Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-22 / 224. szám

Letartóztattak egy álhuszárfőhadiffgyot Sóba mint félmilló koronát zsarolt ki szélhámosságaival Az Est tmósitójától . R vadőrsés e egy nagystílű szél­­­hámos fogo Opel, a­ki Budapest elé­kelő Kyresljgn igen ismert személyi­ség volt.Az illetőt Rábel Józsefnek hívják, valamikor elektrotechnikus volt, de az utóbbi időben földbirto­­kosnak és 7-es huszárfőhadnagynak adta ki magát és ezen a réren igen előkelő társadalmi állású emberek­kel tartott szoros üzleti és baráti viszonyt. Eddig csak néhányan tet­tek feljelentést, de a bejelentett kár­összeg már így is meghaladja a fél­millió koronát. Az egyik feljelentő •Landi István, a Rudolf-rakpart 7. sz. •alatti autógarage tulajdonosa, kitől­­apróbb részletekben 180.000­ koronát­­csalt ki azzal az ürügygyel, hogy Szé­­­­kes­fehérváron több millió értékű áru­lja van lefoglalva és az áru feloldásá-­­­hoz nagyobb összeg szükséges. • ' [ Landinak egy hamis csekket mu­­­tatott fel 250.000 koronáról, melyet jó kölcsönkért összeg ellenében fedé­lzetül ajánlott fel. Ekkoriban Rábel­­együtt élt Vajda Ilonka Tátra­ utca 18. szám alatt lakó magánzónővel, akinek házasságot ígért. A nő hitt­e Ráhel szavainak és nemcsak szerel­­­m­ét, hanem körülbelül háromszázezer korona értékű ékszereit, bundáját, ru­­­haneműit, fehérneműit, apránként odaadta Ráhelnek, hogy azokat ér­tékesítse.­­ Mikor Vajda Ilonkának már sem­mije sem volt, Ráhel faképnél hagyta s ismeretséget kötött Fasset Katica (Sip­ulca 6. szám alatti magánzónő­­ivel. Ezt is menyasszonyának tette meg s azt a mesét adta első neki,­­ hogy az állammal szemben két és­­félmillió követelése van, a Bácska­iban 450 holdas zsíros fekete föld tulajdonosa és a 7-es huszárok tar­talékos főhadnagya. Segítségére volt meséje elhitetésé­­­ben az a körülmény, hogy egy szintén­­félrevezetett hivatalos személy arcké­­­pes igazolványt állított ki részére, a­mely támogatni látszott Ráhelnek azt­­az állítását, hogy egy szövetkezetnek hivatalos bevásárlója. Fasset Katicá­tól egy ötvenezer korona értékű függőt­­csalt ki és azt értékesítette.­­ A harmadik jelentkező károsult Kispál Sándorné, a Sacher-penzió­­igazgatónője, kitől huszonötezer koro­­­nát csalt ki azzal, hogy ezt az össze­get kereskedelmi ügyletekbe fekteti­­és utána busás hasznot fog fizetni. Kispálnéval akkoriban ismerkedett­­meg Rábel, mikor a Sacher-penzióban­­élt igen költekező és pazarló életet.­­ A Nemzeti Kaszinó nyilvános ét­termének­­ a tulajdonosa, Kedvessy Nándor, szintén hálójába került Rá­­b­­pek, a­ki tőle egy esti vacsorájá­hoz 1700 korona értékű italt és élelmi­szert csalt ki. Kedvessy szó nélkül hitelesett neki, hiszen Bábel előkelő urak társaságában majdnem állan­dóan a Nemzeti Kaszinó nyilvános éttermében szokott étkezni . Ked­vessy még azt is tudni vélte róla, hogy a Ménesi-úton nagy sertéshiz­lalója van.­­ A rendőrségen füles Szántó László rendőrfogalmazó kihallgatta Ráhelt, a­ki meglepő cinizmussal ismert be mindent, még olyan dolgokat is, mik eddig a feljelentésekben nem szere­peltek. A nyomozást végző Hufnágel és Patai detektívek megállapították, hogy Ráhelnek igen zajos múlt áll a háta mögött, a­mennyiben sohasem volt természetesen sem gépészmérnök, sem földbirtokos, sem huszárfőhad­­nagy, ellenben 1912-ben hétrendbeli csalás miatt a törvényszék két évi fogházra, 1917-ben a katonai had­­osztálybíróság szökés és csalás miatt négy és fél évi börtönre, 1919-ben a csavargóbiróság csavargás miatt 15 napra ítélte el. Rábelt fülei Szántó dr. fogalmazó őrizetbe vette s a rendőr­ség felkéri az esetleges károsultakat, hogy a főkapitányság I. emelet 87. szám alatt jelenjenek meg. Mindennemű író-és nyomópapiros nagyban és kicsinyben a legolcsóbb napi árban kapható Weisz Márton cégnél, Budapest, V., Bálviny­ utca 19. sz. Sürgönyeim Weiszpapir Budapest, Telefon 97-37. Árajánlattal készséggel szolgálok! T­TZSk Kir 2. oldal. «na*Szerda, 1920. szeptember 22. — fiz­est tudósi tejff.l — . " Az ország pénzügyjh­elyzete több olyan rontos reftu^R keresztülvitelét hiusitja meg,vagy legalább is­ el­­odáztatja mgi^eket a különböző szak­­miniszterek tervbe vettek és a me­lyekről azt hitték, hogy azok már­­közvetlenül küszöbön állnak, így elsősorban el kellett halasztani a kul­tusztárca körében a fővárosi iskolák államosítását és lekerült a napirendről a mozik államosításának a kérdése is, a­mely különben közös ügye a kul­tusztárcának és­­ a belügyinek. Ezek­­ről az elhalasztott reformokról meg­kérdeztük Haller István közoktatás­­ügyi minisztert, a­ki a következőket mondj­a: — A fővárosi iskolák államosításá­ról tárgyalások folynak a pénzügy­­miniszterrel, ő ugyanis addig nem akar újabb terheket vállalni, a­míg nem történt a budget realizálása. A fővá­rosi iskolák államosítása mintegy hu­szonöt millió­ koronába kerülne, ez pe­dig ebben a pillanatban, mikor 10 milliárdos deficitnek nézünk­­ elébe,. erőnkön ., felüli 1l vállalkozás­­• volna." Az egész­ kérdésnek halasztást­ kell­­•szenvednie, azonban­ nem kételkedem benne, hogy a reformot még a folyó év.-j befejezése előtt keresztül viszszük. A kérdés lényegére nézve ez a halasztás nem lényegbe vágó, mert a tanévi már úgyis megkezdődött és erre­ a tanévre ennek a változtatásnak ki­hatása úgy sem lenne. * * — A­mi a mozik államosítását illeti, ez nem tisztán a kultusztárca körébe tartozó kérdés, hanem belevág a belügyi tárca hatáskörébe is. Addig is, míg pénzügyi helyzetünk az álla­mosítást lehetővé tenné, megtörtén-­ nek azok az intézkedések, a­melyek’’ révén a mozikat a legszigorúbb fel­ügyelet alá helyezhetjük. Ezt a célt a cenzúrabizottság, az országos filmta­a­­nács és más intézmények által fogjuk szolgálni. E szerint egyelőre­ csak er­kölcsi felügyeletről lehet szó, mert mint mondottam, gyökeresebb megoldás ma pénzügyi akadályokba ütköznék. Ugyanezekkel a kérdésekkel for­dultunk báró Korányi Frigyes pénz­ügyminiszterhez, a­ki a következő­ket mondotta: "­i — Mindaddig, a­mig tíz­ milliárd deficittel állunk szemben és a­mig ennek a deficitnek az ügye nem ren­deződik, szó sem­ lehet olyan újítások­ról, melyek az állam újabb pénzügyi­ megterhelését jelentenék őt­ ­..... . ... .. . Pénzhiány miatt elhalasztották az iskolák és asztrozik államosítását I - Megalakult a balti államok szövetsége s A közös érdekű ügyeket külön tanács intézi. Sz Bshelye Riga ^/Berlin, szeptember 21 / é1­ e Est rendes tudósítój­ától­ Königsbergből táviratoztak, hogy véget ért a balti álamok konfe­renciája, a­mely augusztusban és szeptemberben ülésezett Rigában. A kongresszuson résztvett: Finn­ország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország, a­me­lyekből megalakult a balti államok szövetsége. Az új államalakulat Finnország körül jegecesedett ki, a­mely a balti államok közül a háborúban a legkevesebbet szen­vedett és a legjobban megszilár­dult. Egyik legfontosabb eredmé­nye, a rigái .^rggre^ciáp^, hogy,. A lengyelek megszállták Rovnát Varsó, szeptember 21 (Lengyel Távirati Ügynökség) Harctéri jelentés­­­sz­­ö­svisszaszo­ritva, a Szlucs folyóhoz közelednek. A lakosság­ mindenütt örömmel üdvözli őket. A visszavonuló ellenségét üldöz­­ve, lovasságunk­­megszállta­ Romlót. Budieni seregének egyik ezrede Kle­­vannál megadta, magát. A Prypjettől északra harcok után csapataink meg­szállták Roshanyt, Bruzmát és Livon­­kát. Eközben körülbelül ezer foglyot ejtettek, tizenhárom gépfegyvert és sok lőszert zsákmányoltak. A Roshany- Novi-Dvor szakaszon az ellenség tevé­kenysége fokozódott és több helyütt támadtak. Minden támadást véreset­ visszavertünk. A litvánok a Barich folyó vonalán új csapatokat gyűjte­nek. A Nyemen folyó frontján meg­erősítik azt a hírt, hogy új szovjet­­divíziók érkeztek, a­­melyeket a­ szibé­riai hadseregből vontak el, létrehozta a balti államok meg­hatalmazottainak tanácsát, a­mely az államszövetség országainak egy­­három tagjából áll és már meg is ala­kult, székhelye Riga. Elnöke Jerovjes lett külügyminiszter, alelnöke Számnén­g szenátor, tit­kára pedig Albac, a lett külügy­­miniszter irodafőnöke. Ennek a tanácsnak az a hivatása, hogy az államszövetség határozatainak vég­rehajtását ellenőrizze és a jövő konferenciát előkészítse. Egy balti döntőbíróság is alakult, a­mely az államszövetség országainak köl­csönös viszonyában s egymás kö­zött esetleg előforduló ellentétei­ben a legfőbb ítélkező fórum. A rigai konferencia kimondta, hogy a balti államok minden pol­gára egyenjogú, elhatározta, hogy a szabadkereskedelmet korlátozó intézkedéseket már­ most lehetőleg a minimumra csökkenti és meg­alakítja a legfőbb gazdasági taná­csot, a­­mely az államszövetség minden gazdasági kérdésében fe­­lebbezhetetlenül dönt. Kimondták Rigában azt is, hogy a balti álla­mok kereskedelmi forgalmát min­­takiállításokkal és időszaki áru­­vásárokkal fogják élénkíteni. U. Franciaország Magyarország felvételét kívánja a kis­entente-ba Bécs, szeptember 21 (Magyar Távirati A Neue Freie Presse DMéresztessy Gyulának frázisból kí­aott cikket­­ közli, a­mely 11)r Aménik, hogy a kis­­entente kérdésében Franciaország­nak az az álláspontja, hogy ebbe a szövetségbe vonják be Lengyelorszá­got, Magyarországot, Görögországot és Ausztriát is. Ugyanez az állás­pontja Take Ionescunak is, így a csehek terve, a­mely szerint a kis­­ejte­te Magyarország elen irányult. volna, meghiúsultnak tekinthető. Franciaország politikája természetes következménye bolsevista - ellenes törekvéseinek és annak az általános nagy koncepciónak, hogy megszün­tessék a dunai medence államainak háború előtti civakodásait. Hátim h­aiti indemíjpszttít­a pénzipniszter — tudósítójától — egyminiszter a nemzetgyű­lésén előterjesztette az in­­dősről szóló törvényjavaslatát, a­melyben a költségvetési felhatal­mazás hatályának december hó végéig való meghosszabbítását kéri. A javaslat ötödik szakaszában a miniszter felhatalmazást kér még arra, hogy a minisztériumok külföldi devizaszükségletét ezentúl kizárólag a pénzügyminiszter fedezze, mert a valuta romlásának egyik oka az volt, hogy a minisztériumok külön-külön léptek fel mint vásárlók a piacokon. Sok oldalról megnyilvánult érdeklődésre ezúton értesítjük a mélyen tisztelt hölggkSzSnsiget, hogy eredeti francia és angol kosz­ tüm­e és kabát* velourok dús színválasztékban beérkeztek László és Fekete, női és férj,divatkelme nagykereskedők, Budapest, IV, Koronaherceg­ utca 14—IS Az Első Magyar Farmgazdasági és Ipari Részvény­társaság a közeli napok­ban megalakul. Jegyezzen részvényt, mert nemcsak a legjobb tőkebefekte­tés, de a konszolidációt is elősegíti. Részvények jegyezhetők az alapítási irodában, a postatakarékpénztárnál, vagy bármely fiókjánál. Alapítási iroda V. ker., Deák Ferenc­­utca 10. szám, Félemelet. \] ]. TELEFONÁLJON 70-92 szám alá és hirdetését másnap reggel a PESTI NAPLÓ -ban már megtalálja dészn­énitársaság keres egy-két szobából álló irodahelyiséget. Magas bírt fizetünk. Levelek »Forgalmi« jeligére Siklay hir­­detőirodájába, VI . Vilmos császár­ ut 33. köretnek. Bril­liánsokat Aranya­­s platinát g£_m5$4,K mindenkinél magasabb áron vesz Espár, Király-u. 50 Szerdán egész nap nyitvaI Fárf fl tm­yt készítek mérték után ’800 K-ért “ V. NIUSM­­IJI finom szövetekből. Ford Ításokat és hozott kelmék elkészítésit elvállalom. »Fővárosi Ver­­senyszabóság« Budapest, VII., Rottenbiller-aszal.a. Nagyobb zárt raktárhelyiséget lehetőleg műhellyel keresünk mezőgazdasági gépek részére. Ajánlatok »Ár mellékes 74381« jeligére Schwarz József hirdető-­­ irodájába. Andrássy-ut 7. küldendők. Megvételre vagy bérbe kerestetik belterületen nagyöseh telek épülettel k. irodának. Ügynökök dijazta­­­k. »Raktár« jeligére a kiadóhivatalba. Irány, fantánus tárgyait magas áron veszi Schenker. Király.... 12. II. em. Platinát olvasztok Thököly-uti modern 4­­ utcai szobás lakásomat elcserélném 2—3 szobás­­ hasonlóra, a IV., V. VI. kerület belterületén. Megbízott: VII., Thököly­ út 27. szám, házfelügyelő Lakáscserés vízvezeték­berendezések, javítások Budapest, VIII., Rökk Szilárd­ utca 30. Tel. József 1-48 POGÁNY Mindennemű kosár- és kefeárut készít , és javításokat vállal Vakok egyesült műhelye, Visegrádi­ utca 68. Tel. 145-28

Next