Az Est, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

2. oldal, Vasárnap, 1921. január 16. Februárra ! Két koronával olcsóbb lesz a Köztisztviselők énédje 10.000 eijtber étkezik A Közérdekű Élelmezési r.­t. étterm­eiben. A buda­pesti scuffetek felajanlották ingyen az éttermjeiket — Iríz Est tudósítójától — 1920 végén alakult meg a Közérdekű Élelmezési r.­t. és, célja az volt, hogy a párisi Duval és a ber­lini Aschinger rendszer mintájára kedvezményes étkezést biztosítson elsősorban a köztisztviselők, azonkí­vül a nyomorgó középosztály és a munkásosztály számára. A 25 millió alaptőkéhez 15 millióval járult a kor­mány és a vállalat vezetésével Schneizer Ferenc nyugalmazott had­ügyminisztert bízta meg. November 1-én vette át a részvénytársaság a főváros népélelmező kirendeltségének felszerelését és személyzetét. A nép­­é­lelmező kirendeltség akkor 1600 em­bert élelmezett és hatmillió korona deficitje volt. Ma a Közérdekű Élelmezési r­­t. naponta 10 CCO embert lát el 10 koronás ebéddel. Huszonöt étterme van a város különböző részeiben. Az ételeket az ÜVŐi-út végén lévő volt hadikonyha­, ban főzik és negyven literes termo­­fórokban félig kész állapotban szállít­ják az egyes étkezőhelyekre. Ott az ebédet újra átfőzik, megizesítik, le­hetőleg az ott étkezők ízlése szerint készítik el. Megnéztük az Erzsébet-téri étter­met, a­hol legnagyobbrészt barth- tisztviselők étkeznek. Az ebéd zöld­­­ségleves, lencsefőzelék és mákoste­kercs. A mennyiséggel és a minőség­gel a vendégek egyhangúlag mind meg vannak elégedve. Feltűnő a tisz­taság, a­mi az eddigi ilyen akcióknál, hadikonyháknál, polgári étkezőknél bizony hiányzott. Ebben az étterem­ben állították föl az első büffét, a­hol a­ napi áraknál olcsóbban kap­­nak a tisztviselők az ebéden kívül különböző hideg­ ételeket. Munkatársunk felkereste a vállalat szervezőjét és vezérigazgatóját, Göre­­Józsefet, a­ki terveikről a következő­ket mondta : — Részvénytársaságunk ma az egy­etlen népélelmező szervezet Buda­pesten. Magába olvasztott minden eddigi ilyen vállalkozást. De a mai helyzet csak átmeneti, nekünk sokkal messzebbre­­menő céljaink vannak. Duvas rendszerű vendéglőket aka­runk létesíteni, a­melyek a mai nagyvendéglői árakkal szemben sok­kal kedvezményesebben fogják ellátni a magyar középosztály szükségleteit. Lesznek első- és másodosztályú ven­déglőink, úgy hogy vendégeink lehe­tőleg foglalkozási ágak szerint fog­­nak csoportosulni. A mai állapot csak a szükséges átmenet, de már így is nagyon szép eredményeket értünk el. December végén már több mint tízezer ember étkezett nálunk és további ter­jeszkedésünket csak az akadályozza, hogy a fővárossal még nincs meg a végleges szerződésünk és igy nincs­­ biztos alapunk, a­melyre támasz­kodjunk. — Egyre érkeznek hozzánk kéré­sek vállalatoktól, intézményektől, hogy étkezőiket a mi akciónkba be­kapcsolhassák, így bekapcsoltuk már a rendőrfőkapitányság étkezőjét, a kultuszminisztériumot, a központi já­rásbíróságot és a városi diák-menzát. A kultuszminiszterrel tárgyalá­sok folynak, hogy a menzákon kívül még 1000 diákot lássunk el. — Nemrégiben érkezett hozzánk a fővárosi büfféseknek ajánlata, a­mely­ben éttermeiket teljesen ingyen akciónk rendelkezésére bocsátják. Ezekben az éttermekben mintegy húszezer ember­nek oszthatnánk ebédet. Ugyanilyen ajánlat érkezett a Magyar Háztól és a két Szent István étteremtől. Étter­meinkben levest, főzeléket és tésztát adunk mindenkinek annyit, a­mennyi jól esik neki. Azonkívül húst kaphat­nak igen olcsó áron. Az olcsóság titka az, hogy lehetőleg mindent házilag állítunk elő.­­ Így tárgyalásokat folytatunk Debrecenben, a Debrecen és Vidéke­n Mezőgazdasági Hitelszövetkezettel egy sertéshizlaló felállításáról, a­mely­ben­­több ezer sertést fogunk hizlalni. Kőbányán konyhakertészetet fogunk létesíteni, azonkívül a tavaszra mar­va­lószínűleg lesz saját sütödénk, mé­szárszékünk, virsli- és kolbászgyárunk. Így érhetjük el azt, hogy a­míg Buda­pesten egyre drágul minden, mi a­­ köztisztviselők részére a jövő hónaptól kezdve két koronával olcsóbban, 10 ko­rona helyett 8 koronáért adhatunk egy ebédet. Néhány osztrák község Ma­gyarorszá­gh­oz akar csatlakozni A határszéli horvátok ragaszkodása Svombathmy, január 11 (Az Esi kiküldött munkatársától) Az entedlejegyzékeinek éppen az ellenkező hatása volt, mint a­mit Ausztriában reméltek: már arról beszéltek, hogy néhány oszt­rák község is a hozzánk való csa­tolását fogja, kérni az ententetól. A hírre vonatkozólag illetékes helyre fordultunk, és a követ­kező felvilágosítást kaptuk: — Ez a hír tényleg igaz. Megin­dult egy ilyen mozgalom és ebben az ügyben már legközelebb deputá­­ció fog indulni Sopronba az ottani entente-misszióhoz. Ennek a moz­galomnak székhelye Rohone, a­hol egyidőben voltak elszakadási tö­rekvések, most azonban már meg­szűntek. Ennek a területnek a la­kossága teljesen egybe van forrva az osztrák Karlschlag és a szom­szédos községekkel. Ez a terület nyilatkoztatta ki, hogy ők is Ma­gyarországhoz szeretnének csatla­kozni. A deputációt most állítják össze.­­ Ezen a vidéken 200 község el­­szakításáról van szó, közte három teljesen magyar, Felsőőr, Alsóőr és Őrsség községről. A legna­gyobb igazságtalanság a teljesen összefüggő horvát terület elsza­­kítása. Ez a terület Moson megye északi határától egészen le Bara­­nya megye déli részéig húzódik, ezek a horvátok azonban bosnyák­­eredetű katolikusok és még a nyel­vük is eltér a horvátországi hor­­vátokétól, csupán a szláv tő azonos.­­ A mi népszámlálásunk szerint ötvenezren vannak, az ő állításuk szerint azonban nyolcvanezerre rúg a számuk. A horvátok attól félnek, hogy a nagy német tenger­ben teljesen elvesznének és olyan erősen agitálnak mellettünk, hogy sovinizmusukban túltesznek még a magyar lakosságon is. Egytől­­egyig nagyszerűen beszélnek ma­gyarul s nincsen két hónapja, hogy memorandumot intéztek a soproni entente-misszióhoz, a­melyben til­takoznak az elszakítás ellen. Ezt az írást harmincezren írták alá. A horvátok különállóságát a csehek és a jugoszlávok is észrevették és erre akarták felépíteni az ismert korridor-tervüket, így akarták a két országot horvát területtel ösz­­szekötni egymással. A terv éppen a horvát­ok ellenzésén megbukott. Ezt a területet minden megkérde­zés nélkül hozzácsapták­ az elsza­kítandó részhez. A horvátok legnagyobb része kereskedő és eddig közvetített Ausztria és Magyarország között. Természetesen a csempészés is nagyban fellendült. Tisztában van­nak azzal, hogy az elszakítás ese­tén elvesztenék kenyerüket. Köz­vetlen szomszédai lennének a stá­jeroknak, a­kiknek ugyanolyan terményeik vannak, mint nekik és a­kiktől eddig ők vásároltak és az­tán Magyarországon értékesítet­ték a gyümölcsöt, tyúkokat és aprómarhákat. Nekik szükségük van a magyar területre, mert on­nan gabonát szereztek és azt cse­rélték ki ezekre a cikkekre.­­ Minden eszközt megragadnak arra, hogy Magyarországhoz való hűségüket dokumentálják, így Vas vármegye legutolsó ülésén Griners György pénzügyigazgató bejelentette, hogy az adófizetés nem remélt arányokat öltött, az előirányzatot jóval meghaladta és ebben részük van a horvátoknak is.­­ Ez a vidék a magyar állam­hoz való hűségét a képviselővá­lasztások alkalmával is megmutat­ta. Akadt ugyanis két ember, a­ki az Ausztriához való csatlakozás programjával lépett fel. Az egyik Tréger Ernő volt, a­ki a felsőőri járásban próbálkozott, de annyira sikertelenül, hogy a jelöléshez szük­séges szavazatokat sem tudta meg­kapni. A másik ugyanígy járt, ez Haffner százados volt, a­ki ellen később a bolsevizmusban tanúsí­tott magatartása miatt eljárás is indult. Elfogultságot szoktak a mi szemünkre vetni és a bíróságok ebben az esetben is bebizonyítot­ták pártatlanságukat. A vád, alól felmentették és semmi baja sem támadt. — Az itteni lakosság el sem tudja képzelni az esetleges új érába való berendezkedését. Itt igen sok vicinális és helyiérdekű vasútvonal van. Majdnem vala­mennyi pályájának legnagyobb ré­szét a megmaradó magyar terüle­ten futná be, de mindegyiknél né­hány kilométer már osztrák terü­letre kerülne. Az elszakadásig ítélt területnek egyetlen nagyvárosa Sopron lenne, a­hová az elszakított terület utasa, vonattal csak úgy érhetne, ha előbb útlevelet váltana, a magyar Szombathelyre utazna és onnan átszállással jutna el Sop­ronba. Ny­ugat-Magyarország déli helyiségeinek Bécscsel nincs össze­köttetése, a vasútvonal csak Szom­bathely felé van kiépítve. Az en­tente urai még a térképet sem nézték meg s a mindennapi élet legszükségesebb kivánalmaival sem törődtek. — Néhány vend községet is Ausztriához csatolnának. A ven­deknek a legnagyobb részét már elvették tőlünk és szerb közigaz­gatás alá helyezték őket. A ven­dek ebbe a helyzetbe egyáltalában nem nyugodtak bele. Jellemző és megható, hogy még a házasságu­kat sem kötik meg a szerb funk­cionáriusok előtt. Átszöknek a ha­táron és a magyar anyakönyvve­zető előtt esküsznek örök hűséget. Ez a kérdés a hatóságok előtt is szóba került és minden határmenti közeg megkapta ebben az ügyben a szükséges felhatalmazást. (p. ö.) A hangya Siarca a gyufafeáfortot ellesi Az Esii tudósítójától a Magyarország megcsonkítása bizonyos tek­intetben megerősítet­te nálunk a gyufakartel monopó­­liszk­lffiis helyzetét, mert olyan szá­­mottevő gyufagyárak kerültek el­­lenséges­ megszállás alá, a­melyek régebben kartelen kivnl dolgoz­tak. Azóta több oldalról komoly terv merült fel, hogy a kartel mo­nopóliumát újabb gyufagyárak építésével megtörjék. Eddig egye­dül a Hangya, illetve az általa lé­tesített Hangyaipar r.-t. alapított gyufagyárat Albertfalván, a­hol a gyártás — kartelen kívül — feb­ruár közepén megindul. Mikor a Hangya gyáralapítási terve nyilvánosságra került, a gyufakartel vezetősége minden­képp meg akarta akadályozni a konkurrens üzem felállítását és közölte a Hangyával, hogy csak úgy hajlandó neki gyufát szállí­tani, ha a gyárépítés­ tervétől el­áll. Mivel erre a Hangya vezető­sége nem volt hajlandó, valóban megszüntette a szövetkezet kétezer boltja számára a gyufa szállítását. E­miatt a Hangya legutóbb a ke­reskedelmi miniszterhez fordult, a­kinek a közbelépésére azután a gyufakartel kénytelen volt a Han­gya és szövetkezeti boltjainak gyu­faellátását újból megkezdeni. BOARD OF TRADE BRITISH INDUSTRIES IRES,t*2! Az angol Külügyi és Kereskedelmi Hivatal tengerentúli osztálya angol áramlata­­vásárt rendez Londonban február hó 21*től március hó 4-ig, továbbá ti városi képviselőtestületek és keres­kedelmi kamarái­ közreműködéséve Glasgowbean február 20-től március 11-ig Birminghamben február 21-től március 4-ig A vásárra vonatkozó minden felvilágosítással szolgál a Magyar-Angol Kereskedelmi Kamara elő­szítő­bizottsága, Budapest, Mária Valéria­ u. 12. (Omie.) Gyári épületből kikerülő nagy­mennyiségű épületig, vasgerenda, kisvasúti sín, tégla, tetőcserép, vagonki­rakva, s­zonnali szállításra eladó. Wagner, ■ IX., Rákos­ utca 11. szám. Telefon: József 20—97. megnyílik február 1-én. Jelentkezni lehet naponta­­/a3-tól 4 óráig Erzsébet­ tér 5. Mottani Po­isio II. emelet, 12. számú szoba. Classi'offlish­r gépgyárunkat, irodánkat és mintatelepünket új gyártelepünkre X.. Gyömrő!*ut 70-78 helyeztük át Gépek és formák: Cementtetőcserép, betontégla, be­tonblokk, cementlap, betoncsövek és egyéb építő­anyagok gyártására. Komplert asbestcementpala gyári berendezések. Szántó és Beck mérnök speciális gépgyára. Telefon: József 00—83,90—34, 40—26. Villamos Kispest, Üllői-út, Bielin-gyári megálló. Ár.opok, költségvetések dm­ontenoni Magy Arnheim - iratszekrény trezorral, etartó. Cím megtudható Tenzer hirde­tőjében,. IV., Szervita-tér 8. Városhház­ utca sarkán. Prompt hajózási alkalom az Aidunára nemzetközi lobogó alatt További kedvező időjárás és vízállás esetén még e tóban közvetlen hajójáratot indítunk az Aidurnra. Rakományok felvitele tárgyában közelebbi felvilá­gosítássá szolgál: Schanker & Co., Budapesti cég/ Budapest, V., Árpád­ utca 6. SE HÉTEN január hó 18-toi 28-ig : K egy pár női fehér glaizé pár.ios WWHB estélyi cipő. 'ÜPáföBt K egy’ pár női sevró fűzős félcipő. ( VS­A) francia forma. »21?|| Kénül K rgy P*r női savró fűzős kapli nél­­kül, érzékeny lábakra. 145© Kegy pár rol barna antilopé pintos I H ‘ÍÜT? K* ezv­olt férfi szövetbetétes box fűzős i­s, a «3 varrott. 185 K egy pár női fehér finom barlanga. I­­*5? K egy pár női fekete muszli­-ha­­•v* * risnya. 55 K egy pár férfi pasztell-zokni. I Nagy választék legfinomabb estélyi és luxuscipők­­ben. — Postai szétküldés utánvéttel. Nem meg-­­ felelő áruért a pénzt visszaadjuk. — Méret­­osztályunkban rövid időn belül ké­szítünk férfi és női divatcipőket. Gerő Adolf Fia cipőáruháza Budapest, IV. ker., Kossuth Lajos­ utca 4. Nagybani elárusítás: V., Akadémia-utcai. Gyár: 1. kerület, Bercsényi-utca 10. száza.

Next