Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-20 / 84. szám

" N 1 ■ 2. oldal (Gróf Bánffy Miklós külügyminisz­ter belép a terembe.) Gróf Bethlen István miniszter­­i­elnök: A harmadik feladat, hogy k­éltudatos kultúrpolitikával igyekezzünk­­kiküszöböln­i a hibákat. Növelni kell­­a nemzet erkölcsi ellen­állóképesss­­égét.­­ A­mist demagógia van, addig kon­szolidáció nem lehetséges. (Nagy taps.) A negyedik föladat, hogy emeljük és megteremtsük a nemzet külpolitikai horizontját. Részletesen fogom vázolni, hogyan kívánom e feladatokat teljesíteni. Az első föladat, mint mondtam,a destruk­ció teljes megfékezése. A forradalomnak vége van, le­gyen vége a forradalmi szellem­nek is, mert különben züllésbe jut az ország.­­ A kereszténypolitika hirdetése nem azt jelenti, hogy a szabadság, a demokrácia ellen foglaljunk állást, hanem új orientációt keressünk e javakkal szemben. E javakat könnyel­műen kockáztatni nem szabad. A verseny az egyetlen, a­mely a jó és jobb között a jobbat hozza felszínre. De a szabadság nem­ egyedüli for­rása a haladásnak, a szabadság nem cél, hanem eszköz. Hogy állunk a demokráciával ? A demokrácia biztosítja, hogy minden néposztály egyformán megtalálja a helyét az államban. Az, hogy egyformán, nem jelenti, hogy a nyers tömegek jussanak uralomra. Az igazi demo­krácia biztosítja az intelligens nép­osztálynak a vezető szerepet és olyan demokrácia, a­mely nem úgy tesz, az nem demokrácia, hanem demagógia.­­■ Sajtószabadság, választójog, munkás kérdés, antiszemitizmus A jelen kormányra nézve az a kö­vetkezmény, hogy lehetőleg a szabad­ságjogokat visszaállítsa, de gondos­kodjék arról, is, hogy a turbustns­zle­m­ek felül ne két­eked­jenek. Itt van a cenzúra: /*" A kormány el van szivnva arra, hogy a sajtószabadságot helyre­állítja megfelelő sajtóreform al­ján. (Zajos laps­.) Azon­ban­­ gondoskod­nunk kell arról is, hogy a destrukció a sajtóban újra meg ne nyilvánuljon. A gyülekezési jog szempontjából a kormány el van szánva arra, hogy minden tekintetben megkísérli annak helyreállítását. Engedélyeket fog­ adni arra, hogy gyülekezéseket tartsanak és a kormány csak akkor fog élni ha­talmával, ha látja, hogy visszaélnek a szabadsággal. A munkásosztályok­kal szemben a kormány a legnagyobb megértést fogja tapusítani. . 1.--.1. Fölveszszü­k az érintkezés fonalát is, és sietünk olyan rendezést terem­­ít­­eni, a­mely a munkásosztályt is­­ megnyugtassa.­­­ A demokrácia kérdésével össze­függ három javaslat, a­melyet a kor­mány be fog nyújtani, még­pedig a választójog, a főrendiház és a közigazgatás reformja. A kormány vállalja a kötelezett­séget, hogy a választójog reformját létrehozza. A­­rendiház reformja szükségessé vált, mert a főrendiház jelenlegi összeomlásábanki. nem mű­ködhet együtt a nemzetgyűléssel. A közigazgatási reform két okból sürgős. Az első ok az, hogy aggályok támadtak, vájjon a közigazgatás ren­delkezésére áll-e a kormánynak a föld­­birtokreform végrehajtásénál. Drozdy Győző : Elsikkasztják. Gróf Bethlen István miniszterel­nök: Ez az ok nem volna elég ok arra, hogy a reformot ide hozzuk, mert hiszen a beügyminiszter fel­adata a földbítorreform végrehaj­tása még a a közigazgatási hatóságok­kal szemben is. A második ok, hogy a törvényhatósági bizottságok, a vá­rosi és községi képviselőtestületek összeállítása nem felel meg a demokrata irányzatnak. is­­.A kormány szükségesnek tartja a közigazgatás demokratikus reformját, a demagógiát azonban nem ereszti be a megyei gyűlésekbe, m­ert a megye­­gyűlések­­ ősi tradicióit és nemzeti alapjait meg akarjuk őrizni. Fontos feladata a kormánynál*: a társadalmi bajok gyógyítása. E bajak a közép­­osztály bukásából származnak és or­voslásuk az, hogy a középosztálynak vissza kell adni gazdasági vezető­­szerepét. a f "... /v . .ij! $4 ■ « j «■*. ^ Ellene vagyok miiden lármás antiszemitizmusnak. , A jogrendet minden körülmények kin­zött fent fogjuk tartani és Ha Volná­nak hatóságok, a melyek túlté Mi ha­táskörüket, ezeket­ vissza i­ogjük szo­rítani hatáskörükbe. A joges igenlőség oly alapja a nemeezeti életnek, a mer­evet bántani nem szabad. A zsidókérdés megoldása az, hogy nélkülük is azok lehessünk gazdasági téren, mint velük együtt." , Ez nekik is érdekük, mert abban a percben, a­mikor nem lesznek nélkülözhetetlenek, megvan az összhang. Egész nevelési politikánkat meg kell változtatni. Ifjúságunk nevelésébe bele kell oltani a keresztény erkölcsöt és súlyt kell fektetni a nevelésben a gazda­sági élettel való törődésbe. Azon tisztviselők részére, a­kik ki­szorulnak az állami hivatalokból, át-­­képzi tanfolyamok létesíttetnek és fel­­állítatnak olyan organizmusok is, a­melyek gondoskodnak arról, hogy az átképzés után a tisztviselők munka­alkalmakhoz is jussanak. Társadalmi bajaink orvoslásának második feladata a gazdatársadalom emelése. Erős gazdatársadalomra van szükség, mert ez a nemzet gerince. A múlt kormány már megkezdte e feladat teljesítését. A földreformot most már keresztül is kell vinni, azokat a nehézségeket, a­melyek útjában állanak, el kell hárítani. Az az álláspontunk, hogy a magán­­joghoz szabad hozzányúlni, de csak akkor, ha másodszor, harmadszor nem kell hozzányúlni. Arra törek­szünk, hogy az agrárreformot kap­csolatba hozzuk a vagyonváltság kérdésével. Régi kívánsága a gazda társadalom­nak, hogy­­megszűnjék a kötött for­­gal­om. ■ A kormány életbe is lépteti a szabadforgalmat, a­mennyire csak lehetséges. E tekintetben állja a kormány azt a régebbi megállapodást, hogy a szabadforgalomra tér át anélkül, hogy a Városi közönség, a­mely ellátásra szorul, megszenvedné azt. A forga­lom tehát szabad lesz -és cseké­lyebb mértékben mint eddig, biz­tosítani fogjuk az ellátatlanok szükségletét. Elsősorban azokról van szó, akik ellátásra szorulnak: a köz­­tisztviselőkről és családjaikról, a ka­tonákról és családjaikról, a rokkantak­­ról is szegényekről. (Általános zaj, az elnök csenget.) A harmadik feladat, hogy a nem­zet külpolitikai horizontját emeljük, a külpolitikát népszerűvé tegyük. Magyarországnak be kell illesz­kednie abba a helyzetbe, a­me­­­­lyet a ránk kényszerűen trianoni­­ béke nyújt. A kormány nyugalommal te­kint a jövő elé, tudja, "hogy ez a béke nem­csak kötelességedet ró reá, hanem ne­künk is biztosít jogokat. Egy pilla­natra sem felejti el azt a kapcsot, a­mely a tőlünk elszakadt véreinkhez fűz bennünket. (Általános nagy taps.) Külügyi politikánk iránya változat­lan. Egy orientációnk lehet csak, orientációnk egyedül csak magyar­­ lehet. (Nagy taps.) A királykérdésről kijelenti, hogy a kormány 1828. évi I. törvény­cikk alapján áll. A­míg a nagyhatalmak nem ratifikálják a békét, addig nem lehet ezzel a kérdéssel foglalkozni. A kor­­mány azonban még a béke rati­­fkálása után sem akar mindaddig a kérdéssel foglalkozni, a­míg az országban nincs meg a konszolidáció és ellene jog szegülni minden olyan kísérletnek, a­mely a nemzetgyűlés ezen állásfoglalásának prejudikál. Oly nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a nemzet egysége meg ne bontassék, hogy a kormány bármely irányból jövő pro-­ pagandát a legszigorúbban meg fog­­ akadályozni.­­ Majd rátér egyes olyan kérdé­sekre, a­melyeket majd annak­idején a resportminiszterek fognak bővebben előadni. Bejelenti, hogy a pénzügyminiszter még a mai napon be fogja nyújtani az új valutajavaslatot, a­mely elszakítja a neffgyar valutát az osztráktól. (Nagy taps.) És a nemzetgyűlés e­zek őrzése alá he­lyezi a pénzfrgalmi eszközöket. »Szükségünk van arra, hogy pénz­ügyi helyzet­ünk javulásával együtt javítsunk a köztisztviselők helyze­tén is és biztosítsuk a köztisztvise­lők megélhetését. Beterjesszük leg­közelebb­ az ipartörvény módosítá­sáról, a tisztességtelen versenyről, a gazdasági egyesületek jogviszo­nyáról, a munkás­kamaráról, a szárnapi munkaszünetről és a testi épség védelméről szóló javas­latokat. A pénzügyi javaslatok után azon­nal beterjeszti a kormány a sajtó­reformot. Kész a szerzői jogról szóló tör­vényjavaslat és előkészület alatt ál a kereskedelmi törvény re­formja. A­m­i a földművelésügyi tárcát illeti, első a földreform végre­hajtása. Előkészítés alatt van a ma­gyar köznevelési törvényjavaslat. A honvédelmi tárcánál a trianoni béke­­szerződés következtében kénytelenek vagyunk átszervezni a nemzeti hadsereget, természetesen a­nélkül, hogy az meg­szűnnék nemzeti biztonságunk alap­köve lenni. A honvédelmi miniszter, valamint a többi szakminiszterek gondoskodni fognak arról, hogy azok a hivatásos tisztek és altisztek, akik kiválnak a hadsereg köteléké­ből, más állami szerveknél kapjanak munkakört. Rendezni kívánja a kor­mány a katonák hátramaradottjai­nak ellátását. A közegészségügyi szolgálatot de­emorrtizálni fogjuk. A szociális tör­vényhozás terén a betegség esetére szóló kötelező biztosítást ki fogjuk terjeszteni a mezőgazdasági mun­kásokra, szegényebb birtokosokra és kisiparosokra is s a­mennyiben pénzügyi helyzetünk megengedi, a közalkalmazottakra is. Foglalkozni fog a kormány a munkásbiztosítás kérdésével. A kormány feladatai közé tarto­zik a gyermekvédelem fokozása, a hadirokkantak kérdésének megol­dása. Mindezekhez­­a nemzetgyű­lés támogatását kérjük, hogy si­keres, gyors munkát végezhes­sünk. A kormány koalíciós alapon jött létre. Szilágyi Lajos: Koalíciós ala­pon diktatórikus elvekkel. Gróf Bethlen István miniszterel­nök : Hogy az előző kormányok nem tudtak eredményes munkát vé­gezni, ennek egyik oka a folytonos válságok voltak. A nemzet érdeke, hogy ez megszűnjön. Nem mintha azt mondanám, hogy nekünk itt kell maradnunk, a­hogy huszon­négy óra alatt jöttünk, úgy hu­szonnégy óra alatt távozhatunk is. A nemzet érdeke, hogy állandó ala­pot kapjon a nemzetgyűlés. Érdeke ez a keresztény és agrártársada­­lomnak egyformán. A nemzet két nagy részre sza­kadt Az egyik oldalon állnak a keresztény politikát hirdetők, a másik oldalon az agráriusok. De ezek egyet jelentenek, egy célért küzdenek, egy anyaméhből szület­tek és együtt buknának el. A jövő Magyarországának két nagy pil­lérjét látom. Az egyik a kultúrá­ban kifejlett gazdatársadalom, a másik a keresztény magyar intel­ligencia. Nemcsak odakint az or­szágban van szükség az együttmű­ködésre, hanem idebent a parla­ment­ben is. Az összeforradás meg­volt a múltban és olyan kérdések miatt bomlott ez föl, a­melyek ma már nem le aktuálisak. Néhány szavam van még a m­a­­gyar értelmiség ama részéhez, a­mely félreállott. Vannak pártok, a­­melyek csak azért álltak félre, mert nem találták meg a maguk részére a helyes irányt. Oszlassák föl ezeket a pártokat, elérkezett az ideje, hogy az egész magyar társa­­dalom egyesüljön. A miniszterelnök kéri a nemzet­gyűlés támogatását a kormány munkájában. (Nagy taps.) A pénzügyminiszter beterjeszti­­az új valutajavaslatot ■ Hegedűs Lóránt pénzügyminisz-­ ter: A pénzügyi kormány ígéreté­hez h­íven húsvétkor megszüntette a bankjegykibocsátást. Ennélfog­va szükségessé vált egy törvény­­javaslat benyújtása és ezért van­ szerencsém a pénzforgalom ideig­lenes szabályozásáról szóló tör­vényjavaslatot benyújtani, kérve azt, hogy a­zt az osztályok mellő­zésével minél sürgőseben tűzze ki a nemzetgyűlés tárgyalásra. Az elnök ilyen értelemben mondja ki a határozatot és ezzel negyed egy órakor öt percre fel és függeszti az ülést. Szerda, 1921. április 20. Az Országos Szinészegyesület jubiláns közgyűlése Visszaállították az egyesület autonómiáját — Az Est tudósítájáról — Ma tartotta székháziban az (héza­gos tízinészegyesülé trr50-ik évi közgyű­lését. A jubileumnak kívül azért is ne­vezetes ez a közgyűlés, mert a forra­dalom óta óta alakul meg ismét sza­bályszerűen a tisztikar és most lép újra életbe az egyesület régi autonó­miája. A kommü­n bukása után a mi­nisztérium ugyanis a forradalom előtt megválasztott elnököt, Szilágyi Vil­­most bízta meg az egyesület­­ügyeinek vezetésével. A mai és a holnapra is­ áthúzódó közgyűlés igen viharosnak! Ígérkezik, ráért egyesek élesen bírálni készülnek Szilágyi működését, külö­nösen a nyugdíjügyek kezelésében. A gyűlést Szilágyi elnök nyitotta meg ,­­­zz­al, hogy gondolatban mindig üdvözölni kell a megszállott területe­e­ken a magyar kultúráért dolgozó szí­­nésztársákat. A sebeket két orvosság gyógyítja, az idő és a munka. Mi nem tudjuk — mondta — mit hoz az idő, egyedüli vigaszunk legyen tehát a munka. Az elnöki megnyitó után Szirmai korelnök vezetésével értekezletté ala­kultak át és igazoló­bizottságot alakí­tottak, a­mely 29 társulat 56 képvise­lőjének megbízólevelét verifikálja. Az­után közfelkiáltással elnlökké válasz­tották Sebestyén Gézát, alelnökök let­tek Mariházy Miklós és Fehér Gyula, jegyzőknek pedig Zentai Árpádot és Sándor Antalt választották meg. Az új elnök rövid beköszöntője után Szilágyi Vilmos szólalt fel s el­mondta az egyesület működését 1917 októberétől. A kommün alatt ő csak azért maradt az elnöki székben, hogy beláthasson a boszorkánykonyhába. Összeférhetetlen —­ mondja — a művé­szet a politikával, mert ha a színész politizál, ez tehet jó vagy rossz poli­tika, de hogy rossz művészet, az bizo­nyos. A volt elnök beszámolója után napi­rendre tűzték a jelentését. Eladni vagy venni akar? Olvassa el.PESTI NAPLÓ »próhirdetési rovatát! Kémnáj Istbenhapstato Labor gyógyszer- és vegyészeti­ gyárban, Budapest, III., Bécsi­ út 2128.1­. 1. sz. Telefon 41—16 és 08—59. Czibralegondozás Cyt­lán, udvari szűcsük Dorottya utca 5—7, Telefon 36—05. Syphilis és idegrendszer­i mok részére. Irta dr. Safoó .Artur egyetemi tanár. Ara 55.— korona. Kapható Xzfész könyvkereskedésében, VII. ker.,, Erzsébet-körut 18—20. sz., IV. ker.,Váci-utca 12. u., V. ker., Vilmos császár­ ut 14. sz., »Magyarország, könyvkereskedésében,VII. ker., Erzsébet­ körút 6. hu

Next