Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
“Budapest, 1920 * Előfizetési árak: Egy hónapra ... 2S.1— korona Negyedévre ..... 70.—korona Félévre ......... 140.— korona Egész évre........240.— korona Külföldre 1 hóra 35.— korona Egyes szám ára 2 korona. Felelős Politikai napilap »•* ” Miklós Andor Hiba 2 korona. %I. évfolyam * 2/9. szám. SZERKESZ Szerkesztőség.* VII. kerület, Erzsébet*körut 7. * Kiadóhivatali VII., Erzsébetif körut/8—20.SMm Ftok’kiadó hivatalok? V. Vilmos császárját 14. szám és IV., Váci* utca 12. Kohlmarkt J. A halványak füzetek, a melyek a régi szép időkben izonosan beszámoltak az országi állapotáról és ízú képet adtak várható fejlődéséről, ebben az évben elmaradtak. Nem jayontatták ki sem a költségvetést, sem a hozzá tartozó indokolást. A papír szűke és drágasága nemcsak magyarázza, hanem menti is ezt a takarékosságot. Vajha ugyanez az okosan gazdálkodó szellem érvényesülne az állam javaival való sáfárkodás egész területén. És mégis, ha meggondoljuk azt, hogy itt egy húszmilliárdos büdzsébről van szó és ezzel a megmérhetetlen, gigantikus összeggel szemben szerepet játszott és kellett i, hogy szerepet játszszék az anéhány százezer korona, amelynek árán a nemzetgyűlést és a közvéleményt tüzetesen tájékoztatni lehetett volna az államháztartásról, egy kissé meg-sdöbbenünk. Bizonyára a magunk hibáján kívül, ezer ellenséges tényező gonosz összejátszása következményeként, de mélyen aláhanyatlott gazdasági erőnk, ha a pár százezer korona kényszerű megtakarítása híven jellemzi helyzetünket. De arról a holtpontról, amelyen e pillanatban állunk, két irányban is elmozdulhatunk. Sülyedhetünk még mélyebben : a megsemmisülésbe, a szégyenletes államcsődbe, az egyén boldogulását is elsorvasztó közösés egyetemes bukásba, ha tovább is a meddő civakodás és Jó néha munkakerülés marad itt rajtunk. És meggyógyulhatunkés megerősödhetünk, természetes erőforrásaink intenzív kihasználásával a múlt terheitől megszabadulhatunk és egy új, boldogabb jövőnek, egy teljessé épült Nagy-Magyarországnak Szilárd alapját vethetjük meg , ha dolgozunk. Ha összefogunk minden munkaerőt, ha párhuzamos nemzeti irányban való hatásra bírjuk a most egymással ütköző, egymást emésztő osztályokat, érdekcsoportokat, így még visszatérhet tűzhelyeinkhez a jólét, szívünkbe a nyugalom és a Ház asztalára az a húsz halványkék füzet, amelyből egy bűneitől megváltott, a szerencsés és haladó nép fejlődésének ékesszóló számoszlopaifognak mosolyogni felénk. A kis-enteerte támadó istlegii ss5ve£s£g a HaSali&irgász restaurálása ellen Románia aj szerződésnek ezt a p@n?fᣠnem mngssetta el fMilano. (Az Et szeptember 15 tudósítójától) A Secolo .ilienti Aix les Bainsből : Giolitti fogadta Take Ionescut és a kis-entente céljai felől tudakozódott, mire a romlán külügyminiszter azt válaszolta, hogy az új szövetség csupán Magyarország ellen irányul és Németausztria támogatására való, azonban Olaszország ellen nincsenek ellenséges céljai. Take Ionescu ajánlkozott, hogy ezt okmányszerűleg is bebizonyítsa s jelezte, hogy legközelebb el fog látogatni Rómába. Bécs, szeptember 15 Diplomáciai forrásból szerezte a Konservative Korrespondenz következő értesüléseit: Az úgynevezett kis-entense szerződésének tartalma politikai szövetség, amelyhez katonai egyezmény járul. A szerződés megállapítja, hogy főcélja a neuillyi és stl-germanni békeszerződések ama rendelkezéseinek fentartása, amelyek a békeszerződéseket aláíró államokra vonatkoznak. E békeszerződések alkotó része az a megállapodás, hogy az utódállamok egyikében sem szabad a Habsburg-háznak ismét trónra kerülnie s ebben a részben valósággal támadó szövetség jellege van a megállapodásoknak arra az esetre, ha Magyarországon bekövetkeznék a Habsburgház restaurációja. A szerződés hangsúlyozza, hogy Románia a megállapodásoknak éppen ezt a részét nem fogadta el. Angliának dötteni kell Írország sorsáról Lloyd George uyilaatkozata Gemír szeptemberig (Aj/Est tudósit£jfttól) A Matin jelenti a Lloyd Gaorge Zermatt és a svájci határ közöd fogadta vonatában az alleol,újságírókat és a következő nyilatkozatot tette: — Elérkezett az óra, amelyben Angliának döntenie kell arról, vájjon Írországot megtartja-e a brit birodalomban. Ellenségeinknek meg kell érteniök, hogy a brit birodalom még nincs megverve és ezt majd a saját kárukra fogják meglátni. — Mialatt Svájcban tartózkodtam, a kérvények tömege érkezett hozzám a corki polgármester kiszabadítása érdekében, de egyikük sem akart meggyőzni arról, hogy a kegyelemnek ilyen mértéke véget fog vetni a rendőrök meggyilkolásának. A polgármester részese volt egy összeesküvésnek, amely már 85 rendőr halálát okozta és 178 egyént sebesített meg; ez kétségtelen. A kormánynak kötelessége megvédeni ezeket az embereket, vagy pedig visszahívni őket Írországból. Az összes táviratok, amelyeket a kormány ügynökeitől kaptunk Írországból, kifejtik, hogy milyen végzetes hatást tenne a rendőrség lelkületére az éhségsztrájkotók kiszabadítása. Már két esetben szabadon bocsátottuk az éhségsztrájkolókat, de ezek nyomban újból bűntényeket követtek el. — A rendőrség határozottan vonakodik vállalni a felelősséget az írországi rendért,ha ezeket a megátalkodott bűnösöket szabadon bocsátják. Tizenegy olyan ember folytat éhségsztrájkot, akiknek bűne bebizonyosult. Milyen törvény értelmében lehessen szabadon bocsátani Mac Swineyt, amikor a rendőrök élete nincsen biztonságban ? Ha a sztrájkolókat szabadon bocsátjuk, nem lehet többé Írországot kormányozni és ha a brit birodalom nem tudja az íreket kormányozni, ki tegye ezt ? Nem vállalhatom a felelősséget azokért az óriási károkért, amelyeket egy ír köztársaság alakulása okozna Nagy-Britannia érdekeinek. Egy ilyen köztársaság alakulása a háborúban Nagy-Britannia pusztulását jelentette volna. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X'XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X > X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X.X:_X X X X„X -.25X X X X X X X ■ XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X:X X X X X X X X X x/iX X X X X X X (X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x/X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X .X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X •XX X X X X X x X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X --& VßiíaK Prifeicsevjes ellen Belgiuik,szeptember 12 (Az Efl&Oktalmi tudósítójátul)mányozó gyűlésre a választásokat a kormány december 12-ére tűzte ki. A pártok körében már megindult a választási küzdelem. A radikálisokon és demokratákon kívül még kilenc párt versenyez a mandátumokért. Az ellenzék támadásai különösen Pribicsevics Szvetozár ellen irányulnak a kinek mint volt belügyminiszternek, most pedig közoktatási miniszternek jóformán döntő szerepe van Jugoszlávia politikai ügyeinek irányításában. Egy belgrádi lap most leleplezi Pribicsevicset, hogy 1914-tőll kezdve egészen Horvátország elszakadásáig bizalmi embere volt gróf Tisza Istvánnak. Pribicsevics eddig még nem nyilatkozott.