett városi őrséget szerveztünk. Azokban az utóvéd-harcokban, melyekről már beszámoltunk, és amelyeket a kivonult nobibazári szerb helyőrséggel vívtunk, résztvettek a magyar, osztrák és német csapatok oldalán az önkéntesen jelentkezett török csapatok is. Az egész Szandzsák mohamedán lakossága kitörő örömmel üdvözölte a központi hatalmak csapatait. A német csapatok parancsnokai és az újból hivatalukba visszahelyezett török városi hatósági közegek ajándékokat küldöttek egymásnak. A katonai parancsnokság és a török városi hatóság között, dacára a sok természetes nehézségnek, kitűnő az együttműködés. A katonaságnak , szigorúan tilos a rekvirálás, minthogy azonban sok kereskedő túl magas árakat követelt katonáinktól, meg kellett állapítani a legmagasabb árakat. A török szokásokat mindenütt szigorúan tiszteletben tartjuk. Beszéltem több török béggel, akiknek előadásából kitűnt a Szerbia elleni olthatatlan gyűlölet, habár egyenes panaszokat nem is igen lehet hallani a Szandzsákban alkalmazott szerb kormányzati módszer ellen. A török községeket sem a rendes szerb katonaság, hanem szerb bandák rabolták ki. Azokat a török férfiakat, akik katonai szolgálatra alkalmasak, legnagyobbrészt az utak építésére használjuk. A török parasztnak csak olyan földbirtokért kell bért fizetnie, amelynek a tulajdonosa is mohamedán, a szerb tulajdonosnak nem köteles a mohamedán bérlő fizetni. Megállapíthatjuk, hogy habár a Szandzsák mohamedán részét nem is pusztították el akkora mértékben a visszavonuló szerbek, mint ahogy az aggódó lakosság rettegésében gondolta, a szövetséges csapatok megérkezése mégis a felszabadulás érzetét keltette az itt lakó mohamedánokban. A novibazári kádi mondotta nekem, hogy minden mohamedánra a szövetséges csapatok megérkezése úgy hatott, mintha napsugár melengette volna őket és hogy minden mohamedán annyira egynek és elválhatatlan szövetségesnek érzi magát a központi hatalmakkal, mint ahogy elválaszthatatlan az ujj a kéztől. Dr. K. Ít képviselőház a királyhoz, a fővezérekhez és a szövetségesek parlamentjeihez A képviselőház mai ülésén Beöthy Pál elnök indítványára elhatározta, hogy hódolatát fejezi ki a király előtt, s üdvözlő táviratot küld seregeink fővezéreinek és a szövetséges nemzetek parlamentjeinek. A királynak a következő hódoló táviratot küldi a Ház: —A magyar nemzetnek a megpróbáltatások nehéz idejében tanácskozásra országgyűlésileg egybegyült képviselői a megnyitó ülés első szavának hódolatával ő felségének az igazi emberi nagyság glóriájában tündöklő alakja felé fordulnak, mint akinek nyugodt bölcsesége, tétovázást nem ismerő, hajthatatlan szilárdsága, korát megcáfoló tettereje és munkabírása s önfeláldozó kötelességérzete példát nyújt mindazoknak, akiknek a harctéren vagy otthonukban kell szembeállaniuk a feladatok nehézségeivel. A magyar országgyűlés képviselőházának tagjai legalázatosabban kérik ő felségét, hogy a szív szeretetének lelkesedésével, a tisztelet áhítatával s az önfeláldozás odaadásával nyilvánított hódolatukat kegyesen fogadni méltóztassék. Frigyes főhercegnek, az egész haderő főparancsnokának a következő táviratot küldik: — A tanácskozásra egybegyűlt magyar országgyűlés képviselőháza mai megnyitó ülésén a csodálat, a büszkeség és a hála szavaival emlékezet meg e nehéz harcokban halálmegvető vitézséggel küzdő hőseinkről s köztük azokról is, a kik a legszentebb nemzeti ügynek immár vértanúivá vagy szebesültjeivé váltak. A nemzet örök hálája, örök tisztelete lesz az ő osztályrészük, de a megemlékezés külső jelein kívül maradandó emléket emelünk számukra sziveinkben s mindenek felett azon tényeinkben is, melyekkel róluk s hátramaradottjaikról gondoskodunk. Kérem császári és királyi fenségedet, hogy a magyar országgyűlés képviselőházának ezen üzenetét és üdvözletét az összes haderő tagjainak tudomására hozatni kegyeskedjék. Jenő főhercegnek, a délnyugati haderők főparancsnokának a következő üdvözlő táviratot küldik: — A magyar országgyűlés képviselőháza mai megnyitó ülésén a jogos büszkeség és a hálás elismerés szavaival emlékezett meg dicsőséggel harcoló katonáinkról és köztük a meleg hála hangján külön is azokról a hőseinkről, akik hitszegővé vált volt déli szövetségesünknek immár négyszer megújított támadását oroszlánokként küzdve vetették vissza, anélkül hogy akár legkülső védelmi vonalunk is csorbát szenvedett volna. Kérem császári és királyi fenségedet, hogy a szinte lehetetlen nehézségek közt sziklaszilárdan álló csapatok előtt a magyar képviselőház üdvözletét köztudomásra hozatni kegyes.