Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

­ Szombat, 1920. május 1. Friedrichék harcot hirdetnek a kisgazdák ellen ■— Hí Esz tudósitóimbl — A ion intézted lány ma te isiket az meg a végső lávn titkárok és [■vidéki kormánybiztosok kinevezése ■dalg'áalon. ‘A le’nevezendők névso­­rát Dömötör Mihály belügyminisz­ter és Mesíto Zoltán belügyi, állam­titkár állították össze, ez a névsor azonban több ponton­­valószín­ű­leg változni fog. Ma délig még az sem vált el, hogy Kovács J. István lesz-e a kultuszállamtitkár, a­mint azt a­ kisgazdák szeretnék, vagy Pekár Gyula, a­kit Haller István kultuszminiszter is megtartani óhajt mai állásában. Földművelési államtitkárnak valószínű­leg Kenéz Bélát nevezik ki, a­ki belép a kis­gazdapártba, míg Mayer János ed­digi földmivelési államtitkár át­megy­ a népjóléti minisztériumba. . A parlamenti szünet alatt a po­litikában aligha történik olyan teseigény, mely­ a pártoknak egy­máshoz való mai viszonyát érin­tené. A mérsékeltek akciója máig­­sem jutott előbbre, bár a csoport­­néhány tagjának a kisgazdapárt­­iránt való szimpátiája egyre nyil­­­vánvalóbb lesz. Ezek a képviselők állandó érintkezésben vannak a­­kisgazdapárttal és valószínű, hogy [vagy Szorosabb megegyezésre lép­jtek ezzel, vagy pedig csatlakoz-t­ak a párthoz. Friedrich István csoportja k­érő­­en tagadja, hogy a kisgazdapárt részéről jövő visszautasítás neki szólna. Azt hangoztatják ugyanis, hogy ők hivatalosan semmiféle ajánlatot nem tettek a kisgazdák­nak, a mivel szemben meg a kis­gazdák hivatkoznak dr. Wein De­zsőre, mint a ki állítólag Fried­­richék ajánlkozását közvetítette. [Erről dr. Wein Dezső ma­ a követ­kezőket mondta Az Est munkatár­ta Én tegnapelőtt a parlament­­folyosóján találkoztam Barla-Szabó és Eőrffy kisgazdapárti, képviselők­kel és magánbeszélgetésben kifej­tettem előttük azt az állásponto­mat, hogy miután mi most külön­váltunk a­ keresztény ,nemzeti egyesülés pártjának többi részétől, felfogásom szerint nincs akadálya annak, hogy visszatérjünk az augusztusi platt­formra és a kis­gazdákkal szorosabb összeköttetést létesítsünk. Kijelentem, hogy mindezt egyszerű magánbeszélge­tés keretében mondtam, ilyen ajánlatnak hivatalos m­egtevésére a párt senkinek felhatalmazást nem­ adott. Friedrich István :nincs is a fővárosban és mi­ ezzel a kér­déssel választmányi vagy más ülé­sen nem is foglalkoztunk. —­ Az említett két kisgazdapárti képviselő nagy szeretettel fogadta fejtegetéseimet, de miután a dolog ilyen fordulatot vett, nekünk ezzel minden, további­­ érintkezésünk megszűnik­ a kisgazdapárttal. Me­gyünk tovább a magunk útján, zászlót bontunk a Tiszántúl is, a­hol mintegy huszonöt kerületben állítunk jelöltet. Mi ezt a küzdel­met a leglojálisabban akartuk vé­gigvívni a kisgazdákkal, most azonban a legélesebben fogunk szembefordulni velük. A Minisztertanács Ma délelőtt 10 órakor miniszter­­tanács kezdődött, melyen a kor­­­mány valamennyi tagja­ részt vesz. Gróf Batthyány Iimi kereszt­énypárti forradalmi szereplésére! Gróf Batthyyány Tivadar a kö­vetkező kyiyilatkozat közlését kéri tőlünk :­­ — Az utóbbi napokban ellenem i­­egjelent támadásokkal szemben, tekintettel a helyszűkére, mind­össze a következők kijelentésére szorítkozom : — Tény, hogy a keresztényszo­­­cialista néppárt 1918 november ha­vában a legteljesebb mértékben támogatta az október 31-én kine­vezett Károlyi-kormány politiká­ját, sokan vezetőik közül csatla­koztak a Nemzeti Tanácshoz, töb­ben — a legnevesebbek közül — ennek tagjai sorába léptek és letették az esküt, a párt összessége november 20-iki üléséből kiadott manifesztumával nyíltan a novem­ber 1­1-iki politika álláspontjára helyezkedett, sőt e párt Károlyi­nak 1918 december 22-iki Lovászy ■és ellenem irányuló zászlóbontá­sán résztvett, és szónokuk, Haller­­István miniszter úr írtján néki tá­mogatásukat biztosították. Tény, hogy a katolikus klérus, élén a püspöki kar nagy részével, csatla­kozott a novemberi „forradalmi alakulathoz“, vagyis támogatta a kormányt. — Tény, hogy a mostani keresz­tény nemzeti egyesülés pártjának számos korifeusa — névsorral is szolgálhatok — tőlem és a Károlyi­­kormány összességétől is politikai bizalmi állásokat fogadott el és ezek az urak politikánkat nyiltan és hangosan támogatták és tény, hogy e pártnak mai számos kivá­lósága a Károlyi-kormány kineve­zése után lépett be a függetlenségi pártba■ és demonstrált politikánk mellett.­­• E tények megállapítása után minden épelméjű ember kell hogy elismerje, hogy a fenti hivatali, ma keresztény nemzeti egyesülési párti politikus urak a Károlyi­kormány politikájáért a felelős­ségben épp úgy részesek, mint én s igy legkevésbé ismerhetem el jogosultságukat­ arra, hogy.. fölöt­­tem pálcát törjenek. Félreállani pedig annál kevésbé fogok, mert hisz az események a háború­ előtt, alatt és után, jobbra és balróla egyaránt az én és barátaim poli­tikáját igazolták és mert a Kos­suth Lajos elveire alapított füg­ il kisgazdapárt képviselőj­eelöltjei A kisgazdapárt a legtöbb tiszán­túli kerületre nézve megejtette a jelölést. Gyomén párt hivatalos jelöltje dr. Zeőke Antal, nagyatádi Szabó István miniszter titkára, a szarvasi kerület hivatalos jelöltje pedig dr. Schoner Ferenc buda­pesti főgimnáziumi tanár, a szeg­­halomi kerületben dr. Kun Andor, a sarkadi kerületben Czebe László. getlenségi politika soha aktuáli­sabb nem volt, mint mostanában, a­midőn állami önállóságunk meg­alapozása és biztosítása, a prag­matika szankció és a 67-es törvé­nyekre alapított politika csődje után az ország minden polgárának legnagyobb gondját képezi. Batthyány­ Tivadar. Amerika külügyminisz­tere és képvisel©] elnöke a magyar Hiferdésről Má­­r érkezett Jjifzapestire az Ame­rikai MagycupF Nép­szavd március 30-i­ szánat a­mely részletesen bedpimpoím­erikai­, magyarok wa Kiinmoni tüntetéséről. A felvo­­nult BÍT kerékpáros rendőrök nyitot­ták meg, utánuk huszonöt magyar ■ származású" amerikai katona lép­delt az Egyesült­ Államok egyen­ruhájában, majd száz virágcsokrot vivő m­agyar n­ő következett. . A következő csoport Kostka new­­yorki rendfőnökíró vezetésével hat l­agyar apáca, majd­ a lelkészek és plébánosok csoportjai és. .Nepr­­york állam és a­ többi ffetagyár-. lakta ‘ állam küldöttségei ■ szinte ■végeláthatatlan sorban. Az ismeretes határozati javas­lat, elfogadása után küldöttség ke­reste fel Corby külügyminisztert és átadta a határozati javaslatot. Hahn, a newyorki St. Regis-Hotel magyar tulajdonosa , rövid beszéd kíséretében átadta a­ külü­gymi­­niszternek az írást, a­ki a követ­kező szavakkal vette azt át: — Rendkívül örvendek, hogy láthatod el az urakat. Biztosíthatom önöket, hogy a magyar kérdést nagy figyelemmel fogom tanul­mány tárgyává tenni. Nagyjában ismerem ugyan, már, de a­mint azt önök is jól tudják, a magyar kér­dés egyike a legnehezebb kérdések­nek. Az amerikai kormány azon­ban nyílt szemmel, élénk rokon­­szenvvel figyeli az eseményeket és el vagyunk tökélve arra, hogy olyan helyzetet fogunk teremteni Magyarországon is, a­mely igazol­ni fogja majd azokat az elveket, melyeket ez az ország magáénak váltott és a­melyeknek elfogadását sürgeti. A külügyminisztertől a küldött­ség Gilletthez, a képviselőház elnö­kéhez ment. Előtte Róth Ignác pittsburgi lakos tolmácsolta a wa­shingtoni magyar tüntetés célját. Kifejtette, hogy Magyarországon a nemzetiségeket sohasem nyom­ták el és hogy az amerikai ma­gyarok biztosak abban, hogy Ame­rika, léyen hagyományaihoz, meg­fogja vizsgálni a magyarok ügyét és igazságot fog szolgáltatni en­nek a szerencsétlen, tönkretett népnek. Gittert elnök válaszában hangsú­lyozta, hogy Amerika is, meg ő is mindig és minden körülmények között barátjai volak az igazság­nak; meg fogják vizsgálni az át­nyújtott határozatot és­ biztosít­hatja a küldöttséget, hogy őt a maga részéről más, mint az igaz­ság sohasem fogja vezérelni Ma­gyarországgal szemben, annál is inkább, mert mindig őszintén ro­konszenvezett a magyar néppel. Ő visszaemlékszik Kossuthra, tud­ja, hogy milyen szolgálatokat tett Kossuth a demokrácia ügyének, hogy is lehetne hát elvárni, hogy ne legyen igazságos és jóakarata Kossuth népével szemben. Brandegee connecticuti szenátor­nak, a külügyi bizottság egyik ve­zető tagja kijelentette, hogy az ügyet a szenátus elé viszi és gon­doskodni fog róla, hogy a népgyű­­lés által elfogadott határozat a kongresszusi naplóban is megörö­­kíttessék. 3. oldal. Uj Kalotaszeg-Budiig — 'tíz Est tudósítóját OdaJhigyva apót,jJ^ót­, mátkát,' bucsatTvéve a csflfaragásos kapu­­féliftól,tizefui^rcdacosszivü kalota­szegi legénystépte magát az oláh folip hajogató karjaiból s feljött BudajréfFre az »édesapjukhoz«. Meg­­«imák a rengeteg kő városban. Süve­güket az ajtó elé rakva imigyen kö­szöntöttek rá: Megjöttünk, megszöktünk. Itt vagyunk falat, garas nélkül, segít­séget instálnánk. Az »édesapjuk« Bokor Imre, a kalo­taszegi népművészeti háziipari szö­vetkezet vezérigazgatója szeretettel fogadta a legényeket! Helyét, is, mun­kát is szerzett, lelke gyerekeinek. Künn dolgoznak a müvészlelkü, ügy­elkezü fiuk a kőbányai Invalidus­on honban. Asztalosok mind a­­­bá­nyán, kik soha műhelyben nem ta­nultak s mégis a nyoszolyák, író­asztalok,, könyvállványok, ládikák oly remekei kerülnek ki kezük alól, melyek láttára csodálattal telünk el. Gyönyörűségesen folyik a művészi munka, a kis műhelyből kora reggel­től napszálltáig hangzik a nótaszó, busongó üzenet a többieknek, az otthonhagyottaknak. ‘Az a hír járja, jönnek még többen is — mondják a legények. .Eljönnek Pestre a csipkeverő, a hímző lányok, asszonyok, a szőnyegszövők, a bútor­­készítők. Felütt építünk a határban, földet kapunk, itt maradunk, itt dol­gozunk. Széles mellükön megfeszül a hím­­zett mellény, dolgos kezük megáll egy percre, tekintetüket felvetik az önmaguk tervezte motívumokkal­ tele­rajzolt­­ vázlatfüzetekből; mosolygós szemmel, kipirult arccal beszélnek jövendő budapesti életükről a messzi­ről jött kalotaszegi­ legények. Az ut­óbbi évtizedekben világhíressé vált kálóz­aszegvidéki népművészet vezetését 1909-ben vette át Bokor Imre, a szövetkezet vezérigazgatója, ki a hanyatlásnak indult és iskolai­ rajztanfolyamoktól, idegen hatások­tól megrom­lott ősi magyar kultúrá­ból eredt népművészetet új életre keltette. A külföldön ismertté tette a kalotaszegiek művészetét, jól fizető vevőket szerzett" a művészi dol­goknak. Kalotaszeg népe tizennyolcezer lel­kével a román betolakodás előtt mentsvára volt a magyar kultúrá­nak, — mondotta Bokor vezérigaz­gató — kifeszített mellel, feszülő karokkal szorították vissza a közsé­gek a román falanxot, de hiába. Most hozzánk ide Budapestre szeretnének közülük nagyon sokan feljönni. Ter­vem az, hogy a főváros környékén az állam adjon a kalotaszegieknek földet, hol felépíthetjük Új-Kalota­­szeget. Földre azért van szükségünk, mert földművelő nép a kalotaszegi. Az illetékes körök oly szeretettel és lel­kesedéssel karolták fel az eszmét, hogy nem sok idő múlva elővarázsol­juk a szép falut, melynek és művészi kezű népének csodájára jár majd minden Pesten megforduló. Egyelőre százötven házból álló falut építünk, hol koncentrálni fogjuk a népmű­vészet minden ágát. Elsőrendű va­­lutajavító lesz a kalotaszegiek mun­kálkodása, mert hiszen ők csak luxuscikkeket készítenek. Könnyeb­ben vigyázhatunk is itt, rájuk. Nem kell őket­ oktatni, csak őrt állani mel­lettük­, óvni őket, hogy senki ki ne forgathassa művészi, érzéseiket ősi mivoltából. Hogy fát és egyebet hon­nan kapunk? Jut nekünk is ele­­gendő­ Erdélyből. Hogy elkel-e­ min­den dolgunk? A báró Szk­rénitz József elnöksége alatt álló Háziipari Szövetség minde­nünket megvesz. Örvendetes dolog, hogy már eddig is több pénzügyi cso­port­ felajánlja előnyös támogatását az építkezésekhez. . További, tervünk az, hogy­ a­ tőlünk elszakított népművészeti helyek népé­ből is telepítünk le családokat, hogy így megmentsük ősi kultúránkat az idegenek letiprásától. Ha ismét a mieink lesznek az elszakított ország­részek, akkor sem lesz fölösleges a budapesti mű­vészfalu. Telefon József 13-03. * 6.'in vasUgsagu táblák-­­ ban vagj' szalagokban imottvételre kerestetik Wiltner Róbert gomb­­gyára, Budapest, VII., Kőfaragó­ utca’9. szám

Next