Az Est, 1921. december (12. évfolyam, 270-289. szám)

1921-12-22 / 287. szám

t 8. oldal. Sopron érdemeinek törvénybe ikta­tása Bethlen tárgyalása a munkássággal — Az Est tudósítójától — Az indemnitás vitája nem várt Csöndben és érdeklődés nélkül fo­lyik. Azt hiszik a kormánypárti­­oldalon, hogy ha ez tovább is így tart, akkor a karácsony után kö­­vetkező egy-két napon belül befe­jezik a vitát. Gróf Bethlen István miniszterel­nök ma este látogat a keresz­tény-- és a kisgazdapártba. A ke­resztény párt köréből közlik ve­lünk, hogy a párt részéről ma este közölni fogják a miniszterelnökkel a pártnak azt a kívánságát, hogy a választójogot megelőzően terjesz­­sze be a nemzetgyűléshez­­ a köz­­igazgatás reformjáról szóló tör­vényjavaslatot, mert a pártnak az az álláspontja, hogy ezt a törvényt előbb kell létrehozni, mint a vá­lasztójogot, vala­mint a törvényha­tósági választásokat is előbb kell ■megtartani, mint az országgyűlési választásokat. Politikai körökben érdeklődéssel figyelik a kormánynak a munkás­sággal megindult tárgyalásait. Tegnap tárgyalt a miniszterelnök a szociáldemokrata munkások ve­­­­zetőjével. Ez a tegnapi tárgyalás­­ azonban konkrét eredményre nem vezetett, sőt, annak kilátásairól meglehetősem pesszimisztikusan nyilatkoztak. Ennek dacára a kormány részé­ről ma közölték Az Est munkatár­sával, hogy változatlanul remélik, hogy a szociáldemokratákkal, a­kik főképpen a szabadságjogok tel­jességére fektetik a fősúlyt, sike­rülni fog megegyezni. Gróf Klebelsberg Kuno belügy­miniszter legközelebb három ja­vaslatot terjeszt elő, a­melyeknek aktualitását a soproni népszavazás örvendetes eredménye adja meg. Az első javaslatban azt kívánja, hogy a soproniak hűségének meg­örökítésére egy s­zoborszerű emlék­művet létesítsenek Sopron városá­ban. A második javaslat azt indítvá­nyozza, hogy a népszavazás emlékére érdemrendet vezesse­nek és ezzel tüntessék ki azokat, a­kik a népszavazási eredmény biztosításában hazafias buzgóságot fejtegettek ki. A harmadik javas­lat szerint vezessék Sopron tör­vényhatóságának címerébe ez a felirat: Civitas fidelissima. (A leghűségesebb város.) Üzletfelert: Ingadozó a tőzsde — Az Est tudósítójától — Az értéktőzsdei forgalom irány­zata a pénzügyminiszter tegnapi kijelentéseinek nyomán némileg megjavult és már megnyitáskor magasabb árakon történt egy-két kötés. A tartózkodás azonban ma is igen nagyarányú volt, úgy hogy alig jött létre üzletkötés. Egyes papírok néhány száz koro­nás áremelkedést értek el, de ké­sőbb realizálásokra ez az árelőny is elveszett, majd újabb vásárlásokra ismét javulás történt, de nagy egé­szében a tegnapi árfolyamok ma­radtak érvényben és csak egyes pa­píroknál volt számottevő emelke­dés, de viszont áresés­re sem igen volt észlelhető. Kedvező alaphan­gú lét mellett is tartózkodás és üz­­lette­lenség jellemezte a piacot. Előfordult kötések: Pénzintézetek és biztosítók: Angol- Magyar 720, Hazai 640—50, Magyar Hitel 1800—15, Ingatlanbank 1100, For­galmi­­160, Földhitelbank 2500—450, Leszárni toló 720, Magyar-Olasz 300—01, Lipótvárosi 1­1­0. Ált. Takarók 990. Halmok : Borsod-Miskolci 3200—3250, Concordia 2270—225, Első Bpesti Gőz­­malom 5600—700, Gizella 2500, Viktória 14.000—200. Bámok és­ téglagyárak: Bepesini 6025, Cement 3450, Bánya, Kohó 4900, ÁH, Kőszén 10.500—450, Salgó 5325—300,­­Trikányi 5650—750, Nagybátonyi 1000— 900. Vasművek és gépgyárak: Kóburg 2290—175, Csáky 1000—1075, Fegyver 4100 — 650, Ganz,­Danubius 32.000, Láng 1260, Lipták 508—15, Belga fém 2180, Riraamur­ányi 2580—610, Schlick 1030, Werner 620—615. Faipari vállalatok: Brassói 3525—450, Egyesült fa 500—495, Hazai fatermelő 2175—125, M. Lloyd 1950—2000, Vanici 16.900—TOO, Óvsz. fa 1145—1090, Rézbá­nyái 2000, Szlavóniai 1650—660, Viktória bútor 600—590, Zabolai erdő 1800, Lig­num 4400. Közlekedési vállalatok: Atlantica 2600—550, Bélivasút 1220—15, Állam­­­vasút 3150—250, Tröszt 1885—900. Különfélék : Baróti 1080-105, Chinoin­­ 1725—775, Danica 2050—700, Izzó 54Mb- 53­0, Testil 1725—750, Papír 3150, Sp­­­átnik 3400-450, Flóra 50­0-150, Gold­berger 1623—050, Gsohwindt 6509, KLo­ttld 8850-300, Gokor 15090, őstermelő ICO-n­0, Gumi 8050, Vasúti Forg. 1925— 1059, Phöbus 695—75, Stummer 9500, Telefon 4300—275, Óceán 1275—400, Szikra 1950—2900. A valutapiacon a magasabb zü­richi jegyzésre a nyugati valuták, különösen a­ Napóicon és dollár ellanyhult, ellenben a­ márka ismét 4 korona fölé emelkedett, míg a szokol és osztrák korona változat­lan maradt. Valuták: Napóleon 2500—435, dollár 624—608, francia frank 5050—49.50, len­gyel márka 19, márka 401—404, líra 27.50—27.75, osztrák korona 10.50—10Vs, rubel 52.50—53, lei 525—515, szokol 832— 823, svájci frank 126—124, k.­dinár 945—935. Devizák: Berlin 390—392.50, Zürich 125.50, Bécs 10.50—10V$, Prága 840—830, Zágráb 245-242.5­1. Árutőzsde A gabonapiacon az irányzat ma megszilárdult, miután a kenyér­­magvak iránt élénkeb­b érdeklő­dés mutatkozott. Eladtak dunán­túli és pestmegyei búzát 2120-25­30 koronás egységárban, feladóról, több tételben, mázsánként. Megdrágtolt a rozs is, a­mennyiben több kötést 1380—1400 koronás egységáron eszkö­­zöltek hasonló feltételek mellett. Bécsi értéktőzsde Bécs, december 11 (Megnyitás.) Értékpapírok: Osztrák Hitel 8950, Államvasut 34.000, DMivasut 12.000, Rima 23.200, Salgó 49.950, Török sorsjegy 12.000. Az irányzat lanyha. Valuták : Magyar korona 990, szokol 79, dinár 86, lengyel m­árka 203, lira 260, lei 500, angol font 2450, dollár 5650, francia frank 480, svájci frank 1135, márka 36­50. Kiűzetések: Budapest 950, Prága 7950, Zágráb 2250, Varsó 208, Olaszor­szág 265, London 25 000, Newyork 5850, Páris 485, Svájc 1140, Berlin­ 3600, Hol­landia 2200. Zürichi deviza-árfolyamok Budapest: 0.80 Zürich, december 21 (Megnyitás.) Budapest 0.80 (teg­napi záróárfolyam 0­ 77.50), Berlin 300 (287.50), Newyork 513 (514), Lon­don 2160 (2162), Paris 4150 (4170), Milano 2350 (2360), Prága 675 (660), Bukarest —(..—). Varsó 0.17 (0.17), Bécs 0.20 (0.19), Osztr. lebélyeg­zett 0.10 (0.10), Zágráb 200 (200). — Jenda csík tanár meghalt. Jentdrcsaik Ernő egyetemi í­­ír, az európai hírű tudós, a IL számú belgyógyászati klinika igazgatója, ma reggel 6 órakor 64 éves korában szívszélhüdésben meghalt . Temetése pénteken délelőtt 11 órakor lesz a kerepesi-úti temető halá­­­la-h­ázából. Csütörtök, 1928. december 22. Ha folytatták a Batthyány—Pallavicini-per tárgyalását Ni az oka Pallavicini fellépésének — A Pallavicini—Batthyány-kormány tervei — Prohoszka Ottokár és Pallavicini dicsőítő szavai a forradalomról — Az Est tudósítójától — A bün­tető járásbíróságon ma foly­tatták a Batthyány­-Pallavicin­i rágal­­mazási per tárgyalását. Pontosan tizenegy órakor megérkeztek Palla­­vicini őrgróf és Batthyány Tiva­dar Nyiry József büntető járás­­bíró szobájába. Egynegyed tizenket­tőkor nyitja meg a bíró a tár­gyalást, a­mikor Pallavicini Védője, Melczer István előterjeszti, hogy tanúnak kívánja kihallgattatni a destrukció rombolásának igazo­lására báró Szterényi Józsefet, arra vonatkozóan pedig, hogy mi vezette a Nemzeti Kaszinót Pallavicini in­dítványának elfogadására és hogy a kaszinó az indítványban foglal­takat valóknak fogadta el, kéri ki­hallgattatni gróf Sigray Antalt, gróf Károlyi Józsefet, Huszár Gyu­lát és gróf Teleki Pált. Most Farkasházy Zsigm­ond­, Batthyány védője áll fel és kéri a bíróságot, hogy az ellenbizonyítás kereteit megjelölje. A Nemzeti Kaszinó alapszabályai­nak szigorú értelmezése szerint az indítványt nem lehetett volna, elő­terjeszteni, mivel a kaszinó alap­szabályainak első pontja kizár min­den politikai tevékenységet a kaszi­nóból. A Nemzeti Kaszinónak — mondja. Farkasházy — most is számos tagja van, a­ki ak­tív szerepet vitt a for­radalom idején, ő ellenük nem lát­ták szükségesnek a kirekesztést. Arra is van példa, hogy olyan is van ott, a­ki akkor, a­mikor Batthyány már kilépett a Károlyi­­kabinetből, tovább szolgált, mint Károlyi megbízottja. A forradalom után azután felvették ezt az urat a kaszinóba. Állítani és bizonyítani tudom, hogy Pallavicini őr­gróf ugyanazzal a Batthyányval, a­kivel nem akart egy zártkörű társaságban ülni, a legszorosabb összekötte­tést tartotta fenn, bizalmasan érintkezett vele, egymás lakásán találkoztak, fontos meg­beszéléseket, tartottak, terveket ková­csoltak, közös kabinetet akartak ala­kítani Batthyány Tivadar miniszter­­elnöksége alatt. (Pallavicini, a­ki Farkasházy előterjesztését jegyzi, most ceruzájával idegesen nemet int.) Fontos okiratokat készítettek. A leg­korrektebb bizonyítékokkal fogom ezt támogatni. Itt van Pallavicininek egy saját­kezű levele, a­melyet Batthyányhoz intézett, melyben mindezeket elis­meri, s melyben szó esik a Batthyány- Pallavicini-Szmrecsányi-féle kabi­net alakításáról, a bolsevizmus idején a bécsi emigráció korában. Mi vezette Pallavicinit arra, hogy ezek­­után Batthyányban politikai ellenfelét lássa és őt lehetetlenné tegye? Az, hogy Batthyány fellépett ezek ellen az Urak ellen és követelni kezdett vala­mi elszámolást. Pallavicini két esz­tendeig nem hozakodott elő a kire­kesztéssel, de mikor Batthyány a 142 millió korona ügyével fellépett, aki­kor történt Pallavicini kirekesztési indítványa. Az összefüggést kész vagyok bizonyítani. Pallavicini György őrgróf állan­dóan érintkezést tartott fenn egy angol újságíróval, a­kinek azt is megígérte, hogy tetemes anyagi áldozatokat kész hozni abban az esetben, ha a külföldön ezt a­­ kabinetet elismerik. Pallavicini, a­ki Farkasházy elő­­terjeszttee közben minden héten vé­dőihez fordul és azokkal beszél. Far- I­kashttey kijelentésére gúnyosan mo­solyog. Kívánjuk, hogy Pallavicini állí­tásait mindenben bizonyítsa be. Felmerül az a kérdés, és itt el kell dönteni a bíróság előtt, vájjon defek­tus-e az, ha valaki szerepet vitt a for­radalomban ! Pallavicini ráint, h­ogy igen. A nemzeti kaszinóból tucatjával szerepeltek a forradalomban. Jelen­tékeny összegeket fogadtak el Káro­lyi M Mihálytól, nagy dolgokra vállal­koztak és nagy érdemeket iparkodtak szerezni ezek a tucatok. Vállalko­zom arra, hogy bebizonyítsam, hogy Batthyány Tivadar csak akkor vállalkozott a miniszteri tárca el­fogadására, a­mikor őt a legkonzer­vatívabb körök részéről a legjobban unszolták, és a mikor miniszter volt minden erejét a közrend és köz­biztonság biztosítására fordította. Őt kérték fel arra, vállalja el, hogy a királyt lemondásra bírja. Elhárí­totta magától ezt a szerepet, csak arra vállalkozott, hogy Wlassich Gyulát és Széchenyi Emil grófot... Batthány Tivadar : Csak Wlassich Gyulát. Farkasházy: Megkérdezi, hajlan­dók-e ők erre a feladatra vállal­kozni. Ezt az urak el is vállalták. Azzal is vádolják Batthyányt, hogy mint belügyminiszter megin­gatta a katonaság hűségét. Ennek is tudom­ bizonyítani az ellenkező­jét. A csendőrség és rendőrség megszervezése az ő érdeme. Vád ellene az is, hogy az alkot­mányt megváltoztatta. Batthyány vállalja ezért a­­politikai felelőssé­­get. Érdekes dolgokkal tudom ezt igazolni és mások véleményével is bizonyítani, köztük Prohászka Ot­tokár székesfehérvári püspök véle­ményével. Prohászka Ottokár 1919 január havában, tehát akkor, a­mikor Batthyány már elmenekült a po­rondról, látva a rettentő nagy zu­hanást, ezeket mondotta: (Ol­vassa) :­­— Feltétlenül elfogadom, hogy a forradalom letörte a régi, a múlt, a korhadt világot, újat hozott, a­melynél jobbat és dicsőbbet nem hozhatott. Elsöpörte a vihar a ki­rályi trónt, hogy megteremtse a demokrácia világát. Nem is kellett a 48-as szabadságharc, magától adódott minden. Kiváltunk a mo­narchiából, a­hová a szerencsétlen­ség és kényszer vitt. Megtaláltuk önmagunkat. De van még egy másik tanúm is, — folytatja Farkasházy — őrgróf Pallavicini György. 1918 novem­ber 4-én egy budapesti nagy újság­ban ... Tasnádi Nagy védő: Hol! Farkasházy: Az Est-ben a kö­vetkezőket mondotta. (olvassa) : Bekövetkeztek azok az események, a­melyeket mi már régen tervez­gettünk. A királyság megszűnt, jött a köztársaság, jogilag válto­zott meg az államforma. A nem­zetgyűlésnek most már csak az a feladata, hogy a tényleg létező ál­­lamformát formailag is megerő­sítse. Nem­ hiszem, hogy akadna valaki, a­ki a mai helyzetben a köz­társaságot kifogásolná. — Távol áll tőlem annnak a fel­­tételezése. — folytatja beszédét Farkasházy — hogy Pallavicini őrgróf abban az időben megalku­vásból vagy félelemből tette volna ezt a nyilatkozatot. Ő minden szükség vagy kényszer nélkül tette ezt, valóban benső meggyőződése szerint. Újabb forradalom tört ki Portugáliában London, december 11 (Magyar Távira­t Iroda) A ré­ghrabb tsztabona hírek szerint Portugáliában ismét for­ra­dzc­ óta tört ki. A Tá'o part­­jainál összeürtközésekére te­rült a sor, melyekben frend­­ki­vü­l sokan megsebesültek. A kormányt m­e­n­e­k­ülésre kény­­szerítették. Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r.-t. igazgató: Sebestyén Arnold. (Nyomatai­­n Mittensxeum irodalmi és nyomdai nessodnatdrsutat fzl­vforgógépein Budapest, VII. Rákóczi-út 54, sxdm. )

Next